„Ér (anatómia)” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Gray448.png||bélyegkép|jobbra|200px|Egy kis artéria (A) és véna (V) keresztmetszetének vázlatos képe. e: endothelium; m: izom; a: adventitia.]]

[[Fájl:Microvessel.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Egy hajszálér nagyságrendű véredény [[elektronmikroszkóp|elektronmikroszkópos]]os (TEM) felvétele. Az érben, sötét, szerkezetnélküli képződményként, egy eltorzult vörösvértest (E) látható. A belső réteget ''(tunica intima)'' endothel sejtek, a külső sétegetréteget ''(tunica adventitia)'' periciták alkotják.]]

Az '''erek''' ([[latin nyelv|latinul]] ''vas'', [[angol nyelv|angolul]] ''vessel'') csőszerű [[Szerv (biológia)|szerv]]ek, melyekben valamilyen [[folyadék|testfolyadék]] áramlik. Az ér üregét érlumennek, falát érfalnak nevezik. A [[vér|'''vérerek''']] (véredény, lat. ''vas sanguineum'', ang. ''blood vessel'') zárt rendszert alkotnak, bennük [[vér]] áramlik, mely különféle [[vegyület|vegyületeket]]eket és megfelelő [[vérsejt|vérsejteket]]eket szállít a megfelelő helyre.

A folyamatos áramlást a [[szív|szív pumpafunkciója]] biztosítja. A szívtől a [[szövet (biológia)|szövetek]] felé haladó ereket [[artéria|'''artériáknak''']] (ütőerek, verőerek), a szövetektől a szív felé haladó ereket pedig [[véna|'''vénáknak''']] (gyűjtőerek, visszerek) nevezik. A kettő között a szöveteket dús [[vérkeringés|hajszálér-hálózat]] (kapilláris-hálózat) szövi át, melyben a vér és a szövet közti anyagforgalom végbemegy. (A kapillárisok területén történik pl. a [[sejt|sejtek]]ek [[oxigén|oxigénnel]]nel és [[tápanyag|tápanyagokkal]]okkal történő ellátása.) A [[nyirokkeringés|'''nyirokerek''']] (nyirokedény, lat. ''vas lymphaticum'', ang. ''lymph vessel'') nyílt rendszert képeznek: a szövetek sejten kívüli ''(extracelluláris)'' [[Idegsejt|sejtközötti terében]] felhalmozódó szövetközötti ''(intersticiális)'' folyadékot [[nyirokcsomó|nyirokcsomók]]k érintésével a vénák felé szállítják. A nyirokerekben áramló folyadék neve értelemszerűen [[nyirokkeringés|nyirok]]. Az artériákban billentyűk nincsenek, míg a vénákban (a nagy vénák kivételével) szakaszonként a vér visszaáramlását akadályozó, zsebszerű belhártyakettőzeteket vannak. Különösen sűrű billentyűrendszer van a nyirokerekben. Ez elősegíti azt, hogy az izommozgás, és egyéb okok kiváltotta nyomásváltozások (így pl. a gyógymasszázs) kedvezően befolyásolják a vénás vér és a nyirok visszaáramlását. (Az artériás és vénás kötegek elrendeződéséből adódik, hogy a szív pumpafunkciója a közvetve hat a vénás visszaéramlásravisszaáramlásra is.)

* A '''belső réteg ''(tunica intima)''''' elszigeteli a testfolyadékot a környező szövetektől. Legbelső, a testfolyadékkal közvetlenül érintkező részét egyrétegű [[Szövet (biológia)|laphám]] alkotja, ennek neve ''endothel'' ''(endothelium)''. A hámsejtek alaphártyán ''(lamina basalisonbasalis)'' rögzülnek. Ettől kijjebb a ''subendothel'' ''(stratum subendothelium)'' rétege található, melyet laza rostos [[kötőszövet]] alkot. Izmos típusú artériákban és egyes nagyobb vénákban ettől kintebb egy rugalmas réteg is elhelyezkedik, melynek neve ''membrana elastica interna''.

A szívből eredő és oda vezető nagy erek ''(aorta, vena cava superior et inferior)'' között vannak tájanatómiai összefüggések, de kapcsolatuk nem szoros. A kisebb ágakra elosztó- gyüjtőgyűjtő ágakra mindinkább jellemző az, hogy közös kötőszövetes[[kötőszövet]]es hüvelyben ''(vagina vasorum)'' futnak. (Egy artériát két véna kisérkísér). Ennek az elrendezésnek két szempontból is van élettani szerepe. Egyrészt az [[Artéria|artériás pulzus]] rendszeresen összenyomja a vele futó vénákat, ezzel elősegíti -– a billentyűkkel rendelkező vénákban a vér visszaáramlását -, másrészt ellenáramú hőkicserőlőkénthőkicserélőként is működik a perifériáról visszaáramló hidegeb vénás és a periféria felé tartó melegebb artériás véráram között. Ez elősegíti a maghőmérsékeltmaghőmérséklet stabilan tartását. (Egészen komplex hőkicserélő rendszert írtak le eszkimó kutyák lábában, ahol a találkozó artériás és vénás rendszer bőséges érhálózatra bomlik. Persze ott más olvadáspontú a lábakban a zsírok összetétele is, stb. Ezt persze csak érdekeségkéntérdekességként említjük.)

Az artériás érhálózatok ott alakultak ki, ahol valamilyen szinűszínű (filtrációs)" és kiválasztó működésre is szükség van. Ilyenek a vesetestecskék érgomolyagai "(glomerulus)", vagy az agykamrák érfonatai "(plexus chorieoideus)". A vénás érhálózatok inkább a vénás elvezetés nehézségeit kompenzálják.

Az adott erek -– bizonyos körülmények között -– nem képesek az adott terület ellátására. Ezek töbnyiretöbbnyire kóros állapotok, de bizonyos körülmények között "normálnak" mondott körülmények között is előfordulhat. (Volt rá példa sportolónál, akit nagyon tiszteltem.) A [[Vérkeringés|kolleterálisokkollaterálisok]] az adott terület ellátására szolgáló artériak közel egyirányú melékágaimellékágai, amelyek az artériás törzs felsőbb szakaszát annak alsóbb szakaszával köti össze, a fő ág megkerülésével. Az anasztomozisok az ugyanazon területet ellátó erek közötti oldalirányú öszeköttetésekösszeköttetések. Nagyon fejlett kolletarális és anasztomózis rendszer van az ízületek környezetében -– nyilván a mozgások okozta vérellátási változások -– kompenzálására. Az anasztomózisok és kolletarálisok által biztosított vérellátás, igen fontos szerepet tölt be az előbb említett szervrendszereknél. Sajnos ezek a mechanizmusok elég korlátozottan hatékonyak olyan életfontos szeveknélszerveknél, mint a központi idegrendszer, a szív vagy az emésztőrendszer.

* Röhlich Pál: ''Szövettan.'' 2. kiadás. Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 2002. {{ISBN |963-9129-38-0}}

* [[Szentágothai János]] -– [[Réthelyi Miklós]]: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) {{ISBN |963 -241 -789 -5.)}}