Wikipédia

„Földreformok Magyarországon” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
 
(6 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
4. sor:
A két világháború között több agrárkiigazítást hajtottak végre, az átfogó reform azonban elmaradt.
 
Az első világháború után [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] gróf kormánya 200 000 parasztnak adott földet, de átgondolatlanul, és a tőkével és szerszámokkal alig rendelkező parasztok közül nagyon sokan a föld eladására kényszerültek. Komolyabb kísérlet volt az [[1924]]-es úgynevezett "''földreform-novella''", amely a Kisgazda Párt földreformja volt:
 
{{bővebben|Nagyatádi Szabó István-féle földreform}}
 
Az [[1930-as évek]] elején [[Eckhardt Tibor]] ellenzéki Kisgazdapártja 3 millió hold felosztását javasolta, méltányos kárpótlással a kisajátítandó földek tulajdonosainak.
[[Serédi Jusztinián]] hercegprímás a Felsőházban felajánlotta, hogy szétosztják a mindösszesen 850 ezer holdat kitevő katolikus egyházi birtokok nagy részét, ha az arisztokrácia és más nagybirtokosok is így tesznek. (Minderre nem került sor.)
 
A harmincas évek közepétől [[Keresztes-Fischer Ferenc]] belügyminiszter telkektelket juttatott a földnélkülieknek az ún. [[ONCSA]]-akció keretében, de ez is csak felületi kezelése volt problémának.
 
== A második világháború alatt ==
20. sor:
Még a háború alatt még ennél is jelentősebb birtokaprózásról szóló javaslatot dolgozott ki a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]], a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] és a [[Nemzeti Parasztpárt]].
 
A kommunisták által előterjesztett és kivitelezett reform minden korábbi javaslattevőt meghökkentett radikalizmusával, mert olyan mértékben aprózta fel a földet, ami már a későbbi (mégis csak kényszer alatt végrehajtható)[[Kollektivizálás Magyarországon|szövetkezetesítési politikát]] vetítette előre. Annak ellenére, hogy az elaprózott földeken (a parasztoktermelés azonbannem ebbőlvolt semmithatékony, és termelőeszközökkel sem sejtettek)igazán rendelkeztek az új földtulajdonosok, a paraszok leginkább csak kényszer hatására voltak hajlandók belépni a termelőszövetkezetekbe.
 
== Az 1945-ös földreform ==
28. sor:
*Nagy József: ''Földbirtok-politika Magyarországon a két világháború között''; EKF Líceum, Eger, 2003
*Sipos József: ''A pártok és a földreform 1918–1919-ben''; Gondolat, Bp., 2009 (''Pártok és politika'')
*[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8213 1945. évi VI. törvény a földreformról] {{Wayback|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8213 |date=20070311083929 }}
*[https://web.archive.org/web/20090816162707/http://jaszsag.uw.hu/oldalak/tartalom/2002/CZETTLER1.doc Czettler Antal: Hatalomátvétel szalámitaktika útján]
*[https://web.archive.org/web/20070607024308/http://www.historia.hu/archivum/2006/0604toth.htm Tóth Ágnes: A svábok kiűzése, internálása 1945-ben]
*[http://www.mtaki.hu/docs/cd1/tothagnes61/02c.htm Földreform és belső migráció] {{Wayback|url=http://www.mtaki.hu/docs/cd1/tothagnes61/02c.htm |date=20060714155950 }}
 
[[Kategória:Mezőgazdaság]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Földreformok_Magyarországon”