„Roberto Rossellini” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (34 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{
▲ | munkái =
▲ | díjak = Cannes-i Nagydíj - [[Róma nyílt város]] ([[1946]])
|blog=
▲ | hivatalos oldala =
▲ | IMDb = 0744023
}}
'''Roberto Rossellini''' ([[Róma]], [[1906]]. [[május 8.]] – Róma, [[1977]]. [[június 3.]]) olasz filmrendező, a [[neorealizmus]] egyik leghíresebb alkotója.
== Pályafutása ==
Roberto Rossellini az [[1930
Rossellinit, ellentétben a kor befutott rendezőivel, az ideológiáktól kötetlen valóság érdekelte, amelyet a díszletek között felvett filmek nem tudtak visszaidézni. Már ''A fehér hajó'' című [[1941]]-es, egy tengeri csatát megörökítő filmjét is eredeti helyszínen, amatőr szereplőkkel forgatta.<ref name="filmtett.ro">Vincze Teréz, {{cite web
Roberto Rossellini csillaga [[1945]]-ben ragyogott fel, amikor az olasz társadalom, belefáradva [[Benito Mussolini]] diktatúrájába és a háborúba, nyitottá vált a korábbi társadalmi-politikai berendezkedés filmes kritikájára és a szembenézésre önmagával. Az áttörést, amellyel Rossellini egyszerre híressé, az olasz filmművészet pedig világszerte csodálttá vált, a [[Róma, nyílt város]] hozta el. Ez az [[1945]]-ös film jelentette az új filmes nemzedék végleges szakítását a Cinecittà hamis csillogásával.
== A neorealizmus ==
Rossellini nehéz körülmények között, szinte improvizálva forgatta a ''Róma, nyílt város''t, amely egy olasz papnak állít emléket, akit a német megszállók meggyilkoltak. A filmben, a meggyőződésük miatt egyébként egymástól távol álló [[kommunizmus|kommunista]] mérnök és katolikus pap közösen küzd a [[
A rendező célja az igazság megjelenítése volt, ezért filmjeit nem műtermekben, hanem valós helyszíneken, lakásokban, koszos sikátorokban, kikötőkben, a természetben forgatta. Színészei közül sokan kezdők vagy amatőrök voltak. A létező helyszínek, az amatőrök allűröktől mentes játéka, a történetek realizmusa, tárgyilagos ábrázolása hitelessé tette filmjeit.
[[Fájl:Roberto Rossellini and Ingrid Bergman, 1953.jpg|200px|bélyegkép|balra|Rosselini és Bergman 1953-ban]]
A ''Róma, nyílt város''t ugyan az olasz kritika elutasította,<ref>88 és ½ híres film, 103. oldal {{ISBN
Rossellini filmjei, csakúgy, mint a neorealizmus más alkotásai, szociálisan érzékenyek, olyan problémákat járnak körül, amelyek ismerősek voltak a kor embereinek. Alkotásait áthatotta a [[humanizmus]], szeretett volna pozitív példát mutatni az egyén és a társadalom közötti egyensúly megtalálására. Így beszélt hitvallásáról: ''"mielőtt valaki rendező, festő vagy bármi más lehetne, az egyetlen valódi mesterséget, az emberséget kell elsajátítania"''.<ref>88 és ½ híres film, 101. oldal {{ISBN
▲A ''Róma nyílt város''t ugyan az olasz kritika elutasította,<ref>88 és ½ híres film, 103. oldal ISBN 963-1173-21-6</ref>, de Itáliában és világszerte is nagy sikert aratott. [[Olaszország]]ban [[1945]]-[[1946]]-ban erre az alkotásra adták el a legtöbb mozijegyet.<ref name="ReferenceA">Új Oxford filmenciklopédia, 454. oldal ISBN 978-9639-587-44-1</ref>
A háború után készült első filmjeinek középpontjában az emberi szenvedés állt. Igaz ez a Róma, nyílt város utáni első filmjére, a ''
▲Rossellini filmjei, csakúgy, mint a neorealizmus más alkotásai, szociálisan érzékenyek, olyan problémákat járnak körül, amelyek ismerősek voltak a kor embereinek. Alkotásait áthatotta a [[humanizmus]], szeretett volna pozitív példát mutatni az egyén és a társadalom közötti egyensúly megtalálására. Így beszélt hitvallásáról: ''"mielőtt valaki rendező, festő vagy bármi más lehetne, az egyetlen valódi mesterséget, az emberséget kell elsajátítania"''.<ref>88 és ½ híres film, 101. oldal ISBN 963-1173-21-6</ref>
A
▲A háború után készült első filmjeinek középpontjában az emberi szenvedés állt. Igaz ez a Róma nyílt város utáni első filmjére, a ''Paisá''ra is ([[1946]]), amely hat dokumentarista epizódon keresztül követi a szövetséges csapatok előrenyomulását [[Szicília]] felől [[Nápoly]]on és Rómán át a [[Pó]] deltájáig. A rendező elsősorban az olasz emberek és az amerikaiak katonák, a különböző világszemléletek és kultúrák találkozásának akart emléket állítani. Rossellini hőse ebben a filmben is a mindennapi ember, legyen az partraszálló amerikai katona vagy római kurtizán.
A háborús trilógia harmadik darabja a [[Berlin]]ben játszódó ''[[Németország
▲A Paisá forgatásán [[Federico Fellini]] is dolgozott. Így emlékezett vissza Rossellinire: ''"Tiszta szemmel hagyatkozott rá a valóság ellentmondásaira, természetes módon kapta el a távolságtartó közöny és a félszeg odaadás közti nehezen kitapintható és könnyen összetéveszthető pontot, s ez tette lehetővé, hogy a valóságot a maga teljességében fogja meg és rögzítse, egyszerre lásson kívülről és belülről, fényképezze a levegőt a dolgok körül, fedje fel az élet megragadhatatlan, titkos, mágikus lényegét".'' <ref>Federico Fellini, Mesterségem a film ISBN 963-2820-59-2</ref>
▲A háborús trilógia harmadik darabja a [[Berlin]]ben játszódó ''Németország, nulla év'' ([[1947]]). A film főhőse egy gyerek a porrá rombolt [[Németország]]ban. Rossellini ebben a filmjében is a szenvedést (a németek szenvedését) mutatja be, nem pedig a gátlástalan ellenség földjét.
Rossellini ebben a korban készült filmjeire, hasonlóan az irányzat többi alkotásához, jellemző az elliptikus elbeszélő szerkezet, a cselekményt erősítő részletek hiánya és a szereplők megjósolhatatlan motivációja. Képi világa hosszú beállításokra, illetve szekondokra és távoli beállításokra épül.<ref name="filmtett.ro"/>
== Az egyén ábrázolása ==
A neorealizmus az 1950-es évekre kimerült. A nézők inkább a szórakoztató amerikai filmekre voltak kíváncsiak, mint a valóságról szóló lehangoló alkotásokra, a politika pedig az általuk közvetített Olaszország-kép miatt támadta őket. Maga Rossellini nem tartozott egyetlen politikai vagy művészeti csoporthoz sem, emiatt a második világháború után az erősen polarizálódott olasz értelmiség részéről számos támadás érte. [[antifasizmus|Antifasiszta]] volt, de nem
▲A neorealizmus az 1950-es évekre kimerült. A nézők inkább a szórakoztató amerikai filmekre voltak kíváncsiak, mint a valóságról szóló lehangoló alkotásokra, a politika pedig az általuk közvetített Olaszország-kép miatt támadta őket. Maga Rossellini nem tartozott egyetlen politikai vagy művészeti csoporthoz sem, emiatt a második világháború után az erősen polarizálódott olasz értelmiség részéről számos támadás érte. [[Antifasiszta]] volt, de nem [[kommunista]]. Mussolini hosszú uralma és a háború borzalmai miatt Olaszország erőteljesen balra tolódott, emiatt a katolikus, a kereszténydemokratákkal szimpatizáló rendező elszigetelődött. Ráadásul amikor [[Anna Magnani]]t, a Róma nyílt város főszereplőjét elhagyta [[Ingrid Bergman]]ért, a katolikusok is elfordultak tőle.<ref name="ReferenceA"/>
Roberto Rossellini [[1949]]-ben szakad el az irányzattól, amikor elkészítette első olyan filmjét, a ''Stromboli''t, amelyben leendő felesége játszotta a főszerepet. Az Ingrid Bergman svéd színésznővel forgatott négy filmjében (''Stromboli'', ''Itáliai utazás'', ''Európa '51'', ''Nem hiszek már a szerelemben'') már nem a külső valóságot, hanem az annál jóval nehezebb megragadható belső valóságot, a lélek rezdüléseit vetíti a vászonra. Rossellini és Bergman házassága rosszul sikerült, a svéd színésznő nem tudott beilleszkedni Olaszországban, a férje pedig sok tekintetben nem fogadta el őt. Az előbb említett négy film mintha ennek a helyzetnek a kivetülése volna: a főhős az idegen környezetben magányosan, zárkózottan, érzelmeit magába fojtva élő nő és rideg férje.<ref>Bikácsy Gergely, {{cite web | url = http://www.filmvilag.hu/cikk.php?cikk_id=136 | title = Vulkán, jégcsap, könnyek| accessdate = 2010-11-29}}</ref> Kiemelkedő alkotása még ennek a korszakának a ''Ferenc, Isten lantosa'', amely egy idealisztikus világ látomása.
Ebben a filmjében egyszerre van jelen a dokumentarizmus és a misztikus ideológia. A ''Ferenc, Isten lantosa'' című filmjéből Rossellini a mindennapi valóságot kizárta. A film ''"stílusa ezért egységes. A példabeszédek síkjára helyezett valóságnak (...), riportszerűségnek és ideológiának, messianizmusnak és dokumentarizmusnak ez a keveréke kétségkívül kevésbé kétértelmű és provokatív, és a film tisztasága olyan elbűvölő, hogy ezek a sajátságai az olasz filmművészet legegyénibb alkotásává avatják"'' - fogalmazott [[Carlo Lizzani]] filmtörténész.<ref>Carlo Lizzani, Az olasz film története 1895-1979 161. oldal {{ISBN
Az [[1950
== A televízió ==
Az 1960-as évektől kezdve Roberto Rossellini a televíziózás felé fordult. Számos filmet készített, köztük a ''XIV. Lajos hatalomra jutása'' című alkotást a francia tévének [[1966]]-ban. Később a nyugati világ művészeiről, feltalálóiról, filozófusairól forgatott. Ezek közé tartozik a ''Szókratész'' vagy a ''Cosimo Medici kora''. Ebben az időszakban "szokott rá" a svenkekre és rászűkítésekre, aminek az volt a célja, hogy általuk semlegesen mutassa be a történéseket.<ref>Thompson-Bordwell, A film története, 395. oldal ISBN 978-9639-651-45-6</ref>▼
▲Az 1960-as évektől kezdve Roberto Rossellini a televíziózás felé fordult. Számos filmet készített, köztük a ''XIV. Lajos hatalomra jutása'' című alkotást a francia tévének [[1966]]-ban. Később a nyugati világ művészeiről, feltalálóiról, filozófusairól forgatott. Ezek közé tartozik a ''Szókratész'' vagy a ''Cosimo Medici kora''. Ebben az időszakban
== Főbb alkotásai ==
* A fehér hajó
* Egy pilóta visszatér
* [[Róma, nyílt város]]
*
* [[Németország
* Stromboli
* Ferenc, Isten lantosa
* Európa ’51
* Nem hiszek már a szerelemben (La paura) (1954)
* Itáliai utazás
* India
* Rovere tábornok
* Éljen Itália
* XIV. Lajos hatalomra jutása
* Szókratész
* Cosimo Medici kora
==
{{
==
{{Commonskat}}
* Új Oxford filmenciklopédia {{ISBN
* Carlo Lizzani, Az olasz film története 1895-1979 {{ISBN
* 88 és ½ híres film {{ISBN
* Thompson-Bordwell, A film története {{ISBN
* [
* {{PORT.hu-person|9339}}
{{A cannes-i fesztivál zsűrielnökei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}
{{DEFAULTSORT:Rossellini Roberto}}
[[Kategória:Olasz filmrendezők]]▼
[[Kategória:1906-ban született személyek]]
[[Kategória:1977-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Rómaiak]]
▲[[Kategória:Olasz filmrendezők]]
| |||