„Amrita Sérgil” változatai közötti eltérés

|szakma= [[FestészetFestőművészet|festőművész]]

'''Amrita Sérgil''' ([[dévanágari írás]]sal: अमृता शेरगिल; nyugaton gyakran: ''Amrita Sher-Gil''; [[Budapest]], [[1913]]. [[január 30.]] – [[Lahor]], [[1941]]. [[december 5.]]) [[magyarok|magyar]] származású [[india]]i [[FestészetFestőművészet|festőművész]].

Az [[Amrita]] nevet amritról, az örök élet nektárjáról, illetve a hinduizmusban ezen a néven, a zoroasztrianizmusban Amirita néven létező kis istennőről kapta. [[Magyar nyelv|Magyar]] keresztneve [[Dalma]] volt.<ref>{{cite web | url = http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18381 | title = India nemzeti kincse lett a magyar festőnő (Mult-kor.hu) | accessdate = 2009-05-01}}</ref> Hazánkban életművét kevésbé ismerik, de [[India|Indiában]] a [[20. század]] egyik legnagyobb modern festőjeként tartják számon, aki Indiában új festészeti irányzatokat hozott létre.

A [[posztimpresszionizmus]] követői közé tartozott, példaképei [[Paul CézanneCezanne]], [[Paul Gauguin]] és [[Amedeo Modigliani]] voltak. ''Fiatal lányok'' (Young girls) című festménye [[1933]]-ban elnyerte a [[párizs]]i [[Salon|Szalon]] aranyérmét (Grand Salon, Gold Medal), Amrita Sérgil lett az egyetlen [[ázsia]]i és a legfiatalabb festő, akit a Szalon tagjává választottak.<ref>{{cite web | url = http://www.indiaprofile.com/people/amritashergill.htm | title = Amrita Shergill – Drawn from Life | accessdate = 2009-04-24 | language = angol}}</ref> [[2000]]-ben a 20. század legjelentősebb 100 indiai személyisége közé választotta egy tudósokból álló társaság.<ref>{{cite web | url = http://www.amrita-it.com/india/shergil/halmos.htm | title = Amrita Sher-Gil | accessdate = 2009-04-24 | author = Halmos Antal}}</ref>

Művészetére nagyban hatottak gyermekkori magyar élményei (ezek nyomán született a ''Falusi piac'' című képe), valamint az ázsiai [[miniatúra]]festészet. A régi és a modern ötvözete Indiában egy addig ismeretlen kifejezésformaként jelent meg Amrita művészete általrévén. [[2006]] márciusában<ref name="rediff">[http://www.rediff.com/money/2006/mar/25spec4.htm ''India legdrágább festménye'']</ref> az [[1938]]-ban festett ''Falusi piac'' (Village Scene) című képét 69 millió rúpiáért vásárolta meg egy indiai üzletember Nand Khemka, ezzel a kép India legdrágább festményei közé került. ''Hegyvidéki nők'' (Hill Women) című képe [[1978]]-ban [[postabélyeg]]en jelent meg Indiában.<ref>{{cite web | url = http://www.indiapicks.com/stamps/Art_Artists/Art_Main.htm | title = Művészet az indiai bélyegeken | accessdate = 2009-04-24 | language = angol}}</ref> „Végtére is a rejtélyes lángelme megtestesítője volt” – írta a festőnőről Anjana Rajan ''Portrait of the artist as a rebel (A művész, mint forradalmár portréja)'' című, Yashodhara Dalmia művét elemző írásában.<ref>{{cite web | url = http://www.hindu.com/thehindu/mp/2006/05/20/stories/2006052000190100.htm | title = Portrait of an artist as a rebel – Cikk a The Hindu folyóiratban | accessdate = 20092006-0405-2420 | language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060924153814/http://www.hindu.com/thehindu/mp/2006/05/20/stories/2006052000190100.htm |archivedate=2006-09-24 angol}}</ref> Amrita Sérgil életművének nagy részét a [[delhi]] Modern Művészetek Galériája (National Gallery of Modern Art) őrzi.

Az esküvő után, [[1912]] tavaszán [[Budapest]]re költözött a házaspár, egy [[Szilágyi Dezső tér]]i bérházba, melynek [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] is a lakója volt.<ref name=baratno>{{cite web | url = http://baratno.com/view.php?arclid=2009030501 | title = Indiai–magyar rapszódia | accessdate = 2009-05-01 | author = Cseh Gizella}}</ref> Itt született [[1913]]. [[Január 30.|január 30-án]] első gyermekük, Amrita, és [[1914]] márciusában húga, Indira.<ref group="mj">Indira Sher-Gil Sundaram fia a népszerű kortárs [[Festőművészet|festő-]] és [[Fényképezés|fotóművész]] [[Vivan Sundaram]].</ref> Az [[első világháború]] kitörését követően a család kiköltözött a városból, előbb a [[Budai-hegység]]be, majd [[Dunaharaszti]]ba.<ref name=femis/> Amrita élete első nyolc évét [[Magyarország]]on töltötte. [[Festőművészet|Festőművészi]] hajlamai korán megmutatkoztak, már ötéves korában [[akvarell]]eket festett az édesanyja biztatására. A kisgyermekre nagy hatást gyakoroltak az édesanyjától hallott népdalok és népmesék, a népviseletek és a magyar táj. Amrita és Indira gyermekkora gondtalan és örömteli volt, édesanyjuk hullámzó kedélyállapota ellenére is, aki [[Depresszió (betegség)|depresszió]]ban szenvedett, gyakran fenyegetőzött [[öngyilkosság]]gal, vagy tört ki hisztérikus rohamokban. Iskolába nem jártak, házitanítójuk tanította meg őket írni és olvasni [[Magyar nyelv|magyarul]], ebben az időben csak magyarul beszéltek.

[[India]] művészetének, múltjának megismerése érdekében [[1936]]-ban Karl Khandalavala, művészeti kritikusa és barátja tanácsára délre utazott, hogy „gyökereit” felfedezze, kiállításokat és anyagi sikereket remélve. Az utazás igazi élményei számára az adzsantai[[Adzsantai barlangtemplomok|adzsanta]]<nowiki/>i és [[Ellórai-barlangok|elúrai barlangtemplomokbanbarlangtemplomok]]<nowiki/>ban tett látogatásai, a Pahari miniatűrök felfedezése volt.

Rövid élete alatt rengeteg szeretője volt és [[Leszbikusság|leszbikus]] kapcsolatai is voltak.<ref>{{Cite web |url=https://corvinakiado.hu/media/kiadok/pdf/139450453.pdf |title=Amrita Sher-Gil és Egan Viktor |accessdate=2023}}</ref> [[1938]]-ban MagyarországraEurópába utazott, hogy újra találkozzon gyerekkori szerelmével, Egan Viktor orvostanhallgatóval, aki első unokatestvére volt. Szülei tiltakozása ellenére 1938. július 16-án a fiatalok összeházasodtak.<ref name="ház">[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11565-136640-78 A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 1026/1938. folyószám alatt.]</ref> A tanúk [[Gottesmann Ernő]] és Hegymegi Kiss Áron voltak.<ref name="ház" /> Ekkoriban egy ideig [[Kiskunhalas]]on is éltek, mivel férjét katonaorvosnak osztották be a helyi kerékpáros zászlóaljnál. Itt festette egyik legismertebb alkotását, ''Vidéki piac'' ([[1938]]) címmel. <ref name="halasi szál">[https://feketevaros.blog.hu/2018/09/28/egy_indiai_no_halason#more14269489 Egy indiai nő Halason ]</ref> Ezen a kiskunhalasi belváros néhány jellegzetes épülete is feltűnik (régi gimnázium, piac, református templom).

Amrita rajongásig szerette [[Ady Endre]] költészetét. Sokat kirándultak, [[Verőce (Magyarország)|Verőce]], [[Zebegény]], a [[Dunakanyar]], [[Dunaharaszti]] legalább olyan meghatározó élmény maradt a lány számára, mint találkozása [[Karinthy Frigyes]]sel, [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélával]]. Nagyon művelt nő volt, csodálta [[Charles Baudelaire|Baudelaire]], [[Paul Verlaine|Verlaine]] költészetét, [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]], [[Thomas Mann (író)|Thomas Mann]], [[James Joyce]], [[D. H. Lawrence]] és a modern magyar írók, például [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]] regényeit. Viktor doktorátusának megszerzése után és a világháború kitörése előtt, [[1939]] júniusában Indiába költöztek a családi otthonukba, Uttar Prades állam Gorakhpur városába. Viktor Egan itt Amrita nagybátyjának Sundar Singh Majithianak cukorgyárában helyezkedett el [[orvos]]ként. Amrita a táj és a környezet tanulmányozásával töltötte az idejét. Innen számítjuk festészetének második szakaszát. A bengáli iskola, a Kalkutta csoport, Jamini Roy, [[Rabindranáth Tagore]] hatott művészetére erőteljesen. A ''Két elefánt'' című festménye már ezt a letisztult stílust tükrözi. [[1941]] szeptemberében a házaspár tovább költözött [[Lahor]]éba. Férje itt rendelőt nyitott, ő pedig műtermet rendezett be. Nappali fénynél festett, kerülte a mesterséges megvilágítást. Első nagy kiállításának megnyitójára készülődtek, amikor Amrita megbetegedett. A betegség hirtelen tört rá és nagyon súlyos volt. Rövidesen [[kóma (orvostudomány)|kómába]] esett és [[1941]]. [[december 5.|december 5]]-én Amrita váratlanul meghalt. Másnap a hagyományos indiai rítus szerint testét elégették és a Ravi folyóba szórták, így a betegség és a halál valódi oka rejtély maradt. A korabeli pletykák szerint Amrita állapotos volt, és a nem kívánt terhesség megszakítása okozta [[hashártyagyulladás]] végzett vele.<ref name="VS">{{cite web | url = http://www.sikh-heritage.co.uk/arts/amritashergil/amritashergill.html | title = Truth, Love and a Little Malice | author = Khushwant Singh | work = sikh-heritage.co.uk | language = angol | accessdate = 2009-05-26 | archívurl = https://web.archive.org/web/20200223111202/http://www.sikh-heritage.co.uk/arts/amritashergil/amritashergill.html | archívdátum = 2020-02-23 }}</ref> Édesanyja nem sokkal ezután [[öngyilkosság|öngyilkos]] lett, édesapja teljesen [[Depresszió (betegség)|depresszió]]ba esett. Legutolsó befejezetlen képe is műremeknek számít.

[[Fájl:Amrita Sher-Gil-emléktábla.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>[[Emléktáblák Budapest I. kerületében|Emléktáblája szülőháza falán:<br>I. kerület Szilágyi Dezső tér 4.]]</center>]]

Halála után festményeit Indiában nemzeti kincsekké nyilvánították. Nagy hatást gyakorolt a kortársakra, új stílusirányzatot teremtett. Mivel felháborította a szigorú kasztrendszer és a nők kiközösítése a társadalmi életből, elsőként festette meg a nincsteleneket, páriákat, ami nagyon merész tett volt. Ebben az időszakban fő műfaja az ''életkép'' volt. Festészete összeköti a posztimresszionista stílust India hagyományos művészetével. Képei megihlették a fiatal nemzedéket, számos követője közül a leghíresebb Tyeb Mehta,<ref>[http://www.nytimes.com/2006/01/24/arts/design/24tyeb.html?_r=1 ''Tyeb Mehta 1.6 millió dolláros képe'']</ref> aki szintén India sikeres festői közé számít. Úttörője volt egy olyan új művészeti szemléletnek, amely az 1940-es években bontakozhatott ki jobban és India függetlenné válásának idején ért be. Kalkutta, Bombay, Delhi, Madras, voltak azok a városok ahol az új irányzatok fellendültek. Ennek nyomán alakult meg a Progresszív festők egyesülete 1944-ben Madrasban, és Delhi Silpi Chakra 1947-ben.<ref>{{Cite web |url=http://www.sciy.org/blog/_archives/2005/11/18/1413520.html |title=''A Chronology of Modern Indian Art and Thematic Considerations By Debashish Banerji'' |accessdate=2009-05-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080907222329/http://www.sciy.org/blog/_archives/2005/11/18/1413520.html |archivedate=2008-09-07 }}</ref> Műveiből Vivan Sundaram különleges fotómontázsokat készített.<ref>[{{Cite web |url=http://www.gallery44.org/exhibitions/VIVANsundaram.pdf |title=''Vivan Sundaram montázsai''] |accessdate=2009-05-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150213150345/https://gallery44.org/exhibitions/VIVANsundaram.pdf |archivedate=2015-02-13 }}</ref> Kiemelkedő szerepet játszott a nők emancipálásában is: művészetével kiharcolta, hogy a nők iskolába járhassanak és alkothassanak, ami korábban a férfiak kiváltsága volt. Életművét Vivan Sundaram,<ref>{{Cite web |url=http://www.indianartcircle.com/vivansundaram/vs_profile.shtml |title=''Vivan Sundaram - Amrita Sérgil unokaöccse'' |accessdate=2009-03-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090310143446/http://www.indianartcircle.com/vivansundaram/vs_profile.shtml |archivedate=2009-03-10 }}</ref> Amrita unokaöccse és annak művészettörténész felesége, Geeta Kapur<ref>{{Cite web |url=http://www.iniva.org/library/archive/people/k/kapur_geeta |title=''Geeta Kapur életrajz'' |accessdate=2009-03-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090311024811/http://www.iniva.org/library/archive/people/k/kapur_geeta |archivedate=2009-03-11 }}</ref> gondozza.

* ''Amrita Sher-Gil és francia magyar kapcsolatai'', [[2001]]. szeptember 5. -– október 3. Budapest, Ernst Múzeum, rendező: Keserű Katalin.

* [https://www.amazon.com/exec/obidos/search-handle-url/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-type=ss&index=books&field-author=Amrita%20Sher-gil ''The art of Amrita Sher-Gil''], ([[1943]]).

* ''Karl J. Khandalavala, Amrita Sher-Gil'', New Book Co., ([[1945]]).

* ''Vivan Sundaram, Amrita Sher-Gil: Történetek'', Marg Publications; New Delhi, ([[1972]]).

* ''Baldoon Dhingra, Amrita Sher-Gil'', Lalit Kala Akademi, New Delhi, ([[1981]]). {{ISBN|0861866444}}.

* ''Dr. Wojtilla Gyula, Amrita Sher-Gil and Hungary'' New Delhi-Bombay-Calcutta-Madras, ([[1981]]), Allied Publishers, X, 77 p.&nbsp;14 plates.

* [https://web.archive.org/web/20090502041900/http://www.libri.hu/hu/konyvek/muveszet_epiteszet/kepzomuveszet/festeszet/amrita_sher_gil ''Keserű Katalin: ''Amrita Sher-Gil''], [[Budapest]], Kelet Kiadó Kft, ([[2007]]). {{ISBN|9789638762504}}.

* Vivan Sundaram, ''Amrita Sher-Gil: An Indian Artist Family of the Twentieth Century'', ([[2007]]), {{ISBN|3829602707}}.

* Alfredo de Braganza: ''Amrita. Egy magyar nő, aki India legnagyobb festőművésze lett''; ford. Körösi Ivett; Budapest, Európa Kiadó, 2016.

{{forrásokjegyzetek}}

* [http://www.fridakahlofans.com/amritafans.com/ Amrita Sher-Gil Bio, Gallery of Paintings, Books, Photos] {{Wayback|url=http://www.fridakahlofans.com/amritafans.com/ |date=20160322142741 }}

* [http://www.mno.hu/portal/32391 Rokonunk és felebarátunk: Amrita Sher-Gil] {{Wayback|url=http://www.mno.hu/portal/32391 |date=20090428143917 }}, Magyar Nemzet.

* [http://www.es.hu/print.php?nid=16324 Sárközi Mátyás cikke az Élet és Irodalomban] {{Wayback|url=http://www.es.hu/print.php?nid=16324 |date=20090428165508 }}, LI. évfolyam 15. szám, 2007. április 13.

* [[FestészetFestőművészet]]