„Amrita Sérgil” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
KT2M (vitalap | szerkesztései) |
||
30. sor:
Édesanyja Gottesmann Marie-Antoinette,<ref group=mj>A magyar nyelvű írásokban Marie-Antoinette és Mária Antónia alakban is felbukkan.</ref> [[Baktay Ervin]]<ref group=mj>Eredetileg Gottesmann Ervin.</ref> testvére volt. Felvilágosult nevelésben részesült, szerette a művészeteket, kiválóan tudott zongorázni. Egy [[európa]]i utazása során, [[London]]ban jelentkezett a [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]]nél vendégeskedő Bamba hercegnő hirdetésére. A [[Szikh Birodalom]] utolsó [[maharadzsa|maharadzsájának]], [[Dalip Szing]]nek a lánya zeneileg művelt társalkodónőt keresett maga mellé, aki majd hazakíséri őt [[India|Indiába]].<ref name=femis>{{cite web | url = http://www.freeweb.hu/femis/muveszetek/4muveszek/s_menu/shergil.htm | title = Amrita Sher-Gil (1913–1941) | accessdate = 2009-04-30 }}{{Halott link|url=http://www.freeweb.hu/femis/muveszetek/4muveszek/s_menu/shergil.htm |date=2018-11 }}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.advancedcentrepunjabi.org/eos/AMRITA%20SHER-GIL%20(1913-1941).html | title = Amrita Sher-Gil (1913–1941) | accessdate = 2009-04-30 | author = Mulk Rāj Anand, Mohinder Siṅgh Gill | language = angol}}</ref> Marie-Antoinette Bamba hercegnővel [[1911]]-ben érkezett [[Pandzsáb régió|Pandzsábba]], ahol találkozott [[Szimla]] [[Radzsa|rádzsájának]] fiával, Umrao Sher-Gillel. A találkozásból szerelem lett és a fiatalok hamarosan összeházasodtak. Umrao Singh Sher-Gil Majithia gazdag [[szikhizmus|szikh]] arisztokrata család sarja volt, a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] és [[perzsa nyelv]]ek tudósa, [[Filozófia|filozófiát]] és [[Teológia|teológiát]] tanult, de foglalkozott [[csillagászat]]tal és [[természettudomány]]okkal is. Öt nyelven beszélt, úttörő szerepet játszott az indiai [[Fényképezés|fényképészet]] megalapításában.<ref>{{cite web | url = http://www.kamat.com/database/content/photographers/umrao_singh_shergil.htm | title = Umrao Singh Sher-Gil (Kamat Adatbázis) | accessdate = 2009-04-29 | language = angol}}</ref>
Az esküvő után, [[1912]] tavaszán [[Budapest]]re költözött a házaspár, egy [[Szilágyi Dezső tér]]i bérházba, melynek [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] is a lakója volt.<ref name=baratno>{{cite web | url = http://baratno.com/view.php?arclid=2009030501 | title = Indiai–magyar rapszódia | accessdate = 2009-05-01 | author = Cseh Gizella}}</ref> Itt született [[1913]]. [[Január 30.|január 30-án]] első gyermekük, Amrita, és [[1914]] márciusában húga, Indira.<ref group="mj">Indira Sher-Gil Sundaram fia a népszerű kortárs [[Festőművészet|festő-]] és [[Fényképezés|fotóművész]] [[Vivan Sundaram]].</ref> Az [[első világháború]] kitörését követően a család kiköltözött a városból, előbb a [[Budai-hegység]]be, majd [[Dunaharaszti]]ba.<ref name=femis/> Amrita élete első nyolc évét [[Magyarország]]on töltötte. [[Festőművészet|Festőművészi]] hajlamai korán megmutatkoztak, már ötéves korában [[akvarell]]eket festett az édesanyja biztatására. A kisgyermekre nagy hatást gyakoroltak az édesanyjától hallott népdalok és népmesék, a népviseletek és a magyar táj. Amrita és Indira gyermekkora gondtalan és örömteli volt, édesanyjuk hullámzó kedélyállapota ellenére is, aki [[depresszió]]ban szenvedett, gyakran fenyegetőzött [[öngyilkosság]]gal, vagy tört ki hisztérikus rohamokban. Iskolába nem jártak, házitanítójuk tanította meg őket írni és olvasni [[Magyar nyelv|magyarul]], ebben az időben csak magyarul beszéltek.
===Indiai gyermekkora===
45. sor:
===Művészetének kibontakozása===
[[1933]]-ban a ''Három lány'' című képével bekerült a Párizsi Szalonba (Grand Salon Paris) és elnyerte az Aranyérmet. Ebben az időszakban többször járt [[Magyarország]]on is. Az indiai haza utáni honvágy azonban erősebb volt, mint a nagyvárosi élet vonzása, [[1934]] novemberében családjával hazaindult Indiába. Az emancipált, művelt nőt megdöbbentette az Indiában uralkodó szegénység. Festményein csontsovány embereket ábrázolt, a mindennapi élet küzdelmes történései jelentek meg rajtuk, portréi szomorúak voltak. [[1935]] és [[1937]] között született műveire a nyugati technikák és az indiai szellem együtt hatása a jellemző. Ebben a korszakban Indiában két domináns festőiskola létezett, a bengáli (hagyományos, érzelgős stílus) és a Bombay School of Art, mely modernebb irányzatot képviselt. Amrita robbanásszerűen tört be ebbe a környezetbe, forradalmi változásokat hozva új eszméivel. Gondolkodása édesapjáéhoz volt hasonló, tisztelték [[Mohandász Karamcsand Gandhi|Gandhit]] és [[Dzsaváharlál Nehru|Nehru]]t, akik a társadalmi változások elkötelezett kezdeményezői voltak. Első modern pandzsábi festőként, Amritának határozott és világos elképzelései voltak arról, hogyan alakítsa ki egyedi technikáját, melyet a közeljövőben kívánt megfogalmazni.
[[India]] művészetének, múltjának megismerése érdekében [[1936]]-ban Karl Khandalavala, művészeti kritikusa és barátja tanácsára délre utazott, hogy „gyökereit” felfedezze, kiállításokat és anyagi sikereket remélve. Az utazás igazi élményei számára az adzsantai és elúrai barlangtemplomokban tett látogatásai, a Pahari miniatűrök felfedezése volt.
Rövid élete alatt rengeteg szeretője volt és [[Leszbikusság|leszbikus]] kapcsolatai is voltak.<ref>{{Cite web |url=https://corvinakiado.hu/media/kiadok/pdf/139450453.pdf |title=Amrita Sher-Gil és Egan Viktor |accessdate=2023}}</ref> [[1938]]-ban Amrita rajongásig szerette [[Ady Endre]] költészetét. Sokat kirándultak, [[Verőce (Magyarország)|Verőce]], [[Zebegény]], a [[Dunakanyar]], [[Dunaharaszti]] legalább olyan meghatározó élmény maradt a lány számára, mint találkozása [[Karinthy Frigyes]]sel, [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélával]]. Nagyon művelt nő volt, csodálta [[Charles Baudelaire|Baudelaire]], [[Paul Verlaine|Verlaine]] költészetét, [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]], [[Thomas Mann (író)|Thomas Mann]], [[James Joyce]], [[D. H. Lawrence]] és a modern magyar írók, például [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]] regényeit. Viktor doktorátusának megszerzése után és a világháború kitörése előtt, [[1939]] júniusában Indiába költöztek a családi otthonukba, Uttar Prades állam Gorakhpur városába. Viktor Egan itt Amrita nagybátyjának Sundar Singh Majithianak cukorgyárában helyezkedett el [[orvos]]ként. Amrita a táj és a környezet tanulmányozásával töltötte az idejét. Innen számítjuk festészetének második szakaszát. A bengáli iskola, a Kalkutta csoport, Jamini Roy, [[Rabindranáth Tagore]] hatott művészetére erőteljesen. A ''Két elefánt'' című festménye már ezt a letisztult stílust tükrözi. [[1941]] szeptemberében a házaspár tovább költözött [[Lahor]]éba. Férje itt rendelőt nyitott, ő pedig műtermet rendezett be. Nappali fénynél festett, kerülte a mesterséges megvilágítást. Első nagy kiállításának megnyitójára készülődtek, amikor Amrita megbetegedett. A betegség hirtelen tört rá és nagyon súlyos volt. Rövidesen [[kóma (orvostudomány)|kómába]] esett és [[1941]]. [[december 5.|december 5]]-én Amrita váratlanul meghalt. Másnap a hagyományos indiai rítus szerint testét elégették és a Ravi folyóba szórták, így a betegség és a halál valódi oka rejtély maradt. A korabeli pletykák szerint Amrita állapotos volt, és a nem kívánt terhesség megszakítása okozta [[hashártyagyulladás]] végzett vele.<ref name="VS">{{cite web | url = http://www.sikh-heritage.co.uk/arts/amritashergil/amritashergill.html | title = Truth, Love and a Little Malice | author = Khushwant Singh | work = sikh-heritage.co.uk | language = angol | accessdate = 2009-05-26 | archívurl = https://web.archive.org/web/20200223111202/http://www.sikh-heritage.co.uk/arts/amritashergil/amritashergill.html | archívdátum = 2020-02-23 }}</ref> Édesanyja nem sokkal ezután [[öngyilkosság|öngyilkos]] lett, édesapja teljesen [[depresszió]]ba esett. Legutolsó befejezetlen képe is műremeknek számít.
| |||