„Erzurumi csata” változatai közötti eltérés

|veszteségek1=25 000{{formatnum:25000}} halott és sebesült<br>9 000{{formatnum:9000}} hadifogoly

Az Orosz Birodalom a sarikamisi csata során döntő vereséget mért a török erőkre, mégsem tudta a győzelmet kihasználni, létszámhiány miatt. [[1915]] augusztusában a [[Van-tó]] környéke is elveszett az oroszok számára (1 hónapon belül visszafoglalták) és ez arra ösztönözte az orosz hadvezetést, hogy nagyobb erőket csoportosítsanak a [[Kaukázus]]ba és egy nagy hadjáratot kezdjenek a törökök ellen. 1915 szeptemberében [[Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929)|Miklós nagyherceg]] érkezett a Kaukázusba, mint az Orosz Birodalom [[alkirály]]a. A nagyherceg felhatalmazta [[Judenics]]Nyikolaj Nyikolajevics Jugyenyics|Jugyenyics tábornokot]] egy Oszmán Birodalom elleni, [[1916]]. évi támadás előkészítésére. JudenicsJugyenyics tábornok terveiben [[Erzurum]] elfoglalását tűzte ki feladatul az orosz haderőnek, mely város az 1914-es török támadás kiindulópontja volt. [[A Dardanellák ostroma]] miatt a törökök 8 hadosztályt vontak ki a Kaukázus térségéből, JudenicsJugyenyics hitte, hogy egy gyors offenzívával el tudják foglalni Erzurum városát, mielőtt a török hadosztályok visszaérkeznének.

[[1916]]. [[január 11.|január 11-én]] Jugyenyics tábornok, meglepve a törökökettörök haderőt, megtámadta az Oszmán Birodalmat. Az orosz erőket megosztották, az egyik hadtest Erzurumtól északra, a másik hadtest Erzuruma városátólvárostól délre vonult előre. Az orosz erők jól felszereltek voltak, rendelkeztek téli ruházattal, szemben a török csapatokkal. 3 napon keresztül az oroszok nem ütköztek ellenállásba, egészen [[január 14.|január 14-éig]], mikor sor került a taftai és a koprukoji csatára.

Január 18-án Semirum erődjének elfoglalása után a 2. orosz hadtest Erzurum város határában állomásozott. [[Nyikolaj Nyikolajevics Jugyenyics|Jugyenyics tábornok]] elhatározta, hogy addig nem támadja meg a várost, amíg az első orosz hadtest nem érkezik meg a városba. [[január 19.|Január 19-én]] megérkezett az első hadtest és az oroszok előkészültek Erzurum ostromára. [[Karim pasa]], a török erők parancsnoka a városban, elhatározta, hogy feladja Erzurumot, nem akarta vállalni a csatát a többszörös túlerőben lévő orosz sereggel. [[január 20.|Január 20-án]] az orosz csapatok fegyverlövés nélkül vonultak be a kiürített Erzurumba.

A 9 napos hadjárat során az orosz erők 13&nbsp;000{{formatnum:13000}} hadifoglyot ejtettek, 323 löveget zsákmányoltak. Az Oszmán Birodalom elvesztette a legfontosabb keleti erődjét, a 3. török hadsereg megsemmisült –, immár másodszorra ([[Sarıkamışi csata]]). Az oroszok mélyen benyomultak [[Anatólia|Anatóliába]]. [[Örményország]] északi része orosz uralom alá került. Márciusban elfoglalták Musht, [[Bitlis (város)|Bitlist]], és Örményország déli részét is. Áprilisban oroszok vonultak be [[Trabzon]] kikötővárosba. A vereség hatására Karim pasát leváltották a hadsereg vezetésének éléről, helyére [[Vehip pasa]] került.