Mesterházi Lajos
Mesterházi Lajos (eredeti neve: Hoffstaedter Lajos) (Kispest, 1916. március 3. – Budapest, 1979. április 4.) magyar író.
Mesterházi Lajos | |
Élete | |
Születési név | Hoffstaedter Lajos |
Született | 1916. március 3. Kispest, Magyarország |
Elhunyt | 1979. április 4. (63 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Gyermekei | Mesterházi Márton |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | elbeszélés, regény, dráma |
Első műve | Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere (1950) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1952, 1953, 1959, 1973) Kossuth-díj (1962) Pro Arte-díj (1968) SZOT-díj (1977) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterházi Lajos témájú médiaállományokat. |
Életpályája
1934-ben érettségizett Budapesten, majd Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább latin-francia szakon. 1938-1939 között Párizsi ösztöndíjas volt. 1940-ben bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett. 1941-1944 között az Angol-Magyar Bank kereskedelmi levelezője volt. 1945-1947 között az MKP I. Kerületi szervezetének párttitkára volt. 1947-1948 között a Magyar Távirati Iroda, 1949-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának munkatársa volt. 1950-1954 között a Művelt Nép, 1957-1958 között pedig az Élet és Irodalom felelős szerkesztője volt. 1966-1979 között a Budapest című folyóirat főszerkesztője volt.
Költészete
Műveiben az 1930-as évek kispolgári és értelmiségi rétegének életét, útkeresését ábrázolta. 1958-ban született nagy sikerű színműve, a Pesti emberek, mely a moralizáló nemzedék önvizsgálatának egyik elindítója lett. Regényeiben és novelláiban is érdeklődéssel fordult generációja különböző sorstípusai felé, a hatalom csábításának ellenállni képes, a történelem viharai között is erkölcsileg tisztán maradó embert kutatta.
Művei
- Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere (1950)
- Csodák nélkül (elbeszélés, 1951)
- Hűség (elbeszélés, 1952)
- Békatarisznya (útirajzok, 1953)
- Két szerelem (1954)
- Tanúság az ember nevében (regény, 1955)
- Fényes szellők (regény, 1956)
- Hazafiak iskolája (regény, 1956)
- Pesti emberek (színmű, 1958)
- Szép, szárnyas ajtó (elbeszélés és rádiójáték, 1958)
- Pár lépés a határ (regény, 1958)
- Pokoljárás (regény, 1959)
- Másnap (dráma, 1959)
- Üzenet (dráma, 1960)
- A tizenegyedik parancsolat (dráma, 1961)
- Játék (dráma és hangjáték, 1961)
- A négylábú kutya (regény, 1961)
- Ünneplők (1963)
- Az ártatlanság kora (regény, 1963)
- Egyes szám első személyben (kisregény, 1964)
- Magnéziumláng (elbeszélés, 1965)
- Isten, méretre (regény, 1966)
- Férfikor (regény, 1967)
- Derűs órák (elbeszélés, 1968)
- Vakáció (regény, 1969)
- Apaszív (regény, 1971)
- A bánatos bohóc (regény, 1972)
- A Prométheusz-rejtély (regény, 1973)
- Hármas ugrás (kisregény, 1974)
- Viszontlátás (szociográfiai riport, 1974)
- Sempiternin (kisregény, 1975)
- Szólni szólítatlan (cikkek, tanulmányok, 1975)
- A kardnyelő és az emberek (elbeszélés, 1977)
- Szeptemberi ízek (elbeszélés, 1982)
- A hazafiság logikája (esszék, 1983)
- Visszaemlékezések (1984)
- Farsang (2013)
Díjai
- Magyar Népköztársasági Érdemérem (1950)
- Szocialista Hazáért Érdemrend (1954)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1966, 1970, 1973)
- Szocialista Hazáért (1967)
- Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
- Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1976)
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7