Guillaume Dupuytren

A lap korábbi változatát látod, amilyen Trans01hun (vitalap | szerkesztései) 2021. szeptember 27., 18:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Guillaume Dupuytren [ejtsd: düpüitren] (Pierre-Buffière, 1777. október 5.Párizs, 1835. február 8.) báró, francia sebész.

Élete

Párizsban tanult, majd az Hôtel-Dieu-ben, a főváros legrégebbi kórházában tevékenykedett, melynek 1815-ben első sebésze volt. 1812-ben az egyetemi sebészeti tanszékre nevezték ki. Első volt a franciák közt, aki a nagy verőerek lekötését alkalmazta traumatikus aneurizmáknál, és egyike volt az első sebészeknek, akik idült ficamok beigazításával próbálkoztak. 1832-ben az égési fokozatokat hat súlyossági fokra terjesztette ki,[1] és ő volt az első, aki az égési sérülés kiterjedése alapján állított fel prognózist.[2]

Foglalkozott szembajokkal is, különösen a könnyfisztulák gyógyításával. A sebészet minden részére kiterjedt figyelme, szorgalma, ügyessége. Tudományossága az Hôtel-Dieu-t, de magát a francia sebészetet is igen magas színvonalra emelte. Udvari sebésze volt XVIII. Lajosnak és X. Károlynak. 1869-ben szülővárosában szobrot emeltek emlékére.

Művei

  • Leçons orales de clinique chirurgicale faites à l'Hôtel-Dieu de Paris (1831-33);
  • Traité théorique et pratique des blessures par armes de guerre (1834);
  • Mémoire sur une manière nouvelle de pratiquer l'opération de la taille (1836).

Jegyzetek

  1. Wylock, Paul. The life and times of Guillaume Dupuytren, 1777-1835. Brussels: Brussels University Press, 60. o. (2010). ISBN 9789054875727 
  2. Dr. Mészáros Gábor (2004). „Az égési sérülések kezelésének története II.” (Sebkezelés sebgyógyulás V. évfolyam 2. szám), Kiadó: Magyar Sebkezelő Társaság. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 13.) 

Források

További információk