Tölgyessy Artúr
Tölgyessy Artúr (Szeged, 1853. május 1. — Budapest, 1920. február 2.) magyar festő. Alföldi és balatoni tájképek festője.
Életpályája
Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere. Budapesten telepedett le, közben ellátogatott Belgiumba, Olaszországba és Párizsba, több évig Münchenben alkotott. Budapesten festette hangulati elemekre épített, kiváló megfigyelő- és összefoglaló készségről tanúskodó alföldi és balatoni tájképeit, 1875-től nyaranként a Szolnoki Művésztelepen gyűjtött tapasztalatokat, készített vázlatokat képeihez, később a Balaton mellett, Siófokon, ahol villát is építtetett magának az 1890-es évek elején. 1875-től volt kiállító művész. Bécsben, Párizsban, Münchenben, majd a Nemzeti Szalonban, mindenütt sikerei voltak. 1910-ben a Műcsarnokban rendezett nagy kollektív kiállításon is sikere volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de munkáinak nagy többsége magántulajdonba került.
Műveiből
- A merengő Gretchen (c.1874)
- Cigányputri (1875)
- Csendélet (1875)
- Idyll (1882)
- Kondás (1882)
- Alföld (1882)[1]
- Hazafelé
- Délibábos puszta (Fata morgana) 1883
- A pásztortűz (1884)
- A kaszás (1884)
- Est (1885)
- Hold-kelte (1885)
- Őszi verőfény (festmény a Balatonról, 1890-es évek eleje)
- Aranysugarak (1898)[2]
- Hajnali szürkület (1910)
- Horgászó fiú (1910)
- A Balaton Siófoknál (1910)
- Porta Orientalis (1910)
- Boulevard St Michel (1910)
- Naplemente után (1910)
- Homokbánya (1910)
Díjak, elismerések
- Ráth György-díj (1885)
- Képzőművészeti Társulat nagy díja (1898)
Források
- ↑ Ez a festménye Munkácsy Mihály tetszését is elnyerte.
- ↑ A Képzőművészeti Társulat nagy díját nyerte el általa.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.