1790

Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század

1790 más naptárakban
Gergely-naptár	1790
Ab urbe condita	2543
Bahái naptár	-54 – -53
Berber naptár	2740
Bizánci naptár	7298 – 7299
Buddhista naptár	2334
Burmai naptár	1152
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1782 – 1783
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1845 – 1846
Shaka Samvat	1712 – 1713
Holocén naptár	11790
Iráni naptár	1168 – 1169
Japán naptár	2450 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4486–4487
Kopt naptár	1506 – 1507
Koreai naptár	4123
Muszlim naptár	1204 – 1205
Szeleukida naptár	2101–2102
Örmény naptár	1239 ԹՎ ՌՄԼԹ
Thai szoláris naptár	2333
Zsidó naptár	5550 – 5551

Évtizedek: 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek

Évek: 1785 – 1786 – 1787 – 1788 – 1789 – 1790 – 1791 – 1792 – 1793 – 1794 – 1795

Események

Határozott dátumú események

• január 10. – A belga rendi gyűlés kimondja Belgium függetlenségét. Az ország egyben a Német-római Birodalomból is kilép.
• január 26. – A „nevezetes tollvonás”: II. József halálos ágyán visszavonja legtöbb rendeletét.
• február 21. – Hatalmas ünnepséget rendeznek Budán a Szent Korona fogadására.
• március 8. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Franciaország szerves részévé nyilvánítja a gyarmatokat, és közreműködési jogot biztosít a számukra a rájuk vonatkozó törvényalkotásban.
• március 20. – Kis János társaival megalakítja a Soproni Magyar Társaságot az evangélikus líceumban.
• április 3. – Ifjabb Martin Hochmeister erdélyi szász nyomdász megalapítja az első erdélyi magyar lapot, az Erdélyi Magyar Hírvivőt, amely hetente egyszer, júniustól kétszer jelenik meg Nagyszebenben. (A lapot novembertől Kolozsváron adták ki.)
• április 13. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés hosszas vita után nem nyilvánítja a katolikus vallást Franciaország államvallásának.
• április 17. – A fizetésképtelenné vált francia állam assignat néven kötvényt ad ki, amit később pénzként alkalmaztak. Kontrollálatlan kibocsátása hiperinflációhoz vezetett.
• július 5. – Festetics György, Laczkovics János és a Graeven huszárezred más magyar tisztjei az országgyűléshez folyamodványt nyújtanak be, melyben kérik, hogy a magyar ezredekben magyar főtisztek szolgáljanak és ezek az ezredek Magyarországon állomásozzanak.
• július 12. – Párizsban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megszavazza a papság polgári alkotmányát.
• július 15. – Haditörvényszéki eljárás indul a Graeven huszárezred folyamodványát aláíró tisztek ellen.
• július 22. – XVI. Lajos elfogadja az egyházügyi reformokat.
• július 27. – Reichenbachban II. Lipót magyar király és II. Frigyes Vilmos porosz király megegyeznek, Poroszország nem támadja meg a Habsburg Birodalmat, Lipót pedig lemond a török háborúban elfoglalt területekről, Belgrádról is.
• szeptember 4. – XVI. Lajos elbocsátja pénzügyminiszterét, Neckert
• október 1. – Párizsban megkezdi munkáját a Törvényhozó Nemzetgyűlés.
• október 14. – XVI. Lajos hazatérésre szólítja fel az emigránsokat.
• október 25. – A budai Várszínházban Kelemen László színtársulata bemutatja első előadását, Simai Kristóf Igazházi című darabját.
• november 4. – A Szymanowski család telket adományoz Varsónak, ahol hamarosan felszentelik a történelmi Powązki temetőt.
• november 11. – Budáról Pozsonyba helyezik át az országgyűlést.
• november 12. – Az országgyűlés nádorrá választja Sándor Lipót főherceget.
• november 15. – II. Lipót német-római császárt Pozsonyban magyar királlyá koronázzák.
• november 27. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés rendelete alapján minden közhivatalnoknak - így a papoknak is - esküt kell tenni az alkotmányra.
• december 15. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a megvásárolható és örökölhető kormányhivatalokat.

Az év témái

1790 a tudományban

• Luigi Galvani békacomb-kísérlete, állati-elektromosság.

Születések

• január 26. – Alekszandr Nyikolajevics Lüders, orosz tábornok († 1874)
• február 3. – Gideon Mantell, angol szülészorvos, geológus és őslénykutató († 1852)
• március 28. – Cservényi Alajos, piarista rendi tanár, költő († 1853)
• május 23. – Jules Dumont d’Urville, francia tengerész, felfedező († 1842)
• június 13. – José Antonio Páez, venezuelai katonatiszt, politikus († 1873)
• augusztus 8. – Kölcsey Ferenc, magyar költő († 1838)
• október 21. – Alphonse de Lamartine, francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus, szónok († 1869)
• október 24. – Teleki József, magyar történetíró, Erdély kormányzója († 1855)
• november 4. – Árvay Gergely, premontrei szerzetes, kanonok († 1872)
• november 17. – August Ferdinand Möbius, német matematikus, csillagász († 1868)
• november 21. – Beregszászi Nagy Pál, magyar mérnök, építészeti felügyelő és rajztanár († 1865)
• december 2. – Kállay Ferenc, művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja († 1861)
• december 23. – Jean-François Champollion francia klasszika-filológus, orientalista, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője († 1832)

Halálozások

• február 19. - Jean-Baptiste Krumpholz, cseh hárfás és zeneszerző (* 1742)
• február 20. – II. József, német-római császár, a felvilágosult abszolutizmus szellemében uralkodó magyar és cseh király (* 1741)
• március 12. – Hadik András, tábornok, politikus (* 1710)
• április 17. – Benjamin Franklin, amerikai politikus, természettudós (* 1706)
• június 21. – Johann Georg Hamann, német filozófus és író (* 1716)
• július 14. – Ernst Gideon von Laudon, osztrák császári tábornagy (Feldmarschall), a 18. század egyik legsikeresebb hadvezére (* 1716)
• július 17. – Adam Smith, skót közgazdász (* 1723)
• szeptember 28. – Esterházy (Fényes) Miklós, magyar főrend, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője (* 1714)
• október 4. – Jan Dekert lengyel kereskedő, nagypolgári politikus, Varsó polgármestere (* 1738)
• október 11. – Marmaduke Tunstall, angol ornitológus, múzeumalapító, a Royal Society tagja (* 1743)

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1790 témájú médiaállományokat.