A magyar nyelv szótára

19. századi magyar szótár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 24.

A magyar nyelv szótára, népszerű nevén „a Czuczor–Fogarasi1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár. Az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár, nagy hatású és sokáig használt mű, Czuczor Gergely bencés papköltő és Fogarasi János jogtudós és nyelvész munkája. A szerzők tiszteletre méltó gyűjtési eredményeit a későbbi munkák is felhasználták, az etimológiai, szótörténeti fejtegetéseik azonban már a kor nemzetközi nyelvészeti tudományos színvonalát sem érték el, eszmefuttatásaik túlnyomórészt önkényes elméletek maradtak.[1] A Pallas nagy lexikona már 1895-ben is erősen elavultnak értékelte délibábos szófejtéseit.[2][3][4]

A magyar nyelv szótára
Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára című művének 931–932. oldala (1865)
Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára című művének 931–932. oldala (1865)

SzerzőCzuczor Gergely, Fogarasi János
Első kiadásának időpontja18621874
Nyelvmagyar
Témaköra magyar nyelv szavainak gyűjteménye
Műfajszótár
Részei6 kötet
Kiadás
Magyar kiadásAthenaeum, Budapest

Története

szerkesztés
Czuczor Gergely és Fogarasi János

Elkészítésére Czuczor, aki 1836-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályán rendes tag, Fogarasival az Akadémiától kapott megbízást nevezett intézmény 1844. december 16-ai közgyűlésén. Maga Széchenyi István kereste fel a pannonhalmi főapátot, hogy Czuczor a munkához megkapja elöljárója hozzájárulását. Czuczor ezután költözött Pestre, 1845-ben.

A szerkesztők a magyar irodalmi alkotásokból, a köznyelvből gyűjtöttek, tulajdonneveket és a nyelvújítás során keletkezett szavakat, az elavultnak tekintett, illetve nyelvjárási szavakat is felhasználták. Bár a megbízás értelmező szótárról szólt, munkájuk kiterjedt a szótörténeti elemzésre is.

Czuczor az 1848-as forradalom leverését követően börtönbe került, de a munkát ott is folytatta. Hatéves ítéletét nem kellett letöltenie, mert az Akadémia kérelmére 1851-ben kegyelmet kapott. Ezután 1866-ban bekövetkezett haláláig már szinte csak a nyelvtudománnyal foglalkozott.

1845-től Czuczor és Fogarasi együtt dolgozott a szótáron, Czuczor halála után Fogarasi egyedül irányította az anyaggyűjtést.

A szótárt az Athenaeum adta ki hat kötetben.

Az MTA nyelvtudományi bizottsága 1895. december 12-én határozta el Volf György javaslatára, hogy az addigra már erősen elavult szótár helyett újabb készüljön.[2] Ilyen (átfogó, befejezett) szótár azonban sokáig nem készült. 1959-ben jelent meg A magyar nyelv értelmező szótára, hét kötetben, majd később a ma is jól használható A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai. 1967–1984. ISBN 963-05-3770-2, négy kötetben (1967–1984).

Értékelése a nyelvtudományban

szerkesztés

A szótár a maga korában nagy jelentőségű volt, mivel előtte ilyen tudományos igényű munka nem jelent meg. Az összegyűjtött szavak, szólások, tulajdonnevek jó képet adnak a kor, sőt a megelőző évszázadok magyar nyelvéről, a nyelvjárásokról is.[1]

A szerzők etimológiai, szótörténeti fejtegetései azonban már a kor nemzetközi nyelvészeti tudományos színvonalát sem érték el, eszmefuttatásaik túlnyomórészt önkényes elméletek maradtak, amik nem állták ki a tudományosság próbáját.[1]

A szerzők tiszteletre méltó gyűjtési eredményeit nagyban felhasználták a később munkák. Közülük a legátfogóbb, az általában ma is tudományosan elfogadott tényeket az úgynevezett Benkő-féle etimológiai szótár[5] tartalmazza.[1]

A mű elérhetőségei

szerkesztés

További ismertetők

szerkesztés
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Czuczor Gergely témában.

A neten elérhető szótárpéldányok

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • "Ha szabad a magyart a magyarból magyarázni". II. Czuczor–Fogarasi-konferencia. Budapest, 2012. január 6.; szerk. Horváth Katalin; MMA, Budapest, 2013 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
  • Czuczor–Fogarasi-tanácskozás. A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából. Tanulmánykötet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet által 2018. december 13-án rendezett tanácskozáson elhangzott előadásokból; szerk. Horváth Katalin, H. Tóth Tibor, Ferenczi Gábor; Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2019 (A Magyarságkutató Intézet kiadványai)