Hídőrvirágúak

A hídőrvirágúak (Alismatales) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje. Korábbi rendszerekben a legelőször levált, legősibb egyszikű-csoportnak gondolták, mára kiderült, hogy a kálmosvirágúak (Acorales) előbb váltak le, őket követték a hídőrök. A csoport monofiletikus jellegét a genetikai kutatások (rbcL génszekvenciák alapján) is bizonyítják. Közös morfológiai sajátosságaik:

• a levélalapnál mindig megtalálhatók pikkelyek vagy mirigyszőrök,
• a klorofillt nem tartalmazó embrió.

Hídőrvirágúak
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
Nyílfű (Sagittaria sagittifolia)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Alismatales Dum.
Családok
Kontyvirágfélék (Araceae) Hídőrfélék (Vízi liliomok) (Alismaceae) Virágkákafélék (Butomaceae) Békatutajfélék (Hydrocharitaceae) Békaszőlőfélék (Potamogetonaceae) Álszittyófélék (Scheuchzeriaceae) Kígyófűfélék (Juncaginaceae) Aponogetonaceae Cymodoceaceae Posidoniaceae Ruppiaceae Tofieldiaceae Tengerifűfélék (Zosteraceae)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hídőrvirágúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hídőrvirágúak témájú kategóriát.

A rendbe tartozik a kontyvirágfélék családja (Araceae) is, melyet korábban a torzsavirágzatúak ágazatában (Pandales) tárgyaltak a pálmák és a békalencsefélék között.

A rendnek 13 családját különítik el (az APG III-rendszer az Alismataceae-be sorolta a korábban külön családként leírt Limnocharitaceae-t). A kontyvirágfélék az összes többi család testvércsoportjaként jelentkezik a kladogramon. A többi 13 család monofiletikus egységet, kládot alkot, kivétel nélkül vízinövények. Fejlődésükben két fő irány különböztethető meg:

• a virág csészére és sziromra tagolódik, a porzók száma igen sok, sekély vízben tenyésző, a vízfelszín fölé nyúló növények;
• a virág erőteljesen redukálódik, a pollenen nem található egyetlen nyílás sem, s a pollen külső burka (exine) is hiányzik. Ez utóbbiak teljesen alámerült hínárnövények. Termőjük általában szabadon álló levelekből áll, magvukban nincs másodlagos magfehérje (secunder endospermium).

Források és ajánlott irodalom

• Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
• Tuba Zoltán–Szerdahelyi József–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan
• Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana
• Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma
• Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II.
• Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
• Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan
• http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/