Aljafería

Az Aljafería palota (romanizált arabul: Qasr al-Jaʿfariya) a mai Zaragozában, Aragóniában, Spanyolországban a 11. század 2. felében épült megerősített középkori iszlám palota. Itt székel jelenleg Aragónia autonóm közösség Cortes-e (helyi parlamentje).

Aragónia mudéjar stílusú építészete
Világörökség
Aljafería palota
Adatok
Ország	Spanyolország
Világörökség-azonosító	378
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	IV
Felvétel éve	2001
Elhelyezkedése
Aljafería Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 39′ 23″, ny. h. 0° 53′ 49″41.65649, -0.89708
A Wikimédia Commons tartalmaz Aljafería témájú médiaállományokat.

Belső nézet

Belső udvar az Aljaferíában

Az épület a taifák (független királyságok) korából egyedülálló jelentőségű azért is, mert ebből a korszakból csak ez a nagy épület maradt meg ilyen ép állapotban.

Történet

Miután Aragóniai Alfonz 1118-ban visszafoglalta Zaragozát az Aljafería lett az Aragóniai Királyság lett a keresztény királyok székhelye. Itt született a magyar Szent Erzsébet másodfokú unokahúga, későbbi portugál királyné majd szent Aragóniai Izabella 1271-ben. 1492-ben majd 1593-ban reneszánsz stílusban, ami főleg a kertben és egyes katonai részekben figyelhető meg többször is felújításra került. Az évszázadok viharai után a 20. században lett a Cortes székhelye.

Eredetileg a mező közepén álló palotát sáncok is védték. Ma már a városon belül közvetlenül hozzáférhető.

Trubadúr Torony

Trubadúr Torony

A Trubadúr Torony földszintje

Az Aljafería elsőnek felépült része a Trubadúr Torony. A torony mai nevét Antonio García Gutiérrez 1836-ban készült, a A trubadúr című romantikus drámája után kapta. Ebből készült Giuseppe Verdi azonos – A trubadúr – című operája 1853-ban. Cabañero Subiza (1998) szerint a torony 10. század 2. felében készült.

Hivatkozások

• BORRÁS GUALIS, Gonzalo (1991). "Az iszlám város". Guillermo Fatás (dir.) Zaragoza művészettörténeti útmutatója. Zaragoza Városi Tanács. pp. 71–100. 3rd ed. ISBN 978-84-86807-76-4
• BIEL IBÁÑEZ, María Pilar (2008). "Új adatok az Aljaferíáról". Guillermo Fatás (dir.) Zaragoza művészettörténeti útmutatója. Zaragoza Városi Tanács. pp. 711–727. 4th ed. ISBN 978-84-7820-948-4.
• CABAÑERO SUBIZA, Bernabé et al. (1998), Az Aljafería. I. Zaragoza: Aragónia parlamentje. 1998. ISBN 978-84-86794-97-2
• EXPÓSITO SEBASTIÁN et al. (2006). Az Aljafería palota Zaragozában. Zaragoza: Aragónia parlamentje. 2006 (6ª ed.) ISBN 978-84-86794-13-2

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Aljafería témájú médiaállományokat.

• Az Aljafería Palota az iszlám művészetet bemutató Múzeum határok nélkülben
• Az Aljafería Palota virtuális bejárása
• Al-Andalus: az iszlám Spanyolország művészete, a Városi Művészeti Múzeum egy kiállítási katalógusa (online PDF) az Aljaferíáról anyagokkal (lásd a tartalomjegyzéket)