Wikipédia

Bükkábrány

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 3.

Bükkábrány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Bükkábrány
Bükkábrányi polgármesteri hivatal
Bükkábrányi polgármesteri hivatal
Bükkábrány címere
Bükkábrány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterSzalai Szabolcs (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám3422
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1579 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség93,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,02 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 18″, k. h. 20° 40′ 45″47.888400°N 20.679269°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 18″, k. h. 20° 40′ 45″47.888400°N 20.679269°E
Bükkábrány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bükkábrány
Bükkábrány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bükkábrány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkábrány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A bükkábrányi lignitbányában talált, épen maradt mocsári ciprusok (Taxodium) csoportjának egy tagja. Magassága kb. 3 méter, jelenleg az ipolytarnóci ősfenyő-bemutatóházban található

Lakosainak száma 2020-ban 1827 volt.

Fekvése

szerkesztés

A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál, észak–déli irányban, a Kácsi- és Sályi-patak között elterülő település Miskolctól 33 kilométerre délre, Egertől 28 kilométerre keletre. A környező települések közül Mezőnyárád 2, Tibolddaróc 5, Vatta 6, Sály pedig 7 kilométerre helyezkedik el. A legközelebbi városok Mezőkeresztes 8, Emőd és a 13 kilométerre fekvő Mezőkövesd.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely a belterületének déli szélén halad el. Tibolddaróccal és a zsákfalunak tekinthető Káccsal a 25 114-es, Sállyal a 25 115-ös számú mellékút köti össze. Országos közútnak számít még a két utat a település központján át összekapcsoló 25 136-os számú mellékút. Határszélét délen érinti a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal is, de személyforgalmat bonyolító megállási pontja nincs a határai között.

Története

szerkesztés

Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A honfoglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Az Örs vezérhez tartozó kabarok szálláshelye, később az Árpád-házi királyok birtoka volt.

Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, amelyet a török hódoltságig tartott meg. A 15. századtól a 20. századig Alsó- és Felsőábrányként szerepelt. Mária Terézia postaállomást létesített itt. Felsőábrány főleg reformátusok által lakott település volt, Alsóábrányt pedig római katolikusok lakták.

1949-ben egyesítették a két községet Bükkábrány néven.[4]

A falu egykor szűcseiről volt híres, később lignitbányájáról, ahol 2007 júliusában szinte épségben bükkábrányi ősfákat, famatuzsálemeket találtak. A hétmillió éves mocsári ciprusokat a nagyközönség is megcsodálhatja, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén.

Nevének eredete

szerkesztés

Egy 13. századi oklevélen említik először, Ábrány néven. Feltehetőleg az Ábrahám személynévből származik a neve.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dudás Sándor (független)[5]
  • 1994–1998: Dudás Sándor (független)[6]
  • 1998–2002: Dudás Sándor (független)[7]
  • 2002–2006: Tóth Péter (független)[8]
  • 2006–2010: Tóth-Móricz Péter (független)[9]
  • 2010–2014: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Szalai Szabolcs (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Szalai Szabolcs (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1690
1725
1697
1614
1593
1571
1579
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás önbevallás alapján rögzített adatai szerint a településnek színtiszta magyar lakossága volt.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 23,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,6% (19,2% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 18,3% református, 1,3% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
 
A temető légi felvételen

Ismert emberek

szerkesztés
  • Vályi Nagy Károly – a szépmíves szűcsmesterség bükkábrányi megalapítója, aki gömöri származású volt, s a közeli Gelejen tanulta a díszes-szűcsséget, majd családalapítása után itt telepedett le. A mesterség hat évtizeden át szállt apáról fiúra. A Vályi Nagy család készítményeinek helyben volt legnagyobb keletjük, a bükkábrányiak az egyszerűbb munkákat kedvelték. Az általuk készített cifra hosszú férfibundákat és hímzett női bekecseket (kuzsukat) Tardra szállították. E sajátos díszítő művészetet a tardi matyó ízlés tartotta fenn, mely különösen az asszonynép körében volt kedvelt; ők kedvelték a cserfarózsás, tulipántos, csicsórózsás hímzéseket.
  • Répássy János alsóábrányi plébános

Bükkábrányban születtek

szerkesztés

Itt született Géczy István (Alsóábrány, 1860. május 20. – Budapest, 1936. január 8.) népszínműíró, színész. Nevét 1897-ben a Gyimesi vadvirág című műve tette országosan ismertté.

Képek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bükkábrány története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  12. ↑ Bükkábrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  14. ↑ Bükkábrány Helységnévtár
  15. ↑ Bükkábrány Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bükkábrány&oldid=27493634”