BTA–6
A BTA–6 (oroszul Большой Телескоп Альт-Азимутальный - bolsoj teleszkóp alt-azimutalnij), azaz Alt-Azimutális Nagy Távcső) 605 centiméter átmérőjű, Ritchey-Chrétien-rendszerű csillagászati távcső Karacsáj-Cserkeszföldön, Oroszországban.
| BTA–6 | |
 | |
| A Zelencsuk-hegyi 6 méteres távcső 53 méter átmérőjű kupolája | |
| Település | Zelencsukszkajai járás |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Ritchey–Chrétien-távcső |
| Tszf. magasság | 2070 m |
| Alapterület | 26 m² |
| Elhelyezkedése | |
 BTA–6
Pozíció Ázsia térképén
| |
 é. sz. 43° 38′ 49″, k. h. 41° 26′ 26″43.646820°N 41.440450°EKoordináták: é. sz. 43° 38′ 49″, k. h. 41° 26′ 26″43.646820°N 41.440450°E | |
 | |
| BTA–6 weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kaukázus északi részén, a Zelencsuk-hegy közelében építették. 1975-ös üzembe helyezése és a Keck I távcső 1993-as elkészülte között a világ legnagyobb (optikai) csillagászati távcsöve volt, megelőzve az 5 méteres Palomar-hegyi Hale távcsövet. A távcső közelében épült meg (attól mintegy 20 kilométerre) a RATAN–600 rádióteleszkóp is.
Tervezését 1959-től Bagrat Konsztantinovics Ioanissziani végezte. Ez a világ első azimutális szerelésű, számítógéppel vezérelt óriástávcsöve, azóta az összes ilyen távcső ezzel a mechanikai elrendezéssel készül. F/4 fényereje miatt tubusa nagyon hosszú, 26 méteres, így műszereit a primér fókuszban is elhelyezhetik, nincsen feltétlenül szükség a fény tubuson kívülre juttatására segédtükrökkel. A távcsövet védő kupola átmérője 53 méter.
Optikájával kapcsolatban számos komoly probléma merült fel. Bár a 19. században Oroszországban a Pulkovói Obszervatórium több távcsöve is a világ akkori legnagyobbja volt, a Szovjetunióban nem építettek nagy csillagászati távcsöveket. A főtükör üvegének hőtágulása túl magas volt, ami ekkora méretnél már nagyon komoly problémát jelent. A csiszolás és a polírozás alatt a tükör felületén több repedés keletkezett, ezeket ideiglenesen fekete textíliával fedték le (egyébként szórják a fényt, rontva a távcső által alkotott képet). A főtükröt 1978-ban újragyártották, alacsonyabb hőtágulású üvegből, a kupola hőmérsékletének szabályozásával (a tükör hőmérsékletét egész éjszaka állandó hőmérsékleten, 2 Celsius-fokos tartományban tartva, a tükör torzulását korlátozva) a képalkotást elfogadhatóra sikerült javítani. Az obszervatórium helye sem volt ideális, a hegyek felett átbukó szél jelentősen rontja a távcső képalkotását.
Bár BTA–6 a Hale-távcső képalkotását meg sem közelítette. A 6 méter átmérőjű tükör tetemes fénygyűjtő képessége bizonyos (kevésbé látványos) feladatokra (spektroszkópia, fotometria) kiválóan alkalmas.
Irodalom
szerkesztés- Fűrész, Gábor (2009.. július). „A sötét oldal távcsövei”. Meteor 2009 (július-augusztus).
További információk
szerkesztés- Special Astrophysical Observatory (SAO) Archiválva 2021. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- BTA control info and webcams Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. (Webcams, telescope aiming, outdoor/indome/main mirror temperature, etc.). Hozzáférés ideje: 13 December 2010.
- BTA dome from Zeiss-1000 webcam Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 14 December 2010.
- 6m telescope[halott link] and other SAO telescopes. (Instrumentation, observation schedules, request submission, observation reports, etc.). Hozzáférés ideje: 14 December 2010.
- BTA local web site (in Russian). (Staff, equipment, climate parameters, etc.). Hozzáférés ideje: 14 December 2010.
- BTA "indome" main server computer[halott link]. (Manuals, software documentation). Hozzáférés ideje: 13 December 2010.
