Wikipédia

Bacsó Péter

(1928–2009) magyar filmrendező, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 30.

Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. – Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár,[7] érdemes és kiváló művész.

Bacsó Péter
Bacsó Péter (1973)
Bacsó Péter (1973)
SzületettBöhm Péter
1928. január 6.[1][2][3][4]
Kassa
Elhunyt2009. március 11. (81 évesen)[5][1][2][3][4]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
SzüleiPalotai Boris
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1946-1950)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (607-34)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő, apja Berkes Gyula textilkereskedő, költő, színész, dalnok és zenész, aki korán, 1929-ben tüdőbajban elhunyt. Néhány évvel később nevelőapja Bőhm Alfréd lett, aki később magyarosította a nevét Bacsó Alfrédra. Péter utána vette fel a Bacsó nevet.

Családja 1940-ben, a vidéki holokauszt elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották.

1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, mely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.

2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.

Filmjei

szerkesztés

Rendezőként

szerkesztés

Közreműködőként

szerkesztés

Szereplőként

szerkesztés
  • 2002 A tanú én vagyok (szereplő)
  • 1982 Történetek a magyar filmről (színész)

Könyvei

szerkesztés
 
Bacsó Péter és a stáb tagjai a Forró vizet a kopaszra című film forgatásakor (1972)
 
Avar István színművész (balra), Bacsó Péter rendező (sállal) és Zsombolyai János operatőr (jobbra) a Harmadik nekifutás című film forgatásán

Díjai

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  4. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. ↑ http://www.earthtimes.org/articles/show/259532,veteran-hungarian-film-director-peter-bacso-dies-at-81.html
  6. ↑ Freebase-adatdump. Google
  7. ↑ SZFE. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 6.)
 
Bacsó Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 607-34. templomi fülke

Források

szerkesztés
  • Magyar film.hu
  • Elhunyt Bacsó Péter
  • A tanú. DVD kiadás, rendezői kommentár
  • Féjja Sándor: Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai. Zongora a levegőben; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–MOKÉP, Bp., 1978 (Film és közönség)
  • Kőháti Zsolt: Bacsó Péter; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, 1981 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Andor Tamás – Kende Tamás – Szabó B. István: Bacsó filmkönyv. Napvilág Kiadó, Bp. 2007. ISBN 978-963-9697-1-40
  • Gyöngyösi Zoltán: Így élt Bacsó Péter. Unicus Műhely, Bp. 2016. ISBN 978-615-5084-33-1
  • Andor Tamás-Kende Tamás-Szabó B. István: Bacsókönyv,[1] Budapest, Napvilág, 2007, 320 oldal, ISBN 9789639697140 két DVD melléklettel (A tanú és a Te rongyos élet című filmekkel)
  1. ↑ A borítón látható félreérthető felirat alapján néhány adatbázisban: Bacsó filmkönyv, de a címlapon: Bacsókönyv.

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bacsó_Péter&oldid=27408602”