Blaha Lujza tér

A Blaha Lujza tér Budapest VIII. kerületében, Palotanegyed városrészben található. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművész-énekesnőről, az akkor csaknem hetvenéves „nemzet csalogányáról” nevezték el, 1920-ban, ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.

Blaha Lujza tér
Ország	Magyarország
Település	Budapest VII. kerülete Budapest VIII. kerülete
Névadó	Blaha Lujza
Elhelyezkedése
Blaha Lujza tér Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″47.4967, 19.07
A Wikimédia Commons tartalmaz Blaha Lujza tér témájú médiaállományokat.

A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer ember és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. A tér alatt elhaladó M2-es metróvonal második szakaszának elkészültével, 1972 decemberében megszűnt a tér mellett elhaladó Rákóczi úton a korábbi (19, 44, 67, 68) villamosközlekedés.

Volt és jelenlegi épületei

Nemzeti Színház

A tér középpontjában állt a „Nemzeti Színház”. A budapesti 2-es metró építésére hivatkozva a felújításra szoruló épületet 1965-ben felrobbantották. Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láthattunk, amelyen hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.

A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztük Bajor Gizi, Csortos Gyula, Ódry Árpád, Somlay Artúr és Újházi Ede.

Corvin Áruház

A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg, amelyet a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapított egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa németországi nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatot alumíniumborítással takarták el, amit 2018-ban bontottak le az épület felújításának keretében.

EMKE

A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán volt az 1894-ben megnyitott EMKE kávéház, a korabeli Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza. A zenés szórakozóhely nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, amelynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt. 1956-os szétrombolása után az épületet újjáépítették. A kávéház jelentőségét növeli, hogy a teret évtizedekkel a hivatalos névadás, sőt a tér átalakítása, valamint a kávéház bezárása után is EMKE-ként emlegették, mely a rendszerváltást követően kezdett kikopni a közbeszédből. Nevét viselte az 1971-ben épült közeli EMKE Szálló és a rendszerváltás után épült EMKE Irodaház is. A kávéház földszintjén eszpresszó és bisztró, emeletén étterem üzemelt. Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.

Éjjel-nappali

Az Erzsébet krt. 1-3. sz. sarokház (balra)

Az EMKE-vel szemben, a körút túlsó oldalán, az Erzsébet krt. 1–3. sz. alatti, Czigler Győző által a Pesti Hazai Első Takarékpénztár számára 1892-ben épített sarokház utcaszintjén volt az 1960-as évektől Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett Éjjel-nappali CSEMEGE, a Közért (Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt.) kezelésében. Ma ugyan nem állandó nyitvatartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.

Sajtóház

A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005–2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.

Megközelítése

A tér Budapest két jelentős forgalommal bíró útjának, a József körútnak és a Rákóczi útnak a kereszteződésénél található. Az utak találkozásánál aluljáró húzódik, innen nyílik az M2-es metró Blaha Lujza tér állomásának utasforgalmi csarnoka is. A teret helyzetéből adódóan számos busz-, és villamosjárat is érinti:

• Villamos: 4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
• Autóbusz: 7, 7E, 8E, 99, 107, 108E, 110, 112, 133E, 217E
• Éjszakai autóbusz: 907, 907A, 908, 908A, 923, 931, 931A, 956, 973, 973A, 990

Képek

• 
  Blaha Lujza, a tér névadója
• 
  Az EMKE kávéház a kép bal oldalán, 1905-ben
• 
  A Blaha Lujza tér és a Nemzeti Színház épülete az 1950-es években
• 
  Metróépítés az 1960-as évek végén
• 
  A Éjjel-nappali CSEMEGE áruház
• 
  A metróállomás
• 
  Bontják a sajtóházat
• 
  A sajtóház helyén épült Europeum bevásárlóközpont
• 
  A tér 2023-ban
• 
  A tér 2023-ban

A tér az irodalomban, filmekben

• A tér több jelenet helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.

Források

• Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961) azonossági száma: 10019
• Sármány Ilona - Juhász Gyula: Amit a századforduló kávéházainak berendezéseiről tudunk
• Magyar színháztörténet II.
• Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

• A Blaha Lujza tér története (www.emke-budapest.com)
• Cikk a tér tervezett felújításáról és történetéről (HG.hu, 2010. március 31.)

Kapcsolódó szócikkek

• Blaha Lujza tér metróállomás