Boltozat
A boltozat az építészetben íves felületű, a teret függőleges irányban határoló, kőből, téglából stb. falazott tartószerkezeti alegység. Alakja lehet egyszerű vagy összetett, kialakítása sima vagy bordás; lehet zárt, félig nyílt vagy nyitott rendszerű.
Olyan, egy vagy két irányban görbült szerkezet, amelyben csak nyomóerők ébrednek – a támaszoknál azonban a függőleges mellett vízszintes erőkkel is számolni kell. A boltozatokat az egyre nagyobb fesztávok áthidalására fejlesztették, és közben folyamatosan finomították a támaszok vízszintes erőfelvételét.
Története
szerkesztésAz álboltozatok az ókori Kisázsiában, Mezopotámiában és Egyiptomban jelentek meg. A tiszta boltozatot a rómaiak alkalmazták először térelhatárolásra: ők ismerték fel, hogy a gerendánál nagyobb terek, fesztávok hidalhatók át vele. Fejlődésük csúcspontját a román stílusban, majd a gótikában és a reneszánszban érték el. A XIX. század közepe óta szerepük az új térlefedő anyagok – az acél, a fa, majd a beton – térfoglalása miatt csökken. Napjainkban közlekedési létesítményekben (főleg metróalagutakban) és a nagy fesztávolságú héjboltozatokban alkalmazzák őket. A tüzeléstechnikában magas (néha 1500 Celsius feletti) hőmérsékleten üzemelő tartószerkezeteknél nincs alternatívájuk.
Fajtái
szerkesztésGörbülete szerint
szerkesztésEgy irányban görbült szerkezet a dongaboltozat. Ennek egy változata a poroszsüveg födém.
A két irányban görbült boltozatok formái a kolostor-, a teknő- és a tükörboltozat.
- A kolostorboltozat általában négyzetes alaprajzra, két donga derékszögű kombinációjaként szerkesztett térlefedés. Lényegében ebből származtatható a teknő- és tükörboltozat.
- A keresztboltozat két (vagy több) donga áthatásából keletkezik.
A vezérgörbék száma szerint
szerkesztés- Az egyszerű boltozat felületét egy vezérgörbe határozza meg. Lehet hengerfelületű transzlációs boltozat vagy gömbfelületű rotációs boltozat.
- Az összetett boltozat felületét több vezérgörbe határozza meg.
Alakja szerint
szerkesztésHengerfelületből származtatott (transzlációs)
szerkesztés- dongaboltozat;
- kolostorboltozat;
- teknőboltozat;
- római keresztboltozat;
- román keresztboltozat;
- csillagboltozat;
- hálóboltozat;
- tükörboltozat;
- cellás boltozatok.
Gömb-, illetve forgásfelületből származtatott (rotációs)
szerkesztés- kupola (félgömbkupola, ellipszoidkupola);
- csehboltozat (függőkupola);
- csehsüvegboltozat;
- csegelyes kupola;
- tamburos kupola;
- legyezőboltozat.
Belső felosztása szerint
szerkesztés- A bordás boltozat felületét az éleken kiálló bordák tagolják, illetve merevítik. Legegyszerűbb formája az álkeresztboltozatból kifejlődő bordás keresztboltozat; ez a XI. század végén tűnt fel. A XIII. századtól egyre bonyolultabb rajzú boltozatokat alakítottak ki (csillagboltozat, hálóboltozat, legyezőboltozat). A közép-európai késő gótikus építészetben a XV. század végén és különösen a XVI. században alkalmazott hálóboltozat vagy csillagboltozat típus a sejtboltozat, aminek többnyire borda nélküli, élekkel határolt boltmezőit a kolostorboltozatokhoz hasonlóan homorúra képezték ki. Ezeket a fajtákat a késő gótika végéig alkalmazták; ekkor hagytak fel a kő- és idomtéglabordák beépítésével. A boltozatok felületét időnként később is tagolták vakolt bordákkal. A bordás boltozatokban a terhelést a bordák tartják, tehát először ezek boltíveit építik meg, majd kifalazzák közeikben a boltmezőket, illetve süvegeket.
A román kori építészetben elterjedt, lapos négyszög keresztmetszetű borda a lombard borda (négyszöges borda). Ezt alárendelt helyiségek lefedésére a korai gótikában is alkalmazták.
- A sima boltozatokban a boltozat minden pontja részt vesz a teher hordásában és átvitelében.
A tartófelületek száma szerint
szerkesztésZárt boltozat
szerkesztésA boltozat a teljes vállvonal mentén alátámasztást igényel. Ilyen:
- a kolostorboltozat,
- a teknőboltozat,
- a tükörboltozat és
- a kupolaboltozat.
Félig nyitott boltozat
szerkesztésA félig nyitott boltozatot két, egymással szemben álló fal tartja. Fajtái:
Nyitott boltozat
szerkesztésA nyitott boltozatok a teljes boltozatnyomást a sarokpillérekre, illetve -oszlopokra helyezik át, úgy, hogy a falak szerepét a térhatárolásra korlátozzák; azok boltozatot nem hordoznak.
Nyitott boltozatok:
- csehboltozat,
- csehsüvegboltozat,
- keresztboltozat stb.
A nyitott boltozatokkal kevesebb anyagból magasabb tereket hozhatunk létre, mint a zártakkal, és a megvilágítás is javul.
Elemei
szerkesztésÁtlósív
szerkesztésKülönböző boltozati felületek összemetszéséből adódó, az alaprajzon a legtöbbször átlós helyzetű görbe vonal.
Boltfelület (ívbéllet)
szerkesztésA boltozat alsó, belső, homorú felülete.
Bolthát
szerkesztésA boltozat felső, külső domború felülete.
Boltozati mező (boltmező)
szerkesztésA boltozatnak a falakkal és boltövekkel elhatárolt része.
Boltozatél
szerkesztésA boltfelület és a boltozatvonal síkjának metszésvonala.
Boltozathomlok
szerkesztésA boltozat tengelyére merőleges keresztmetszete.
Boltozati kő (tégla)
szerkesztésA boltozat falazó eleme. Alul állnak a kezdő támasz- vagy vállkövek (téglák), a boltmező kövei (téglái); a legfelső, utolsónak elhelyezett, felül szélesedő kő (tégla) a zárókő (zárótégla).
A boltsüvegek középpontjánál mélyebbre, részben a boltozat egyes pontjairól leágazó bordákról csüngő zárókő a függő zárókő. Rendszerint csillagboltozatokban találjuk; a késő gótika egyik jellegzetessége.
Boltozatmagasság
szerkesztésA vállvonal és a vele párhuzamos csúcsérintő távolsága.
Boltöv (heveder)
szerkesztésA boltszakaszokat elválasztó, haránt irányú heveder, amely megvastagítva követi a boltozat ívét.
Boltozatnyílás
szerkesztésA vállpontokat a boltozatvonal síkjában összekötő egyenes szakasz.
Boltozatszár
szerkesztésA csúcsvonalra állított függőleges síktól jobbra, illetve balra eső két boltozatrész.
Boltozattengely
szerkesztésA vállsíkban az ívgörbék középpontjait (pl. a kosárívekben) összekötő, hosszirányú egyenes.
Boltozatvastagság
szerkesztésAz ívbéllet és a bolthát távolsága, a felfekvési hézag.
Boltozatvonal (középvonal)
szerkesztésA boltozathomlokon az ívbéllettől és a boltháttól egyenlő távolságra lévő pontok mértani helye.
Boltozatvonal síkja
szerkesztésA boltozattengelyre merőleges, a boltozatvonalat tartalmazó sík.
Boltsüveg (süveg)
szerkesztésGeometriai értelemben a boltozati mező boltozati felülete, szerkezeti értelemben a boltozat teste (maga a héj).
Boltszakasz (travée)
szerkesztésA boltozat egységnyi része, amit boltöv (heveder) határol.
Boltváll (boltozatalap)
szerkesztésA támasz (falazat, oszlop, pillér) és a boltozat építészetileg gyakran hangsúlyos csatlakozó felülete.
Ellenfal (támaszfal)
szerkesztésTámaszként szolgáló, a függőleges, illetve oldalnyomásokat átvevő kerítőfal.
Fuga (hézag)
szerkesztésA falazat (boltozat) szomszédos falazókövei közötti, kötőanyaggal (többnyire habarccsal) kitöltött rés.
Gerinc
szerkesztésA boltozati felület legmagasabb pontjait összekötő egyenes vagy görbe vonal.
Homlokfal
szerkesztésOlyan zárófal, amely nem támasz.
Homlokív
szerkesztésA boltozat, ill. boltsüveg felületek és a függőleges falfelületek metszésvonala.
Süveg–boltnegyed
szerkesztésA dongaboltozat négyzet alaprajzú szakasza és két átlós sík metszésvonalaitól, a homlokfalak felé eső két boltfelület.
Vaknegyed
szerkesztésHa a négyszög alaprajz fölé emelt dongaboltozatot átlós síkokkal metsszük, homlokíves nyitott boltsüvegeket, a gyámfalak felé pedig tömör dongarészből álló vaknegyedeket kapunk.
Vállpont
szerkesztésAz ívgörbe kezdőpontja a boltozat támaszkodó keresztmetszetében.
Vállsík
szerkesztésA vállpontokat tartalmazó, a boltozatvonal síkjára merőleges sík.
Vállvonal
szerkesztésA válltengelyre merőleges, a két átellenes vállponton áthaladó egyenes.
Vezérgörbe (directrix)
szerkesztésA boltozat ívét meghatározó szabályos síkgörbe. Ez az a görbe vonal, amit mozgatva a boltozat felülete előállítható. Ez a mozgatás a dongaboltozatnál lehet egyenes, ferde vagy íves haladó. A gömb-, ill. egyéb forgásfelületű boltozatok felületeinek előállításához a vezérgörbét függőleges vagy vízszintes tengely körül forgathatjuk.
Fő típusai:
- félkör;
- körszelet, szegmensív;
- fekvő nagytengelyű ellipszis;
- hárompontos kosárív;
- parabola.
Vonóvas (vonórúd)
szerkesztésVízszintes irányú, boltozatok és árkádok alatt a húzóerő fékezésére, az épület szilárdítására alkalmazott vasrúd.
Záradékpont (csúcspont)
szerkesztésA boltozatél legmagasabb pontja.
Záradékvonal
szerkesztésA záradékpontokat összekötő vonal.
További információk
szerkesztés- oszk.hu: terminológia – PDF, ábrákkal
- BME, Épületszerkezet Tanszék: Boltozatok – PDF, ábrákkal