Borsmonostor

Borsmonostor (1894-ig Klastrom, németül Klostermarienberg) Répcekethely településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Borsmonostor (Klostermarienberg)
A plébániatemplom
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Répcekethely településrésze
Járás	Répcekethely
Alapítás éve	1194
Polgármester	Rudolf Draskovits
Irányítószám	7444
Körzethívószám	02611
Forgalmi rendszám	OP
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	236 m
Terület	7,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 25′ 23″, k. h. 16° 33′ 53″47.42305556, 16.56472222
Borsmonostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsmonostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Kőszeg északi szomszédságában a határ túloldalán, közúton 10 km-re északra fekszik.

Nevének eredete

Nevét egykori kolostorának alapítójáról Bors ispánról kapta. Korábbi neve "Babaduri" volt, mely a török baba (= apa) főnév –dur képzős nemzetségnévi származéka a magyar –i képzővel megtoldva. A ciszterciek beköltözése után Máriahegy lett a neve.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint története a kőkorszakig nyúlik vissza. Területe ősi vaslelőhely, 1972-ben földmunkák közben határában 2300 éves kelta olvasztókemencére bukkantak. A kelta időszakból ezüst pénzérmék, a római korból egy épület és több sír került elő. A vasfeldolgozást a rómaiak is folytatták.

A mai települést 1194-ben "Babaduri" néven említik először. A Babaduri-hegyet 1195-ben kapták meg a heiligenkreuzi ciszterciták a Miskolc nembeli Domonkos szlavón bán adományaként, hogy oda kolostort építsenek. A bán a király jóváhagyásával azt a fogadalmát váltotta meg az adományozással, hogy az Úr sírjához Jeruzsálembe zarándokol. Az 1198-ban felszentelt kolostor nevét az alapító Domokos bán kegyúri jogokat gyakorló fiáról, Bors ispán-ról kapta. Templomát a rend előírásainak megfelelően Szűz Mária tiszteletére szentelték. 1207 előtt a kolostort kirabolták, ezért pápai oltalom alá helyezték. Az épületegyüttest először 1240-ben újították meg. 1224-ben II. András, 1270-ben V. István, 1317-ben Károly Róbert királyok több kiváltságban részesítették. 1242-ben a tatárok feldúlták, később újjáépült. A középkorban jelentős zarándokhely lett olyannyira, hogy Erzsébet királyné, Nagy Lajos király felesége 1380-ban megtiltotta, hogy „a csodákkal tündöklő szentek ereklyéi látogatására Mária hegyére sereglő” néptől vámot szedjenek. 1440 körül feltehetően ismételten elpusztult, de ismét újjáépítették. I. Ulászló 1441-ben Pálóczi Simonnak és Guti Országh Mihálynak adta. 1455-ben „de sub monte Maria” néven nevezik

A török a kolostort először 1529-ben dúlta fel, majd 1532-ben a Kőszeget ostromló török teljesen elpusztította. A kolostor helye nem a mai helyén hanem a hegyen volt, ahol ma kápolna áll. I. Ferdinánd király ekkor a birtokot ideiglenesen Majláth Gábornak adta. 1569-ben Kanizsa váráért cserébe a csejtei uradalommal együtt Kanizsai Orsolya, Nádasdy Tamás nádor özvegye kapta királyi adományként. Az elkobzott Nádasdy-birtokot Eszterházy Pál herceg vásárolta meg, majd a lilienfeldi cisztercitáknak adta akik 1680-ban új kolostort építettek. A falu plébániáját 1716-ban alapították. Mária Mennybemenetele és Szent György tiszteletére szentelt katolikus plébániatemplomát részben az ősi apátság köveiből 1741 és 1774 között építették.

Érdekesség, hogy a település külterületén vasúti megállóhely létesült az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonalon, mely végül nem épült meg.

1910-ben 661, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1945. március 29-én a szovjet hadsereg Borsmonostort foglalta el először a mai Ausztria területén. A település környéke ma kiterjedt gyümölcsöskertjeiről nevezetes, ahol főként almát és körtét termesztenek. Minden év október 26-án gesztenyeünnepet rendeznek a településen.

Nevezetességei

• Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1741 és 1774 között épült barokk stílusban. A templom görög kereszt alaprajzú, említésre méltók a főoltár és a mellékoltárok Schaller István 1757 és 1770 között készült alkotásai, valamint a faszobrokkal díszített szószék, szintén 18. századi munka.
• Mai cisztercita kolostora 1680-ban épült.
• 12. századi cisztercita kolostorának romjai a Marienbergen. A kolostor temploma az 1994-95-ben végzett feltárások szerint háromhajós, kereszthajós épület volt, egyenes szentélyzáródással. Mintegy 40 m hosszú és 20 m széles. A romok közelében az utóbbi években kilátóhelyet alakítottak ki, a hegyről remek kilátás nyílik a környező tájra.
• Hegyi kápolnája a 18. században épült.
• Szentháromság-oszlopa 18. századi.
• Kiterjedt gyümölcsösei különösen tavasszal nyújtanak gyönyörű látványt.
• Gesztenyefesztivál.

További információk

• Borsmonostor hivatalos oldala
• A gesztenyefesztivál honlapja
• Répcekethely hivatalos oldala
• Magyar katolikus lexikon
• Az apátság alaprajza és képei
• Borsmonostor a répcevisi plébánia honlapján