Carnuntum
Carnuntum a Római Birodalom Pannonia, majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az ókorban. Ausztriában, Bécstől keletre, Alsó-Ausztria tartományban, Petronell-Carnuntum és Bad Deutsch-Altenburg települések mellett feküdt.
A településen világörökségi helyszín található |
Carnuntum | |
Ország | Ausztria |
Tszf. magasság | 170 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 16° 51′ 41″48.113333°N 16.861389°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 48″, k. h. 16° 51′ 41″48.113333°N 16.861389°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carnuntum témájú médiaállományokat. |
2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.[1]
Története
szerkesztésA római hódítás előtt kelta település állt itt. Az írott források elsőként Tiberius markomannok elleni hadjárata (i. sz. 6) idején létesített téli katonai táborként említik, melynek egykori elhelyezkedése mindmáig ismeretlen.
A római hódítások folyamán Carnuntum Pannonia tartomány részévé vált, területén az 1. század közepén a XV. Apollinaris legio állandó katonai tábort, ún. castrumot alapított. Vespasianus uralkodása alatt tovább bővült kaszárnyák, kórház és a hadsereget támogató egyéb építmények (műhelyek, raktárak) sokaságával, amelyek nagy része a katonai tábort körülvevő canabae-ben épült fel. Az 1. század végén a katonai tábort ismét bővítették, tőle 1,2 km-re délnyugatra egy kisebb méretű, lovassági tábort létesítettek. A katonai tábortól nyugatra felépült polgárvárost Hadrianus municipium rangra emelte (Municipium Aelium Carnuntum). 106-ig Pannonia tartomány, majd annak kettéosztása után Felső-Pannonia (Pannonia Superior) fővárosaként a helytartó székhelye. Jupiter-szentélyét a város keleti peremén emelkedő Pfaffenbergen emelték.
Traianus uralkodása alatt vezényelték a városba a XIV. legiót, amelynek a római uralom végéig ez lett az állomáshelye. Ezenkívül itt állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta első hajóraja is. A markomann háborúk idején, a 171 és 173 közötti években Marcus Aurelius főhadiszállása volt, aki itt írta Elmélkedések c. művének egy részét.[2]
Pertinax császár meggyilkolását követően 193. április 9-én Carnuntumban a XIV. legio császárrá kiáltotta ki a tartomány helytartóját, Septimius Severust és a későbbiekben támogatta őt hatalma megszilárdításában. Septimius Severus a várost 194-ben colonia rangra emelte (Colonia Septimia Aurelia Antoniniana Carnuntum). A borostyánút menti városnak fénykorában, a Severus-dinasztia uralkodása idején kb. 50 000 lakosa volt.
260-ban a tartomány helytartója, Regalianus császárrá kiáltotta ki magát Carnuntumban, a trón megszerzésére tett kísérlete azonban kudarcba fulladt. A város 308 őszén császárkonferencia színhelye volt, amelyen az uralkodók megegyeztek a birodalom uralmának felosztásáról a négy társcsászár között.
A barbár támadások következtében a 4. században elkezdődött a város hanyatlása. I. Valentinianus uralkodása idején, Ammianus Marcellinus írásában már romos, pusztulófélben levő városként jellemzi. A 4. század végén folyamatban volt a lakosok elköltözése.
Carnuntum Régészeti Park
szerkesztésA 19. század második felében elkezdődött régészeti ásatások eredményei a Carnuntum Régészeti Parkban (németül: Archäologischer Park Carnuntum) kerülnek bemutatásra:
- A polgárváros romjai (Antik Stadtviertel): Szabadtéri múzeum (Freilichtsmuseum) Petronell településnél. Jelenleg ásatási és építési terület. Az itt feltárt régészeti leletek a Carnuntinum Múzeumban láthatók. A jelenleg folyó építkezések a 2011-re elkészülő idegenforgalmi fogadóépület (Visitor Centre) létesítését szolgálja. Maga a polgárváros még további feltáratlan területekre (külsőváros) is kiterjed, az ún. II. amfiteátrum környezetében.
- Diana-templom (körtemplom) romjai
- Iuppiter Optimus szentély, Pfaffenberg
- Nagy fürdő (Grosse Therme, „Palastruine”) romjai, Petronelltől északi irányban.
- Fórum: Petronelltől északi irányban.
- II. Amfiteátrum (az úgynevezett polgárvárosi): A 2. századból való, az idők során többször átépítették. A polgárváros falaitól délnyugatra fekszik. A nézőtér (cavea) 3000 férőhelyes. Kialakításánál fogva mind klasszikus szinházi-, mind gladiátor-küzdőjátékok rendezésére is alkalmas volt. Az építmény déli és északi részén a kapu-építményekkel összeépített hosszú folyosókkal készült. Bejáratát erős, keményfából készült kapuk zárták. Nézőterének alépítményeit kőből falazták, az üléssorok fából készültek. (Az ásatásból kikerült földtömeget most a nézőtér alatti töltés tartalmazza.) Az erezeti falazatrendszer a déli kapu környezetében tekinthető meg. Ezen a részen egy lemélyített helyet később, a kora keresztény lakosság keresztelőmedenceként használta (lásd: merítéses keresztelés). A létesítmény arénáját fesztivál-rendezvények során antik darabok színháztereként hasznosítják.
- Pogány-kapu: II. Constantius a 4. század közepe tájáról származó diadalíve (németül: Heidentor) a polgárvárostól mintegy 2 kilométernyi távolságban.
- Légiós tábor
- Légiós külsőváros (canabae): feltáratlan terület
- I. Amfiteátrum: a katonai tábor 2. századbeli 8000 férőhelyes amphiteatruma (Bad Deutsch-Altenburg településnél).
- Helytartói palota
- Lovassági (auxiliáris) tábor
- Kora keresztény templom maradványai
- Carnuntinum Régészeti Múzeum (németül: Archäologisches Museum Carnuntinum. A múzeumot 1904-ben alapították Bad Deutsch-Altenburgban. Leletanyaga a 19. század második felében megkezdődött ásatásokból származik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western Segment). whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
- ↑ [1]
Források és irodalom
szerkesztés- Szerk.: Franz Humer: Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" – Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. – ISBN 3-85460-229-4
- Christian Gugl: Die Anfänge des Carnuntiner Legionslagers (p. 220)
- Szerk.: Gömöri János: A Borostyánkő út – Scarbantia Társaság, Sopron, 1999. – ISBN 963-03-7907-4
- Karl Kaus: Die Bernstein-Strasse in Österreich Szerk.: (Gömöri János: A Borostyánkő út – Scarbantia Társaság, Sopron, 1999.) – ISBN 963-03-7907-4
További információk
szerkesztés- Archäologischer Park Carnuntum (németül) és (angolul)
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.