Démétriusz és Polübiosz

A Démétriusz és Polübiosz (olaszul Demetrio e Polibio) Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Vincenzina Viganò-Mombelli írta. Ősbemutatójára 1812. május 18-án került sor a római Teatro Valle operaházban.

Démétriusz és Polübiosz
opera seria opera
Eredeti nyelv	olasz
Zene	Gioacchino Rossini
Szövegkönyv	Vincenza Viganò-Mombelli
Felvonások száma	2 felvonás
Főbb bemutatók	1812. május 18. (Teatro Valle)
A Wikimédia Commons tartalmaz Démétriusz és Polübiosz témájú médiaállományokat.

Keletkezése, fogadtatása

Bár bemutatója időpontja (1812. május 18.) szerint már hatodik operája Rossininek, valójában az első dalműve, 1806 körül írhatta a vándor-előadóművész Mombelli-család számára, akikkel jó barátságot ápolt az ifjú Rossini. A családanya, az amatőr librettista Vincenzina Viganò-Mombelli írta szövegkönyvet, a tizennégy éves Rossini írta a zenét. Az operát csak öt évvel később mutatták be, amikor Rossini már valamelyest nevet szerzett magának. Demetrius szerepét az apa, Domenico Mombelli énekelte, Ester Mombelli Lisingát, Anna Mombelli Sivenot játszotta. Az opera a bemutatón sikert aratott, mind a szerepeket játszó Mombelli-család, mind Rossini elismerő kritikákat kapott. Stendhal is pozitívan írt a darabról.

Szereplők

Szereplő	Hangfekvés
Polibio, párthus király	basszus
Lisinga, a lánya	szoprán
Siveno, Lisinga szeretője	alt
Demetrio, szíriai király, Siveno apja	tenor

Cselekmény

I. felvonás

Polybius, Párthia királya védelmezi saját lányát, Lisingát és szerelmét, Siveno. Sivenóról mindenki azt hiszi, hogy a szíriai királynak, Demetrius miniszterének, Minteusnak a fia, pedig valójában Demetriusé. Demetrius Minteust tartja felelősnek fia eltűnéséért, és Eumeno, egy királyi küldönc álruhájában érkezik meg a párthus udvarba. Azt követeli, hogy Sivenót adják át Szíriának. Polybius nem tesz eleget a kérésnek. Siveno és Lisinga összeházasodik. Polybius elárulja Sivenónak, hogy aggódik a történtek miatt, de Siveno megnyugtatja. Ezalatt Eumene (azaz Demetrius) Siveno elrablását tervezi, hogy visszavigye őt Szíriába. Lefizeti a szolgákat és az őröket, és éjszaka behatol a párthus udvarba. Amikor az ifjú pár hálószobájába ér, Lisingát egyedül találja, ezért őt rabolja el, Polybiusnak és Sivenonak nem sikerül elfognia.

II. felvonás

Polybius és Siveno Lisinga szabadon bocsátásért könyörög. Eumeno (Demetrius) azt válaszolja, hogy megöli Lisingát, hacsak nem adják át érte cserébe Sivenót. Válaszul Polybius azzal fenyegetõzik, hogy ő öli meg Sivenót, ha nem engedik szabadon Lisingát. A helyzet akkor kezd megoldódni, amikor Eumene (Demetrius) egy régi medál alapján rájön arra, hogy Siveno valójában az ő régen elveszett fia. Eközben Polybius nem akarja elveszíteni Lisingát, és Eumene (Demetrius) csak Sivenót akarja. Reménytelenségében Lisinga megpróbálja megölni Eumenét, aki végül elárulja, hogy valójában ő Demetrius király, és kijelenti, hogy Siveno az ő fia. A béke helyreáll, és az ifjú pár boldogan él, amíg meg nem halnak.

Felvételei

A darab egyetlen hozzáférhető változata Valle D'Itria Fesztivál előadásának élő felvétele. A szereposztás: Anna Laura Longo (Olmira), Christine Weidinger (Lisinga), Dalmacio Gonzales (Demetrio), Giorgio Surian (Polibio), Martino Fullone (Onao), Sara Mingardo (Siveno), a Grazi Szimfonikus Zenekart Massimiliano Carraro vezényli. (1997)

Források

• Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
• Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információk

• (olaszul) Libretto