Gombocz Zoltán
Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1905, rendes 1922). Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja. Gombocz Endre botanikus bátyja.
Gombocz Zoltán | |
Arcképe az SZTE Egyetemi Könyvtár Ligeti Lajos gyűjteményéből | |
Született | Gederéczi Gombocz Zoltán 1877. június 18. Sopron |
Elhunyt | 1935. május 1. (58 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1895–1900) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Az Eötvös József Collegium igazgatója | |
Hivatali idő 1927 – 1933 | |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület | nyelvtudomány |
Tudományos fokozat | doktorátus (1900) |
Szakintézeti tagság | Magyar Nyelvtudományi Társaság |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 1922) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombocz Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kutatási területe: magyar nyelvészet, magyar nyelvtörténet; fonetika; finnugor nyelvészet és altajisztika; turkológia.
Életpályája
szerkesztésÉrettségi vizsgát a soproni evangélikus líceumban tett. Felsőfokú tanulmányait 1895-től mint az Eötvös Kollégium tagja a Budapesti Egyetemen végezte. Kiváló tanárai voltak, köztük Szinnyei József, a finnugor nyelvészet tanára, Becker Fülöp Ágost, a nagy romanista. 1899-ben nyert magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet. 1900-ban bölcsészdoktori vizsgát tett, s francia nyelvtanári állást kapott az Eötvös-kollégiumban, majd 1908-1910-ben francia nyelvészeti órákat is tartott.
Többször járt külföldi tanulmányúton (1899 Párizs, 1903–1904 Lipcse, Párizs). Párizsban a kísérleti fonetikát tanulmányozta, Finnországban és Svédországban is végzett fonetikai kutatásokat. 1906-ban a Budapesti Egyetemen általános fonetikából magántanárrá habilitálták. 1914-től a kolozsvári egyetemen ural-altáji összehasonlító nyelvészet tanított. A vesztes első világháború után ő is Budapestre menekült, de majd nem a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta munkáját, hanem a budapesti egyetemen marasztalták 1921-től, mint a magyar nyelvtudomány tanárát, kinek fő kurzusa a magyar történeti nyelvtan. 1922-ben már beválasztották az MTA rendes tagjainak sorába, 1933-tól az MTA igazgatósági tagjai közé. 1933-tól ő lett az MTA I. osztályának elnöke.
1927 és 1933 között igazgatónak nevezték ki az Eötvös Kollégiumhoz. Közben 1927–1928-ban a berlini egyetemen vendégtanárként működött. 1935-ben érte a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.
Munkássága
szerkesztésMelich Jánossal együtt szerkesztette a Magyar etimológiai szótárat, amelyért az MTA nagyjutalmát nyerték el 1921-ben. Szerkesztője volt a Nyelvtudományi Közlemények és a Magyar Nyelv című szaklapoknak. Igen széles látókörű, nagy tehetségű tudós. Tanszéke és Eötvös kollégiumi tevékenysége szellemi gócpont volt, pedagógiai működése és személyes hatása, irányító szerepe kiindulópontjául szolgált egy köréje csoportosuló fiatal tudós nemzedéknek. Munkásságának iránya a magyar nyelvtudomány egész területére kiterjedt, mindvégig érdeklődéssel foglalkozott a kísérleti fonetikával, majd a leíró és történeti hangtannal. Egyetemi oktatómunkájából alakult ki magyar történeti nyelvtana; ennek egy része egyetemi előadásai nyomán, jegyzet formájában jelent meg.
Társasági tagság
szerkesztés- Magyar Nyelvtudományi Társaság (1904-től jegyzője, később titkára, majd alelnöke)
Kitüntetések
szerkesztés- MTA Nagyjutalma (1921)
- Corvin-koszorú (1930)
- Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja (1930)
Emlékezete
szerkesztésAz Eötvös József Kollégium Ménesi úti épületében 2006. október 11-én avatták fel mellszobrát, mely Domonkos Béla szobrászművész alkotása.
Művei (válogatás)
szerkesztés- A jelenkori nyelvészet alapelvei (Budapest, 1898)
- A vogul nyelv idegen elemei (Budapest, 1898)
- Adalékok az obi–ugor nyelvek szókészletének eredetéhez (Budapest, 1902)
- Nyelvtörténet és lélektan: Wundt néplélektanának ismertetése. (Budapest, 1903)
- Az altáji nyelvek hangtörténetéhez (Budapest, 1905)
- Régi török jövevényszavaink (Budapest, 1907)
- Honfoglalás előtti török jövevényszavaink (Budapest, 1908)
- A magyar hangok történetéhez (Budapest, 1909)
- Zur ungarischen Phonetik (E. A. Mayerrel, 1909)
- Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache (Helsinki, 1912)
- Árpádkori török személyneveink; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1915 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
- A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (Budapest, 1918)
- Nyelvtörténeti módszertan (Budapest, 1922)
- A magyar történeti nyelvtan vázlata. IV. Jelentéstan (Budapest, 1926)
- Összegyűjtött művei (I–II. Második kötet: Magyar történeti nyelvtan, Budapest, 1938–1940)
- Hangtörténet (Budapest, 1950)
- Syntaxis (Budapest, 1951)
- Pais Dezső: A jelentéstan vázlata. Gombocz Zoltán késői módszertani előadásából; VKM 2, Bp., 1951
- Magyar szóalaktan; Tankönyvkiadó, Bp., 1951
- Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink (Budapest, 1960)
- Jelentéstan és nyelvtörténet. Válogatott tanulmányok; vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó, névmutató Kicsi Sándor András; Akadémiai, Bp., 1997 (Hermész könyvek)
Irodalom
szerkesztés- Életmű bibliográfiáját lásd Zsirai Miklós: Gombocz Zoltán irodalmi munkássága. In: Nyelvtudományi Közlemények 49. (1935) XVII-XXIII. oldalak
- Bóka László: Gombocz Zoltán; Radó Ny., Bp., 1935 (Apollo-füzetek)
- Gombocz Zoltán emlékezete. Beszédek és megemlékezések; Egyetemi Ny., Bp., 1935
- Zsirai Miklós: Gombocz Zoltán; Hornyánszky Ny., Bp., 1935
- Melich János: Gombocz Zoltán emlékezete; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1936 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
- Kovalovszky Miklós: Gombocz Zoltán; Akadémiai, Bp., 1956 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
- Németh Gyula: Gombocz Zoltán; Akadémiai, Bp., 1972 (A múlt magyar tudósai)
- Kicsi Sándor András: Gombocz Zoltán, 1877-1935. Életrajz és pályakép; ELTE Eötvös József Collegium, Bp., 2006
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 605–606. o.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 686–687. o. ISBN 963-05-6805-5
- Gederéczi Gombocz Zoltán. MTA Történeti adattár. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
További információk
szerkesztés- Gombocz életrajza. SZTE Egyetemi Könyvtár Keleti Gyűjtemény. [2009. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
- Kicsi Sándor András: Gombocz Zoltán 1877–1935: Életrajz és pályakép. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 2006. ISBN 3000002736157