Wikipédia

Györe (település)

magyarországi község Tolna vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 6.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Györe (egyértelműsítő lap).

Györe (németül Jerewe) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Györe
Az általános iskolává átalakított egykori evangélikus templom
Az általános iskolává átalakított egykori evangélikus templom
Györe címere
Györe címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásközség
PolgármesterFilamella Tibor (független)[1]
Irányítószám7352
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség569 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség56,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 18° 23′ 47″46.294070°N 18.396330°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 39″, k. h. 18° 23′ 47″46.294070°N 18.396330°E
Györe (Tolna vármegye)
Györe
Györe
Pozíció Tolna vármegye térképén
Györe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Györe témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Dunántúli-dombságban, a Völgység nyugati szélén, Tolna vármegye déli határán, a Mecsek lábánál fekszik, Szekszárdtól 30, Bonyhádtól 13 kilométerre. A három legközelebbi település, Izmény, Máza és Szászvár közül a két utóbbi már Baranya vármegyében található.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton a Bonyhádot (és a 6-os főutat) Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel, illetve a 611-es főúttal) Szászváron keresztül összekötő 6534-es úton, Komló felől pedig a 6541-es úton közelíthető meg. Magára a településre csak egy öt számjegyű bekötőút, a 6534-esből Máza határában északnak kiágazó 65 168-as út vezet, amely innen még továbbhalad a már zsákfalunak számító Izményig.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasútállomás a körülbelül 3 kilométerre lévő Máza-Szászvár vasútállomás,[3] a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán.

Története

szerkesztés

10 000 évvel ezelőtt a vidéket a keleti gravettai nép lakta, az utolsó amelyet még ősembernek tartanak. Az újkőkorból, a réz- és a bronzkorból is találtak régészek leleteket Györe környékén, de a vaskorból nincsenek emlékek.

A település múltja az 1100-as évekre nyúlik vissza. A lakosság összetétele ekkor ősmagyar, majd a török dúlás után németek (svábok) érkeztek ide, akiknek 1946-os kitelepítése után bukovinai székelyek telepedtek le.

Lakói ma tehát régi magyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek.

Vallás tekintetében a németek evangélikusok, az őslakosok és a székelyek katolikusok voltak, így a németek kitelepítése után a lakosság 99%-a katolikus vallású lett.

Nevének eredete

szerkesztés

A magyar nyelvterületen sok „névrokon” helységnév, földrajzi név van. A legősibbek eredetére nézve is több feltevés létezik: például keletkezhettek a György személynévből, de számba jöhet a „Győ” szótő is, mely ősi magyar tisztségnév.

A néphit szerint a falu neve egy török időbeli gyűrű alakú lovardára utal. Feltételezhetően a „gyür” szóból, melynek jelentése: domb, bucka. Ilyen helyeken létezhetett gyűrű alakú erősség, földvár, avargyőr.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Csoma József (független)[4]
  • 1994–1998: Csoma József (független)[5]
  • 1998–2002: Csoma József (független)[6]
  • 2002–2006: Csoma József (független)[7]
  • 2006–2010: Csoma József (független)[8]
  • 2010–2014: Csoma József (független)[9]
  • 2014–2016: Csoma József (független)[10]
  • 2016–2019: Filamella Tibor (független)[11]
  • 2019–2024: Filamella Tibor (független)[12]
  • 2024– : Filamella Tibor (független)[1]

A településen 2016. január 31-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[13]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
670
647
638
650
566
573
569
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosok csaknem 97%-a magyarnak (ezen belül kb. 1,5%-a cigány, kb. 0,5%-a horvát és kb. 2,5%-a német nemzetiségűnek) vallotta magát, míg kb. 3% nem válaszolt.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,4% horvátnak, 2,4% németnek mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 1,8%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7% (16,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,6% volt római katolikus, 2,1% evangélikus, 1,4% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[16]

Vallás

szerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 80%-a római katolikus, kb. 2,5%-a református és kb. 2%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 15,5%.[15]

Római katolikus egyház

szerkesztés

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Komlói Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Magát a plébániát 1945-ben létesítették, és fíliaként Máza tartozik hozzá. Római katolikus anyakönyveit 1946-tól vezetik. Plébániatemplomának titulusa: Keresztelő Szent János.

Református egyház

szerkesztés

A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház

szerkesztés

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Nagymányok-Váraljai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei

szerkesztés
  • A német kitelepítés után a 19. században épült evangélikus templom gyülekezet nélkül maradt, pusztulásnak indult, mígnem az önkormányzat 1994-ben felújíttatta, s ma iskolaként szolgál. A Templom – Iskola az országban, sőt egész Európában egyedülálló, nincs hozzá hasonló megoldású használaton kívüli templom.
  • Györében található még a Wosinsky Mór Múzeum Baráti körének kiállítása, melyben a vidék régészeti leleteit őrzik (megszűnt).
  • Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1844-ben épült, klasszicista stílusban.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=maza
  4. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  11. ↑ a b Györe települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 31. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  12. ↑ Györe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  14. ↑ a b c Györe település statisztikai adatai (magyar nyelven). Központi statisztikai hivatal helységnévtár. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  15. ↑ a b KSH[halott link]
  16. ↑ Györe Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Györe_(település)&oldid=27425514”