Hajdúbagos
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Hajdúbagos község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Hajdúbagos | |||
Hajdúbagos egykori vasúti megállóhelyének felvételi épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Derecskei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Lukács Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 4273 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1938 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 37,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″47.392681°N 21.665189°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″47.392681°N 21.665189°E | |||
Hajdúbagos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúbagos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA vármegye középső részén fekszik, a megyeszékhelytől, Debrecentől dél-délkeleti irányban. A szomszédos települések: észak felől Debrecen, kelet felől Hosszúpályi, dél felől Konyár, délnyugat felől Derecske, nyugat felől Sáránd, északnyugat felől pedig Mikepércs.
Megközelítése
szerkesztésA legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Sáránd-Létavértes közti 4809-es út, amely elhalad a belterületének északi részén. Központjába azonban csak a 48 104-es számú mellékúton lehet eljutni.
Az ország távolabbi részei felől legegyszerűbben a 47-es útról érhető el, sárándi letéréssel.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. A vasútnak egy megállási pontja volt a határai között, Hajdúbagos megállóhely, a belterülettől kissé északra.
Története
szerkesztésHajdúbagos már a 13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt. 1347-ben Nagy- és Kisbagos néven szerepelt. Az ősi Szatmár vármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia, Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyerte meg királyi adományul. A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokat Bihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:
Őse András a 13. század közepén, ennek fia: Ördög Simon (1268-88), fiai: Péter (1288-91) és Ördög András (1291-1325).
Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.
Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.
1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.
1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része.
1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.
1608-ban Báthory Gábor fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdúvárosok közé tartozott.
1630-1650 ordinális (református egyház)
1696: vármegyei gyűlés Bagoson
1735. április 13. Esterházy Antalnak adományozva
1735-ben a herceg Esterházy család tulajdonába került, a 20. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.
A településhez tartozott Sebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.
A településtől északnyugatra az úgynevezett Darabos-part nyugati végében az 1930-as években neolitikumi telepet tártak fel a debreceni Déry Múzeum régészei.
Hajdúbagos portái dikális összeírások alapján
szerkesztés- 1552-ben 33 porta;
- 1553-ban 19 porta;
- 1554-ben 23 porta;
- 1556-ban 13 porta;
- 1599-ben, 1604-ben és 1606-ban combusta (felégett), deserta (néptelen).
Bocskai idején a borsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.
Az 1715. és 1720. évi országos összeírás
szerkesztésA Rákóczi-szabadságharc leverésével a Szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik a Commissio Systematica bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása.
Adózók Bagoson 1715-ben:
- Andreas Pap
- Gabriel Tóth
- Georgius Németh
- Gregorius Csarvaszy
- Martinus Csorbásy
- Mathias Kovács
- Michael Csanak
- Michael Sarkady
- Michael Zortany
- Nicolaus Kodormány
- Paulus Makay
- Samuel Csonka
- Stephanus Adam
- Stephanus Győrősy
- Stephanus Győry
- Stephanus Kiss
Az 1720. évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első, teljesnek tekinthető összeírása a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze:
- Adózók:
- Andreas Németh
- Andreas Pap
- Franciscus Ács
- Franciscus Barta
- Georgius Berta
- Georgius Csorvasi
- Georgius Kiss
- Georgius Németh
- Georgius Páll
- Georgius Posta
- Georgius Szabó
- Joannes Bak
- Joannes Csorvasi
- Joannes Erdellyi
- Joannes Rojti
- Joannes Szabo
- Ladislaus Sass
- Martinus Csorvasi
- Michael Csanak
- Michael Makai
- Michael Sapi
- Nicolaus Kodormany
- Paulus Kozák
- Paulus Makai
- Samuel Csonka
- Stephanus Bakos
- Stephanus Györi
- Stephanus Györös
- Stephanus Szakács
- Nemesek:
- Gregorius Csonka
- Joannes Barmos
- Stephanus Barucz
- Stephanus Szarvadi
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésIdőszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | L. Szabó Lajos | független[3] |
1994–1998 | Szabó Lajos | független[4] |
1998–2002 | független[5] | |
2002–2006 | független[6] | |
2006–2008 | Istenes Gyula | független[7] |
2008–2010 | Gyenge István | Fidesz[8] |
2010–2014 | Szabó Lukács Imre | független[9] |
2014–2019 | független[10] | |
2019–2024 | független[11] | |
2024– | független[1] | |
A településen 2008. április 13-án időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.[12]
Népesség
szerkesztésA lakosok száma a 20. század első felében növekvő tendenciát mutatott, majd 1949-1990 között számottevően csökkent, ám azóta ismét lakosságszám-gyarapodás figyelhető meg.
- 1900-ban 1936 fő
- 1910-ben 1977 fő
- 1920-ban 2167 fő
- 1930-ban 2306 fő
- 1949-ben 2472 fő
- 1990-ben 1953 fő
- 2001-ben 1981 fő
- 2008-ban 2036 fő
- 2011-ben 2198 fő
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1996 | 1966 | 1989 | 1927 | 1963 | 1938 | 1938 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,7%, református 47,6%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 27% (16,4% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% görögnek, németnek, bolgárnak, szlovénnek és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt református, 4% római katolikus, 1,8% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 24,3% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
szerkesztés- Református temploma - a XV. század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. világháborúban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.
- Horthy Miklós 2021-ben emelt szobra, mely a polgármesteri hivatallal szemben áll, az ország egyik első olyan, közterületen felállított, egész alakos szobra, mely a kormányzót ábrázolja.[16]
Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:
- A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, hazánkban elsőként (1976-ban) létesített földikutya-rezervátum,[17] a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület (a második hasonló 2017-ben létesült Baja határában[18]).
- Ettől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
- A rezervátumon átsétálva jutunk el az Erdőspuszta tájegység peremére, majd kisebb csalitos erdőrészen áthaladva érünk a Rókás horgásztavakhoz.
- A horgásztótól nyugatra, néhány száz méterre - már a mikepércsi határban - áll egy több száz éves tölgy, melyhez helyi legendák is kötődnek.
- További természeti értékei: a Templom u 2. szám alatti védett fák;
- egy Gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet;
- és egy Gyertyános–tölgyes erdőrészlet.
- Hajdúbagos, Derecske és Konyár hármashatárában van a Szőke-halom kurgán.
Híres emberei
szerkesztés- Itt született 1730-ban Sinai Miklós lelkipásztor, kollégiumi professzor, püspök, történetíró.
- Itt született 1937-ben Gábor Zoltán Csokonai-díjas költő.
- Itt élt internálásban, 1953-1954 között egy éven át Falcione Kálmán katonatiszt, ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, a hazai sztálinista koncepciós perek egyikének fővádlottja.
Források
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúbagos települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 13. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúbagos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Hajdúbagos Helységnévtár
- ↑ Hajdúbagos Helységnévtár
- ↑ KZS: Horthy Miklósnak állítottak szobrot Hajdúbagoson. Haon.hu, 2021. június 12. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 20.)
- ↑ Hajdúbagosi földikutya-rezervátum TT. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ földművelésügyi miniszter 7/2017. (II. 28.) FM rendelete, 2017. (Hozzáférés: 2018. január 23.)