Wikipédia

I. Mihály román király park

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 17.

Az I. Mihály király park (románul: Parcul Regele Mihai I), korábbi (és a köznyelvben máig használatos) nevén Herăstrău park egy nagyméretű közpark Bukarest északi részén. 1936-ban hozták létre a Colentina folyón kialakított mesterséges Herăstrău-tó partján, jelenlegi kiterjedését és formáját az 1960-as években nyerte el. Területe 187 hektár (melyből a tó 74 hektár). A városiak kedvelt kikapcsolódási, sportolási helye. Területén számos műalkotás, kiállítóterem, étterem van, a tavon pedig evezni és hajózni lehet.

I. Mihály király park
Elhelyezkedése
OrszágRománia
TelepülésBukarest
I. Mihály király park (Bukarest)
I. Mihály király park
I. Mihály király park
Pozíció Bukarest térképén
é. sz. 44° 28′ 45″, k. h. 26° 04′ 54″44.479210°N 26.081690°EKoordináták: é. sz. 44° 28′ 45″, k. h. 26° 04′ 54″44.479210°N 26.081690°E
Általános adatok
Alapítás ideje1936
Típusaközpark
Terület1,87 km²
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mihály király park témájú médiaállományokat.

Műemlékként tartják nyilván B-II-a-A-18802 kódszám alatt.[1]

Elnevezése

szerkesztés

A Herăstrău név a román fierăstrău (fűrész) szóból származik, ennek az elnevezésnek pedig az az eredete, hogy a környéken (feltételezések szerint a Colentinán átívelő jelenlegi DN1-híd közelében) 1686-ban egy fűrészmalom üzemelt. A Herăstrău név nemcsak a később kialakult városnegyedre, hanem a 20. században létrehozott tóra és parkra is átvonódott. Az évek során nevezték Parcul Naționalnak (Nemzeti Park), Parcul Carol II-nak (II. Károly park), a kommunista hatalomátvétel után neve Parcul de Cultură și Odihnă I. V. Stalin (J. V. Sztálin kulturális és pihenőpark). 1962-ben visszakapta a Herăstrău elnevezést, majd a 21. században fellángoló monarchia-kultusz hatására 2017-ben I. Mihály román király nevét vette fel.[2][3]

Története

szerkesztés

Már a 18. században feljegyezték, hogy Elisabeta, Alexandru Ipsilanti felesége szeretett csónakázni az itt elhelyezkedő, akkor még szabályozatlan tavon a fejedelmi udvar hölgyeinek társaságában. A tó partján egy török stílusú pavilon is épült, ahol török zenét játszottak. A 19. században a gazdag növényzetű, tavas-mocsaras környék már az átlagembereknek is kedvelt kikapcsolódási helye volt, ahova majális és egyéb ünnepek alkalmával kivonultak piknikezni.[3][4]

1921-ben a városvezetés kinevezte Nemzeti Parknak (Parcul Național), azonban csak az 1930-as években rendszerezték, mikor Nicolae Caranfil mérnök tervei alapján területrendezést végeztek és lecsapolták a mocsarakat, létrehozva a mesterséges Herăstrău tavat. A park tervezői Friedrich Rebhuhn, Ernest Pinard, és Octav Doicescu tájépítészek voltak, az ő irányításuk alatt születtek meg a sétányok, növényzet, kikötők. Új neve Parcul Carol II lett, II. Károly személyi kultuszának hatására. A park mellett felépült a Falumúzeum és az Elisabeta-palota (a királyi család bukaresti rezidenciája).[4][5]

A kommunista hatalomátvétel után Sztálin után nevezték el, és délkeleti (a jelenlegi De Gaulle-téri) bejáratánál Sztálin bronzszobra állt. 1962-ben (más forrás szerint 1956-ban), a desztalinizáció következményeként visszakapta a Herăstrău nevet, a szobor eltűnt. Az 1960-as években (más forrás szerint 1951-ben) a parkot megnagyobbították, átrendezték; ekkor nyerte el jelenlegi kiterjedését és formáját.[6][7]

Míg a 20. században a város büszkesége volt, az 1990-es évek után elhanyagolták; egyes részei lepusztultak és elvadultak, továbbá gombamódra elszaporodtak az illegálisan épített éttermek, bárok.[8] Egy 2021-es újságcikk „háborús állapotokról” számol be: virágok és gyep helyett méteres gaz van, a szökőkutak nem működnek, kullancsok, patkányok, szemét.[9]

2017-ben, egy ideiglenes gyaloghíd megnyitásával lehetővé vált a tó egészének biztonságos körbejárása gyalogosan vagy kerékpárral[10] (korábban egy helyen át kellett mászni egy vasúti hídon, és több embert elgázolt a vonat vagy megcsapott az áram).[11]

Leírása

szerkesztés

A város északi részén, az 1. kerületben fekszik, területe 187 hektár. Határai az I. Mihály király sugárút (2017-ig Kisseleff sugárút), Constantin Prezan sugárút, Aviatorilor és Nordului sugárutak, Bukarest–Ploiești út.

Főbb látnivalók

szerkesztés
  • Dimitrie Gusti falumúzeum
  • Rózsák szigete; 2006-ban itt avatták fel az Európai Unió alapítóinak emlékművét (12 nagy fej)[12]
  • Japán kert, 1998-ban hozták létre Akihito japán császár által adományozott japáncseresznye fákkal[7][13]
  • Számos szobor, legtöbbjük az 1950-es években készült; történelmi és mitológiai alakok, állatok stb.[6] Három szobor magyar személyiségeket ábrázol: Petőfi, Ady, Bartók
  • Román népviseletbe öltözött kariatidák a délkeleti bejáratnál, eredetileg az 1939-es Bukaresti Hónap fesztiválhoz készültek (Constantin Baraschi)[6]
  • Pescăruș (Sirály) vendéglő, az egyetlen létesítmény, mely fennmaradt az 1930-as évekből, bár a későbbi toldások, átépítések negatívan érintették kialakítását[6]
  • Rabindranáth Tagore emlékére, 1961-ben ültetett tölgy[7]
  • Expoflora virágkiállítás (15 hektár)[7]
  • Kiállítótermek, nyári mozi, vidámpark[7]

Képek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Lista monumentelor istorice: București. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. ↑ Parcul Herăstrău se va numi Parcul Regele Mihai. Mediafax, 2017. december 21. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  3. ↑ a b Colfescu, Silvia. București – ghid turistic, istoric, artistic. Bukarest: Vremea, 102–103. o. (2001). ISBN 9789739423264 
  4. ↑ a b Bilcea et al.. Dicționarul monumentelor și locurilor celebre din București. Bukarest: Meronia, 340–341. o. (2009). ISBN 9789737839565 
  5. ↑ Parcul cu nume de rege. București Centenar, 2018. június 13. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  6. ↑ a b c d Celac et al.. Bucharest Architecture. Bukarest: OAR, 149. o. (2016). ISBN 9789730238846 
  7. ↑ a b c d e Parcul Regele Mihai I al României. Agerpres, 2020. szeptember 11. [2020. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  8. ↑ Ignat, Iulian: Un dezastru programat: Parcul Herăstrău. Formula AS, XXX. évf. 1426. sz. (2020. július) 16–17. o. ISSN 1842-6204
  9. ↑ Degradarea continuă în parcurile din București. Libertatea, 2021. június 4. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
  10. ↑ Podul pietonal din Herăstrău a fost inaugurat. Freerider, 2017. augusztus 9. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  11. ↑ Fotografii cu pasarela din Herăstrău unde mor oameni. VICE, 2017. június 14. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  12. ↑ Monumentul fondatorilor UE din Herăstrău. România Liberă, 2006. május 10. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
  13. ↑ S-a redeschis Grădina Japoneză din parcul Herăstrău. Adevărul, 2018. április 15. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Mihály_román_király_park&oldid=26297249”