Jövedelemrugalmasság

Jövedelemrugalmasság alatt a mikroökonómiában az egyéni jövedelem (m) valamely függvénye – többnyire a keresleti függvény – értékének %-os megváltozását értjük annak hatására, hogy a jövedelem 1%-kal nő. A jövedelemrugalmasság jele ε_m vagy E_m (az angol elasticity: rugalmasság szóból).

Ha tehát például egy fogyasztó jövedelme havi 100 000 forint és ebből 2000 forintot költ sajtra, továbbá ha a jövedelme 1%-kal (azaz 1000 forinttal) nő és ennek hatására ő 40 forinttal nagyobb értékben fog sajtot vásárolni, akkor az $m=100000$ pontban fogyasztónk sajt iránti keresletének jövedelemrugalmassága:

\varepsilon _{m}={\frac {\frac {40}{2000}}{1\%}}={\frac {2\%}{1\%}}=2.

A jövedelemrugalmasság általános képlete, ha az f függvény jövedelemrugalmasságát vizsgáljuk az m₀ helyen:

\varepsilon _{m}={\frac {\frac {\partial f(m_{0})}{f(m_{0})}}{\frac {\partial m}{m_{0}}}}={\frac {\partial f(m_{0})}{\partial m}}\cdot {\frac {m_{0}}{f(m_{0})}}

Vagyis a jövedelemrugalmasság számolható az f függvény m szerinti parciális deriváltjának segítségével.

Egy jószág keresletének jövedelemrugalmassága sok információt hordoz a jószág tulajdonságairól. Ha ε_m pozitív, akkor a jövedelem emelkedése a jószág keresletének növekedésével jár; ezeket a javakat normál javaknak nevezzük. Ritkább esetben előfordulhat, hogy ε_m negatív, ekkor inferior javakról beszélünk.

A normál javak közül amelyekre $\varepsilon _{m}>1$ , azok 1%-nál nagyobb keresletnövekedéssel reagálnak az 1%-os jövedelememelkedésre; ezeket luxusjavaknak is hívjuk. Ezzel szemben az 1-nél kisebb jövedelemrugalmasságú javak neve létszükségleti jószág.

Mikroökonómiai eszközökkel bizonyítható még egy érdekes összefüggés; eszerint ha egy személy a rendelkezésére álló összes jövedelmet elkölti, akkor az általa fogyasztott összes jószág jövedelemrugalmasságainak súlyozott összege 1, vagyis:

s_{1}\varepsilon _{m1}+s_{2}\varepsilon _{m2}+\cdots +s_{n}\varepsilon _{mn}=1

Az $s_{1},s_{2},\cdots ,s_{n}$ súlyok az első, második, …, n-edik jószágra költött pénzösszeg és a teljes jövedelem hányadosai, azaz $s_{i}={\frac {p_{i}x_{i}}{m}}$ .

Az összefüggés fő tanulsága, hogy az elfogyasztott luxusjavakat létszükségleti javak kell hogy „ellensúlyozzák”.

Jövedelemrugalmasság

Kapcsolódó szócikkek