J. D. Salinger

Jerome David Salinger (New York, 1919. január 1. – Cornish, New Hampshire, 2010. január 27.) amerikai prózaíró, aki 1951-es The Catcher in the Rye című regényével vált világhírűvé. A mű címe magyarul rozsban a fogót jelent, ám Magyarországon Zabhegyező címen vált ismertté Gyepes Judit fordításában. Barna Imre 2015-ben újrafordította a művet a mai magyar nyelvhez igazítva, amelynek már a Rozsban a fogó címet adták. Salinger 1965-től kezdve nem publikált, 1980-tól fogva már interjút sem adott.

J. D. Salinger
Élete
Született	1919. január 1. New York
Elhunyt	2010. január 27. (91 évesen) Cornish, New Hampshire
Sírhely	nem ismert
Nemzetiség	amerikai
Házastársa	Claire Douglas (1955–1967)
Gyermekei	Matt Salinger Margaret Salinger
Pályafutása
Fontosabb művei	Rozsban a fogó (Zabhegyező), Franny és Zooey
Hatottak rá	Sherwood Anderson, Anton Pavlovics Csehov , F. Scott Fitzgerald, Gustave Flaubert, Ernest Hemingway, Franz Kafka, Ring Lardner, Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Hatása	Stephen Chbosky, Bret Easton Ellis, Jonathan Safran Foer, Murakami Haruki, Tom Robbins, Philip Roth, Louis Sachar, John Updike, Richard Yates, Igor Štiks
J. D. Salinger aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz J. D. Salinger témájú médiaállományokat.

Élete

Manhattanben született, lengyel zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a wayne-i (Pennsylvania) Valley Forge katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta Rozsban a fogó (Zabhegyező) című regényét. A New York Egyetemet egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. 1938-ban szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia nyelvtudását. Egy hónappal az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát. A collegeville-i (Pennsylvania) Ursinus College-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Egyetemen irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását.

1942-ben behívták a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába, de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

A Rozsban a fogó (Zabhegyező) 1985-ös kiadása

1948-tól a The New Yorker című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a Slight Rebellion off Madison-t, de ezt a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madison-ban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az 1951-ben megjelent Rozsban a fogót (Catcher in the Rye, 2015 előtti magyar címén Zabhegyező). A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották. Napjainkban évente 250 000 példányban kel el.

1953-ban néhány novelláját a The New Yorker-ben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooey-t, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1953-ban Cornishba (New Hampshire) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd Marlow-ba költözött.

1955-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey című művében Franny figurája Claire életén alapul. 1965-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult.

A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónővel.

Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt.

Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt.

Művei

Könyvei

A Franny és Zooey első kiadása

• Rozsban a fogó („The Catcher in the Rye”, 1951, magyarul Zabhegyező is)
• Kilenc történet („Nine Stories”, 1953)
  • Ilyenkor harap a banánhal („A Perfect Day for Bananafish”, 1948)
  • Ficánka bácsi Connecticutban („Uncle Wiggily in Connecticut”, 1948)
  • Öt perccel az eszkimó háború előtt („Just Before the War with the Eskimos”, 1948)
  • A nevető ember („The Laughing Man”, 1949)
  • Lenn a dingiben („Down at the Dinghy”, 1949)
  • Alpári történet Esmének, szeretettel („For Esmé with Love and Squalor”, 1950)
  • Szemem zöld és csacska szám („Pretty Mouth and Green My Eyes”, 1951)
  • De Daumier-Smith kék korszaka („De Daumier-Smith's Blue Period”, 1952)
  • Teddy („Teddy”, 1953)
• Franny és Zooey („Franny and Zooey”, 1961)
  • Franny („Franny”, 1955)
  • Zooey („Zooey”, 1957)
• Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás („Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction”, (1963)
  • Magasabbra a tetőt, ácsok („Raise High the Roof-Beam, Carpenters”, 1955)
  • Seymour: Bemutatás („Seymour: An Introduction”, 1959)
• Három korai történet (posztumusz, 2014)
  • A fiatalok ("The Young Folks", 1940)
  • Menj fel Eddie-hez ("Go see Eddie", 1940)
  • Egyszer egy héten ki fogod bírni ("Once a Week Won’t Kill You", 1944

Kiadott történetei

• Go see Eddie (1940)
• The Hang of It (1941)
• The Long Debut of Lois Taggett (1942)
• A Boy in France (1945)
• This Sandwich Has No Mayonnaise (1945)
• A Girl I Knew (1948)
• Slight Rebellion off Madison (1946)

Kiadott, de antológiában nem szereplő történetei

• The Young Folks (1940)
• The Heart of a Broken Story (1941)
• Personal Notes of an Infantryman (1942)
• The Varioni Brothers (1943)
• Both Parties Concerned (1944)
• Soft Boiled Sergeant (1944)
• Last Day of the Last Furlough (1944)
• Once a Week Won’t Kill You (1944)
• Elaine (1945)
• The Stranger (1945)
• I'm Crazy (1945)
• A Young Girl in 1941 with No Waist at All (1947)
• The Inverted Forest (1947)
• Blue Melody (1948)
• Hapworth 16, 1924 (1965)

Kiadatlan történetei

• The Ocean Full of Bowling Balls
• The Last and Best of the Peter Pans
• Two Lonely Men (1944)
• The Children's Echelon (1944)
• The Magic Foxhole (1945)

Magyarul

• Zabhegyező; ford. Gyepes Judit; Európa, Bp., 1964
  • (Rozsban a fogó címen is)
• Zabhegyező; ford. Gyepes Judit; 2. átdolg. kiad.; Európa, Bp., 1965
• Kilenc történet; ford. Bartos Tibor et al.; Európa, Bp., 1966 (Modern könyvtár)
  • (Alpári történet Esmének, szeretettel címen is)
• Magasabbra a tetőt, ácsok! / Seymour: Bemutatás; ford. Lengyel Péter, Tandori Dezső; Európa, Bp., 1970 (Modern könyvtár)
• Franny és Zooey; ford. Elbert János, Tandori Dezső; Európa, Bp., 1970 (Modern könyvtár)
• Kilenc történet; ford. Bartos Tibor; Európa, Bp., 2014
• Három korai történet; ford. Bart István; Helikon, Bp., 2015 (Helikon zsebkönyvek)
• Rozsban a fogó; ford. Barna Imre; Európa, Bp., 2015
  • (Zabhegyező címen is)
• Alpári történet Esmének, szeretettel. Kilenc történet; ford. Bartos Tibor et al.; Európa, Bp., 2021
  • (Kilenc történet címen is)

Források

• Alexander, Paul. Salinger: A Biography. Los Angeles: Renaissance (1999). ISBN 1-58063-080-4 
• Crawford, Catherine (editor). If You Really Want to Hear About It: Writers on J. D. Salinger and His Work. New York: Thunder's Mouth (2006). ISBN 978-1560258803 
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-rozsban-a-fogo
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-franny-es-zooey
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-kilenc-tortenet
• https://moly.hu/konyvek/j-d-salinger-magasabbra-a-tetot-acsok-seymour-bemutatas

További információk

• David Shields–Shane Salerno: Salinger; ford. N. Kiss Zsuzsa; Európa, Bp., 2015
• Frédéric Beigbeder: Oona és Salinger. Egy nagy szerelem Pearl Harbor előtt; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2016
• Joanna Rakoff: Egy évem Salingerrel; ford. Bozai Ágota; Helikon, Bp., 2021