Janko Jesenský

szlovák író, költő, műfordító, jogász, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 27.

Janko Jesenský (Turócszentmárton, 1874. december 30.Pozsony, 1945. december 27.) szlovák író, költő, műfordító, jogász, politikus, a szlovák nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja. Zora Jesenská nagybátyja.

Janko Jesenský
Született1874. december 30.
Turócszentmárton
Elhunyt1945. december 27. (70 évesen)
Pozsony
Állampolgársága
Nemzetiségeszlovák
Foglalkozásaköltő, műfordító, jogász, politikus
Kitüntetései
  • Tomáš Garrigue Masaryk-rend
  • Nemzet Művésze (1945. november 23.)[1]
SírhelyeTurócszentmártoni Nemzeti sírkert

A Wikimédia Commons tartalmaz Janko Jesenský témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Emléktáblája Eperjesen
Janko Jesenský és családjának síremléke a Nemzeti Temetőben

Apja Ján Jesenský-Gašparé, ügyvéd. Középiskolai tanulmányait Besztercebányán, Rimaszombatban és Késmárkban végezte. Egyetemi tanulmányokat Eperjesen, Budapesten és Kolozsvárott folytatott. Ezután ügyvédként tevékenykedett Losoncon, Nagybiccsén, Liptószentmiklóson, Turócszentmártonban, Érsekújvárban és Vágújhelyen.

Az első világháború előtt tűnt fel verseivel és kisvárosi életképeivel. Az első Csehszlovák Köztársaságban a szlovákiai Országos Hivatal elnöke volt.

1922-től Rimaszombatban ő volt Gömör és Kis-Hont vármegye utolsó főispánja. 1923-tól Nyitra megyét igazgatta. 1929-ben Pozsonyba költözik.

Igazi költői hangját a német megszállás idején találta meg: keserű, szatírával gúnyolta ki a náci megszállás alatti önálló Szlovákia áruló politikusait. Versei kéziratban terjedtek.

  • Sírja Turócszentmártonban, a Nemzeti Temetőben található.
  • A Rimaszombattól délre levő Feled községet (szlovákul Jesenské, korábban Feledince) 1948-ban az íróról nevezték el.
  • A Trencséntől 30 km-re délkeletre fekvő Bán városkában (szlovákul Bánovce nad Bebravou) található az író emlékháza.
  • 1948-ban, Pozsonyban, az író lakásában rendezték be Szlovákia első irodalmi múzeumát.
  • Egyenlőség; ford. Gogolák Lajos; Franklin, Bp., 1937 (Külföldi regényírók)
  • Cseh és szlovák költők antológiája, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1953
  • Kisváros. Elbeszélések; ford. Tarjáni Andor; Magyar Kiadó, Bratislava, 1953
  • Demokraták. Regény; ford. Tarjáni Andor; Csehszlovákiai Magyar Kiadó, Bratislava, 1954
  • Vőlegény, és más elbeszélések; ford. Soós István; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1959
  • Zuzka férjhez megy és más elbeszélések; ford. Kardos Oszkár; Európa, Bp., 1964
  • Demokraták (regény), Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1974
  • A vőlegény és más elbeszélések, Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1979
  • Ha elmúlik a szerelemHuszadik századi szlovák novellák[2] (Noran Libro, Budapest, 2016) ISBN 9786155513725
  1. Čestný titul národní umělec (cseh nyelven), 2015. január 17. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
  2. Az antológia adatlapja[halott link] Moly.hu