Kőmíves Sándor (színművész, 1897–1980)
Kőmíves Sándor, 1914-ig Grünbaum Sándor[7], névváltozat: Kömives (Budapest, Józsefváros, 1897. március 19.[8] – Budapest, 1980. november 13.)[9] magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Kőmíves Sándor | |
Született | Grünbaum Sándor[1] 1897. március 19.[2][1] Budapest[1] |
Elhunyt | 1980. november 13. (83 évesen)[3][4] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Szilágyi Vilma Gizella (h. 1923–?)[5] Munkácsy Irén (h. 1939–1980) |
Gyermekei |
|
Szülei | Baumann Károly |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | |
Sírhelye | Farkasréti temető (NVh-485. fülke)[6] |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1919–1980 |
Híres szerepei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőmíves Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családja
szerkesztésSzínészcsaládból származott, apja Baumann Károly ismert népdalénekes és színész volt, anyja Kőmíves Jolán. Nagyapja Kőmíves Imre színész, színműíró, nagyanyja Lukács Anna színésznő voltak. Testvérei: Kőmives Rezső színész, Kőmives Tibor és Olivér vásári árus, és bohóc, nővére: Kőmíves Erzsi színésznő lett.[10] 1939 decemberében házasságot kötött Munkácsy Irénnel, Ódry Árpád színművész lányával, a Vígszínház segédrendezőjével. Gyermekeik ifj. Kőmíves Sándor (1940–2006) színész, Borbála (1943–2015) és Mária (1949–).
Életpályája
szerkesztésA Kereskedelmi Akadémián érettségizett 1914-ben, majd hivatalnoki pályára lépett, az albertfalvai repülőgépgyárban volt tisztviselő. Azután díjnok lett a kultuszminisztériumban. Az első világháború alatt katonáskodott, majd kedvét követve Budapesten színésszé lett. Első fellépése George du Maurier Trilby című regényének Gecko szerepe volt 1919-ben a Budafoki Színkörben. Félévig Óbudán működött, majd Kiss Árpádnál Ungvárt és Munkácson. 1924 szeptemberétől a Magyar Színház tagja volt. 1936-ban Debrecenbe került Horváth Árpádhoz, 1938-tól a Vígszínházban lépett fel. 1945-től 1948-ig a Belvárosi és a Nemzeti Színházban játszott, 1951-től haláláig pedig a Madách Színház művésze volt. Gyakorlatilag minden szerepkörben feltűnt, vidéken operettbuffó és táncos-komikus, ugyanakkor drámák főszereplője és kiváló epizodista is volt. Egyszerű eszközökkel tudott tragikus sorsokat is érzékeltetni. Gyakori szereplője volt a Magyar Rádió hangjátékainak. (Az egyik legnépszerűbb, általa megformált figura: Moha bácsi, a törpe volt.) Számos filmben és tévéjátékban szerepelt.
Fontosabb színházi szerepei
szerkesztés- Doolittle (George Bernard Shaw: Pygmalion)
- Orgon (Molière: Tartuffe)
- Ariste (Molière: A férjek iskolája)
- Damis (Molière: Kotnyelesek)
- Csebutikin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér)
- Rank doktor (Henrik Ibsen: Nóra)
- Lőrinc barát (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár)
- I. Sírásó (William Shakespeare: Hamlet)
- Pantalone (Carlo Goldoni: A hazug)
- Bubnov (Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely)
- Valkay, tanár úr (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
- Polgármester (Móricz Zsigmond: Rokonok)
- Szilvai professzor (Szigligeti Ede: Liliomfi)
- Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek)
- Halál (Robert Merle: Sisyphus és a halál)
- Limai püspök (Prosper Mérimée: A művésznő hintaja)
- Öreg kegyelmes (Heltai Jenő: Az orvos és a halál)
Filmográfiája
szerkesztésJátékfilmek
szerkesztés- A nőnek mindig sikerül (1939) – Morgorán, Merilla mostohaapja
- Fűszer és csemege (1939) – Sperber Vilmos, vezérigazgató
- Gül Baba (1940) – Gül Baba
- Sarajevo (1940) – Orosz tiszt
- Mária két éjszakája (1940) – Csutora András falukutató
- Beáta és az ördög (1940) – Háziorvos
- Néma kolostor (1941) – Horsetzky Frigyes báró
- Vissza az úton (1941)
- Beszterce ostroma (1948) – Pribényi, Apolka gyámja
- Egy asszony elindul (1949) – Jóska, mérnök
- Janika (1949) – Kerta Gábor, a „Színházi Világ” munkatársa
- Szabóné (1949) - Az üzemi bizottság tagja
- Kiss Katalin házassága (1950) – Anyakönyvvezető
- Becsület és dicsőség (1951) – Jóna Gyula
- Déryné (1951) – Asztalos
- Föltámadott a tenger 1-2. (1953) – Móga
- Életjel (1954) – Balogh István
- Jól megjárta (1955, rövid játékfilm)
- Kati és a vadmacska (1955) – Narrátor (hang)
- Veszélyes lejtő (1955) - Kisfőnök a gyárban
- Óh, pestiek! (1955, rövid játékfilm) - Aki nem meri megszólítani a szemetelőket
- Gábor diák (1956) – Gül Baba
- Mindenki iskolája (1956, rövid játékfilm)
- Nem igaz (1956, rövid játékfilm)
- Házipatika (1957, rövid játékfilm) - orvos
- Külvárosi legenda (1957) – Id. Ambrus István
- Csempészek (1958)
- Égi madár (1958) – Orvos
- Különös küldemény (1958, rövid játékfilm) – (hang)
- A harminckilences dandár (1959) – Varga János
- Gyalog a mennyországba (1959)
- Merénylet (1959)
- Szegény gazdagok (1959) – Orvos
- Szerelem csütörtök (1959)
- Égrenyíló ablak (1960)
- Fűre lépni szabad (1960) – Professzor
- Virrad (1960)
- Májusi fagy (1961)
- Nem ér a nevem (1961)
- Angyalok földje (1962)
- Bálvány (1963) – Öreg bányász
- Férjhez menni tilos! (1964) – Ebrő atya
- Ha egyszer húsz év múlva (1964)
- Játék a múzeumban (1966)
- A koppányi aga testamentuma (1967) – Kádi
- Utószezon (1967) – Lauffer
- Egri csillagok 1-2. (1968)
- Feldobott kő (1968) – Géza bácsi
- Keresztelő (1968) – Órásmester
- Lássátok feleim (1968) – Plébános
- Virágvasárnap (1969)
- Hahó, Öcsi! (1971) – Művezető
- Prés (1971) – Tárbornok
- Nyulak a ruhatárban (1972) – Lajcsi bácsi
- Szarvassá vált fiúk (1973) (1974-ben mutatták be) – Börtönőr
- Végül (1974) – Sakkozó
- Haladék (1980) – Valentik bácsi, Bori kollégája
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
szerkesztés- 1919 május (1959) – Vörösőr parancsnok
- A csodakalap (1959) – Messzi Gyurka
- A nagy ékszerész (1959) – Öreg betörő
- Vihar a Sycamore utcában (1959) – Mr. Harkness
- A legyező (1960) – Del Cedro báró
- Az államügyész (1960)
- Kisunokám (1960) – Okajomov professzor
- Zsuzsi (1960) – Hajdú, Zsuzsi apja
- A negyedik (1961) – Orvos
- A szaxofon (1961) – Kirchfeld úr, anyakönyvvezető
- Szoba a hegyen (1961) – Laci bácsi
- Autókaland (1962)
- Elektra (1962) – Nevelő
- Fáklyaláng (1963) – Csányi László, közlekedési miniszter
- Felnőttek iskolája (1963) – Iskolaigazgató
- A Tenkes kapitánya (1964) – Rózsa nagyapja (12. részben)
- Hűség (1964)
- Lajos király válik (1964) – Phoebus
- Mici néni harmadik élete (1964)
- Kristóf, a magánzó (1965) – Öreg szaki
- Hétköznapi történet 1-2. (1966)
- Igen-nem királykisasszony (1966) – Udvarmester
- Az élő Antigoné (1968)
- Bánk bán (1968) – Mihál bán
- Bors (1968)
- Hamis Nero (1968)
- Hosszú levél (1968) – Főtanácsos
- Az ember tragédiája (1969)
- Iphigenia Auliszban (1969)
- A fekete város 1-7. (1971) – Luzsénszky, a megyegyűlés levezető korelnöke Görgőn
- Rózsa Sándor (1971) – Öregparaszt
- Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
- A megjavult adófelügyelő és más történetek (1972)
- Angyal a karddal (1972)
- György barát (1972) – Rendfőnök
- Aranyborjú 1-3. (1973)
- Átmenő forgalom (1973)
- Die Tausenderreportage (1973) – Vajda
- Keménykalap és krumpliorr 1-4. (1973)
- Hannibál utolsó útja (1974)
- Kínai kancsó (1974)
- Látogatók és útitársak (1974)
- Méz a kés hegyén (1974)
- Törökországból nincsen visszatérés (1974)
- Volpone (1974) – Carbaccio
- A sas meg a sasfiók (1975)
- Bach Arnstadtban (1975) – Dietrich Buxtehude lübecki orgonista
- Barátom Bonca (1975) – Fafaragó
- II. Richárd (1975) – Edmund of Langley, York hercege
- A Pheidiász-per (1976)
- Az ajtón kívül (1976)
- Beszterce ostroma (1976)
- Blanka (1976)
- Daruszegi vasárnapok (1976) – Plébános
- Robog az úthenger (1976) (1. részben)
- Földünk és vidéke (1977)
- Galilei (1977)
- Kalaf és Turandot története (1977) – Timur
- Oedipus király (1977)
- A táltosfiú és a világfa (1978) – Sámán apa
- Áramütés (1978) – Beteg a kórházban
- Halálos csapás (1978)
- Holló a hollónak (1978)
- Lear király (1978) – Aggastyán
- Nyaklánc (1978)
- Tengerre néző cellák (1978)
- Testvérpár (1978)
- Vendéglátás (1980)
Rajz- és bábfilmek
szerkesztés- Dugasz Matyi birodalma (1966) (hang)
- Mézga Aladár különös kalandjai (1972) – Kis öreg; Sötétzöld szirén (hang)
- Vízipók-csodapók I. (1974) – Rákapó (hang)
Szinkronszerepei
szerkesztésFilmek
szerkesztésSorozatok
szerkesztésÉv | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1967 | A Forsyte Saga | Nicholas Forsyte | Kynaston Reeves | 1970 |
1971 | A juharlevél | Bouchord | Gratien Gélinas | 1976 |
Rajzfilmek
szerkesztésÉv | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1939 | Gulliver utazásai (1. magyar szinkron) | — | — | 1963 |
1940 | Pinokkió (1. magyar szinkron) | Geppetto | Christian Rub | 1962 |
1957 | A hókirálynő (1. magyar szinkron) | Ole Lukoje | Vlagyimir Gribkov | 1958 |
1968 | Sárga tengeralattjáró | Öreg Fred / Fiatal Fred | Lance Percival | 1977 |
1977 | Hüvelyk Matyi | Matyi apja | Nyikolaj Szergejev | 1979 |
Vadhattyúk | Tudós | — |
Hangjáték, rádió
szerkesztés- Kosztolányi Dezső: Aranysárkány (1948)
- Abezgous-Brustein: Az elvarázsolt festmény (1949)
- Rácz György: A kővendég (1949)
- Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
- Bélley Pál: A bolygók hajósa (1952)
- Halász Péter: 800 csille szén (1952)
- Herbert Tank: A 49. Hosszúsági fokon (1952)
- Székely Júlia: Kutuzov tábornok (1952)
- Baróti Géza: Szalonkocsi (1953)
- Hunyady József: A nép tudósa (1953)
- Shaw, George Bernard: Szerelmi házasság (1953)
- Vajda István: Oxigén (1954)
- Jiràsek, Alois: Husz és Zsiska (1956)
- Maltz, Albert: Tüzes nyíl (1959)
- Sándor István: Kölcsey (1960)
- Euripidész: Alkésztisz (1961)
- Maeterlinck, Maurice: A kék madár (1961)
- Sós György: Igaz legenda (1961)
- Vörösmarty Mihály: A bujdosók (1963)
- Rodari-Sardarelli: A vágy füve (1964)
- Arisztophanész: Az akharnaibeliek (1965)
- Bálint Ágnes: Szeleburdiék nyaralnak (1965)
- Fésűs Éva: A csodálatos nyúlcipő (1965)
- Gáspár Margit: Memento (1969)
- Hárs László: Hol voltam, hol nem voltam... (1970)
- Stendhal: A besanconi vádlott (1972)
- Enyedy György: A tréfás kedvű hóember (1973)
- Török Tamás: Sihaha Sebestyén füstölgése (1973)
- Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
- Gyárfás Miklós: Egy úr Khalkisz felé (1975)
- Mándy Iván: Ha köztünk vagy, Holman Endre (1975)
- Vihar Béla: A kék tündér hídja (1975)
- Az ember hivattatása - misztérium (1976)
- Cibula, Václav: Közönséges szombat (1977)
- Pedro Calderon de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
- Aghajan, Kazarosz: Anahit (1978)
- Zola, Emile: Mouret abbé vétke (1978)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Érdemes művész (1957)
- Kiváló művész (1961)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08677.htm, Kőmíves Sándor, 2017. október 9.
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 20.)
- ↑ Esti Hírlap, 1980. október 13.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a békéscsabai polgári házassági akv. 190/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 170042/1914. Forrás: MNL-OL 30798. mikrofilm 1151. kép 1. karton
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1603/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
- ↑ Esti Hírlap, 1980. november 13.
- ↑ http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/komiveselet.htmi[halott link]
- ↑ A magyar szinkron 1980-ban készült, és a televízióban 1981. március 15-én vetítették le.
- ↑ A magyar szinkron 1972-ben készült, és a televízióban 1973. július 10-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1963-ban készült, és a televízióban 1971. december 25-én adták le.
- ↑ A magyar szinkron 1957-ben készült, és a hazai mozikban 1958. június 5-én mutatták be.
- ↑ A magyar szinkron 1980-ban készült, és a televízióadásban 1983. október 22-én vetítették le.
Források
szerkesztés- Színházi lexikon, Gondolat kiadó, Budapest 1969.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Kőmives Sándor. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 36. o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kőmíves Sándor a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- Kőmíves Sándor sírja (Varga József fotója) Farkasréti temető: NVh-485. fülke
- Kőmíves Sándor a PORT.hu-n (magyarul)
- Kőmíves Sándor az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Kőmíves Sándor az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Kőmíves Sándor. az Archiv.Magyar.Film.hu-n
- Kőmíves Sándor. a Hangosfilm.hu-n
- Kőmíves Sándor. a Nemzeti Örökség Intézetében