Wikipédia

Kacsóh Pongrác

(1873–1923) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 18. 6 változtatás vár ellenőrzésre.

Dr. Marosséllyei Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár.[1]

Kacsóh Pongrác
Életrajzi adatok
Született1873. december 15.
Budapest
Elhunyt1923. december 16. (50 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok
Tevékenységzeneszerző, zenepedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóh Pongrác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Marosséllyei Kacsóh Lajos (1849–1911),[2] MÁV felügyelő, és gyergyószentmiklósi Lukács Róza gyermekeként született. Apai nagyszülei marosséllyei Kacsóh Lajos (1812–1877), a kisbajomi református egylet lelkésze, a dunántúli református egyház kerület főjegyzője,[3] és nagygyimóthi Nyikos Katalin (1819–1899) voltak.[4] Az anyai nagyszülei gyergyószentmiklósi Lukács Márton (1813-1880), csorvási postamester, és Paraszka Anna (1811–1900) csorvási postamester voltak.[5][6]

Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Kisbarnaki Farkas Gyulánál doktorált fizikából.[7]

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét, amelynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. Kacsoh Pongrác többször megfordult Csorváson édesanyjával (Kacsóh Lajosné), aki Bartók Bélánéval együtt fellépett a Csorvási Olvasó Egylet jótékonysági estélyén is. Elterjedt az a vélemény, hogy a János Vitéz daljáték egy részét a csorvási posta épületében írta, amikor anyai nagyanyja még postamester-asszonyként dolgozott.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Budapesten hunyt el 1923-ban, 1 nappal az 50. születésnapját követően.

Házassága és gyermeke

szerkesztés

1913. június 19-én Budapesten,[8] feleségül vette a régi Sopron vármegyei nemesi származású alsózopori Nagy Rózsa Geornina Flóra (*Németújvár, Vas vármegye, 1885. április 4.–†Budapest, 1963. november 6.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei alsószopori Nagy Jenő (1844–1916), a soproni királyi törvényszéknek a bírája,[10][11] és a szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladeovici Szladovits Magdolna (1857–1893) voltak.[12] Az apai nagyszülei alsószopori Nagy János (1817–1867), 1848-as honvéd százados, földbirtokos és szeniczei Szeniczey Judit (1820–1905) voltak. Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, zalaboldogfai földbirtokos és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak.[13] Az anyja oldaláról többek között a szentgyörgyi Horváth-, a bonyhádi Perczel- a barkóczi Rosty- a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a rábadoroszlói Rumy- és a boldogfai Farkas családok leszármazottja volt.[14] Később, Kacsóh Pongrác feleségétől elvált. Kacsóh Pongrác és alsószopori Nagy Rózsa házasságából született:

Társadalmi szerepvállalása

szerkesztés

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Főbb művei

szerkesztés

Kísérőzenék színpadi művekhez

szerkesztés

Dalművek

szerkesztés

Publikációk

szerkesztés

Kötetei

szerkesztés
  • Az egyenlőségi és egyenlőtlenségi elv viszonya a mechanikában; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1896
  • Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; Károlyi Ny., Bp., 1904
  • János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, vers Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904
  • A zene fejlődéstörténete; Athenaeum, Bp., 1909 (hasonmásban: Comenius, Pomáz, 2000)
  • Az iskolai karénektanítás paedagógiája; Rozsnyai, Bp., 1910
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Vezérkönyv tanítóknak, 1-2.; Rózsavölgyi, Bp., 1912
    • Pedagógiai rész
    • Zenei anyag
  • Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Segédkönyv a tanító részére; Kacsoh Pongrác nyomán szerk. Harmat Arthur, Karvaly Viktor; 2. átdolg., bőv. kiad.; Rózsavölgyi, Bp., 1931
  • János vitéz. Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán; zene Kacsóh Pongrác, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, újrahangszerelte, kieg. Kenessey Jenő, átdolg. Karinthy Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1952
  • A zene története; Anno, Bp., 1997
  • János vitéz; zene Kacsoh Pongrácz, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

Kapcsolódó oldalak

szerkesztés
Kacsóh Pongrác dalai a magyar Wikipédián
Szócikk Dallam Szöveg
Jancsi belépője Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Furulya nóta Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
A francia királylány dala Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Kék tó, tiszta tó Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Egy rózsaszál Kacsóh Pongrác Heltai Jenő
Iluska dala Kacsóh Pongrác Heltai Jenő

Emlékezete

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ familysearch.org Kacsóh Pongrác gyászjelentése
  2. ↑ Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám). 1911-02-12 / 7. szám
  3. ↑ familysearch.org - Kacsóh Lajos gyászjelentése
  4. ↑ familysarch.org - Kacsóhné Nyikos Katalin gyászjelentése
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - Lukcás Márton
  6. ↑ Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)1900-04-08 / 14. szám
  7. ↑ Oláh-Gál Róbert: Kacsóh Pongrác, a fizikus, Fizikai Szemle, 2009/1.
  8. ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Budapest (VIII. kerület) - házasságok - Kacsóh Pongrác és Nagy Rózsa házassága
  9. ↑ Magyar Nemzet, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)1963-11-10 / 263. szám
  10. ↑ Soproni Napló, 1916. október-december (20. évfolyam, 225-299. szám)1916-11-29 / 274. szám
  11. ↑ familysearch.org alsószopori Nagy Jenő gyászjelentése
  12. ↑ familysearch.org Nagy Jenőné Szladovics Magdolna gyászjelentése
  13. ↑ http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan/nix08w/nix08w-Title.html
  14. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. 251.o.)
  15. ↑ Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK
  16. ↑ familysearch.org dr. Kacsóh János gyászjelentése

További információk

szerkesztés
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Fancsali János: Kacsóh Pongrác, Bartók Béla első méltatója. In: Magyarörmény zenei breviráium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 103-110. ISBN 963 212 329 8
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. Bp. , Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. (Lyceum könyvek)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.(Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 .
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

A János vitézről

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kacsóh_Pongrác&oldid=26118306”