Királymező

	Királymező (Усть-Чорна)
	; Királymező zászlaja
	; Királymező zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Técsői járás (2020–); Técsői járás (–2020);
Község	Királymező község
Rang	városi jellegű település
Irányítószám	90520
Körzethívószám	+380 3134
	Népesség
Teljes népesség	1560 fő (2019. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	528 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 19′ 09″, k. h. 23° 56′ 20″48.319167°N 23.938889°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 09″, k. h. 23° 56′ 20″48.319167°N 23.938889°E
	Királymező Pozíció Kárpátalja térképén
	Királymező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Királymező témájú médiaállományokat.

Királymező (ukránul: Усть-Чорна [Uszty-Csorna], németül: Königsfeld) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.

Fekvése

Técsőtől északkeletre, 45 km-re fekszik. A Tarac folyó mellett települt, ahol az a Kis-Tarac (Mokrjanka) és a Bruszturjanka (Teresulka) egyesüléséből létrejön.

Nevének eredete

A Királymező helységnév magyar eredetű, a magyar király ’uralkodó’ és a mező főnévnek az összetételével keletkezett. A népnévi német Königsfeld párhuzamos névadással jött létre, de a helységnevet lefordították latinra is (Vallis Regia). A hivatalos ukrán Усть-Чорна előtagja a ruszin устье ’torkolat, torok’ (Чопей 411), utótagja a Csorna pataknév (1864:Csorna Bach, Чорний Потік).

Története

Nevét 1838-ban Vallis Regia néven írták (Schem. 60). Későbbi névváltozatai: 1850 körül Királymező, 1852-ben és 1853-ban Königsfeld, 1877-ben Királymező (hnt.), 1882-ben Királymező, 1892-ben Királymező (Uscsarna) (hnt.), 1913-ban Királymező (hnt.), 1925-ben Užčorná, 1930-ban Ust’čorna (ComMarmUg. 142), 1944-ben Királymező, Устчорна (hnt.), 1983-ban Усть-Чорна (Zo).

Pesty Frigyes az 1800-as években írta a faluról:

Dombótól 4 óra távolságnyira létezik Királymező kincstár által fakezeléshez szükséges némethonból a mult század közepén ide hozott németek telepitvénye.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Tarczvizi járásához tartozott. 1910-ben 906 lakosából 77 magyar, 795 német, 33 ruszin volt. Ebből 786 római katolikus, 40 görögkatolikus, 73 izraelita volt.