Kiss Mihály (unitárius esperes)

Kiss Mihály (Torda, 1809. április 28. – Árkos, 1889. január 21.) unitárius lelkész és esperes, gyümölcstermesztő, népmesegyűjtő.

Kiss Mihály
Született	1809. április 28. Torda
Elhunyt	1889. január 21. (79 évesen) Árkos
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	lelkész-esperes, mezőgazdász, népmesegyűjtő
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Kiss Mihály unitárius lelkész és Koncz Zsuzsannának fia. Kiss 1821-ben ment a székelykeresztúri középiskolába és 1826-ban a kolozsvári unitárius kollegiumba, ahol négy évig tanult; azután két évet töltött jogi tanulmányokkal a református főiskolában. 1832-ben pár évi joggyakorlatra ment a marosvásárhelyi királyi táblához. Az 1834-es kolozsvári országgyűlésen a királyi tábla is testületileg jelen lévén, ő is ott időzött. 1835. január 12-én meghivatván a szentmihályi papi állomásra, vonzalmát követve, azt elfogadta. 1841-ben, mert ősi birtokos Árkos (Háromszék megye) közelében volt, oda ment lelkésznek; azon évben lett egyházköri jegyző és négy év múlva esperes. 1880-ban nyugalomba lépett. A zenészetnek nagy kedvelője volt (tilinkót, fuvolát, pikulát, gitárt, hárfát, zongorát és orgonát játszott).

Templomi énekei vannak az Ar.-Rákosi Székely Sándor által összeállított Énekes könyvben, nevezetesen: a Teremtő nagy Isten... kezdetű ének. Cikkei a kolozsvári Keresztény Magvetőben (1861-89), egyházi beszéde (1847. Erdélyi Prot. Egyh. Beszédek Tárában) jelentek meg.

Munkái

• Bölcseség gyöngyei. Ifjunak és vénnek, gazdagnak, szegénynek üdvére és hasznára. Kolozsvár, 1846.
• A szentirás gyöngyei; vagyis bibliai legjelesebb mondatok betűrend szerint kiválogatva. Uo. 1847.
• Történelmi gyöngyök. Uo. 1863. (és 1893. Uo.)

Prédikációi és az atyja által írt naplójegyzetek folytatása kéziratban vannak.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.