Wikipédia

Kukorelly Endre

(1951) magyar író, költő, újságíró, kritikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 30.

Kukorelly Endre (Budapest, 1951. április 26. –) József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus. Irodalmi munkássága mellett a Kalligram című folyóirat rovatvezetője és a kreatív írás tanára. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot, amelyről 2012-ben mondott le.[1]

Kukorelly Endre
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Élete
Született1951. április 26. (73 éves)
Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza, líra, kritika, esszé, dráma
Fontosabb műveiA Memória-part (1990), TündérVölgy avagy az emberi szív rejtelmeiről (2003); Rom. A komonizmus története (2006), Ezer és 3 avagy a nőkben rejlő szív (2009)
KiadóiMagvető, Pannon, Jelenkor, Kalligram
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1993), Babérkoszorú (2003)
Kukorelly Endre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kukorelly Endre témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés
 
A kis "Bandi"

Budapesten született Kukorelly Endre és Vranovits Irén gyermekeként, testvére Kukorelly Edit. A budapesti Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Ezt követően sorkatonai szolgálatát teljesítette (1970–72), majd különböző fizikai munkákat végzett. 1973 végétől a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárosa lett 1974 nyaráig, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–könyvtár szakára. Egyetemi évei alatt a Jelenlét című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedett.

1983–1984-ben az Új Könyvek, 1985-ben a Négy Évszak, majd 1989-ig Nemes Nagy Ágnes felkérésére az Újhold Évkönyv munkatársa lett. Irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött: 1982-ben a Rainer Maria Társaság, 1985-ben az Örley István Kör egyik alapítója. 1987-től két éven át a Pallas Könyvkiadó lektora, 1989-ben A ’84-es kijárat című irodalmi lap alapító szerkesztője volt.

A rendszerváltás után a Magyar Napló rovatvezetője volt 1992-ig, emellett 1991-től a Karádi Éva által fémjelzett Magyar Lettre Internationale munkatársa. 1991 és 1994 között a Magyar Narancs című közéleti hetilap szerkesztője, majd főmunkatársa. Irodalmi munkáján túl 1992-ben a Képzőművészeti Főiskola (2000-től Magyar Képzőművészeti Egyetem) intermédia tanszékén kérték fel kreatív írásszemináriumok vezetésére. 1999. december 11-én a Szépírók Társasága elnökévé választották. Tisztségét 2003. március 6-áig viselte, ezt követően 2006-ig a társaság alelnöke volt. Ezenkívül a József Attila Kör és a Magyar PEN Club tagja.

2004-ben az Új Dunatáj rovatvezetője lett, emellett 2005 és 2008 között az Irodalmi Jelen című folyóirat munkatársa, 2010-től 2014-ig a Kalligram rovatvezetője volt. Munkásságáról Farkas Zsolt 1996-ban könyvet írt. Több magyar és nemzetközi irodalmi ösztöndíjban részesült. A Magyar Íróválogatott alapítója.[2]

A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika egyéni képviselőjelöltje volt a Szentendre központú Pest megye 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben, valamint a Pest megyei területi lista első helyezettje volt.[3] Utóbbiról szerzett országgyűlési mandátumot, megbízólevelét 2010. május 11-én vette át a budapesti Megyeházán.[4] 2012. szeptember 23-án lemondott mandátumáról. 2018 őszétől a Hír TV Szabadfogás című műsorának egyik állandó vendége. 2014-ben az LMP országos listájának szimbolikus, 124. helyén, míg a 2022-es országgyűlési választáson az összellenzéki listán szintén szimbolikus, utolsó előtti helyen szerepelt.[5]

Témái és stílusa

szerkesztés
 
2007-ben egy dedikálás közben

Alkotásai nagy részének tematikája önéletrajzi, de ugyanakkor általános, mert emberi. Sokszor mindennapi, rutin-, egyszerű élethelyzetek nevetséges és értelmetlen voltára világítva nevetteti meg és gondolkodtatja el az olvasót. Több művében is visszaköszönő életrajzi témák többek között: gyermekkor: a hétköznapi és családi élete egy VI. kerületi függőfolyosós bérház harmadik emeletén; a fociedzések; a család hétvégi házában eltöltött szünidők; a német diákcsere-program; felnőttkor: a katonai szolgálat; az egyetem; a(z) (első) munkahely; kórházi élmények; egy belvárosi pesti ember (hétköznapi) élményei; külföldi utak és nyaralások; a nők és a szerelem. Egyéb: béke – szabadság; ’56, „kelet-európainak lenni”, stb.

Mondataiban jelentős szerepet kapnak a beszélt nyelvi elemek. (Tematikájához hasonlóan) mondat- és szövegszerkesztésére a hétköznapiság, a spontaneitás, a dísztelenség, a tömörség, a töredezettség a jellemző. Alkotásainak hangneme sokszor ironikus, néha kiábrándult. Humora nem csak a témán és a helyzeten alapszik, hanem azon is, ahogy játszik a szavakkal, a mondatokkal: a nyelvvel. Az írás folyamata, a szerző gondolatai, asszociációi, emlékei tárulnak elénk akkor, amikor önmagát javítja a szövegen belül. Egyes szám első személyű igealakjainak és kiszólásainak köszönhetően állandóan jelen van, szinte beszélget az olvasóval. Szövegszerkesztésének jellemző menete: spontán(nak tűnő) gondolat; (teljesen hétköznapi) élményleírás; általános igazság, illetve filozófiai következtetés, melyben visszautal a kiinduló gondolatra vagy a leírt élményre.

Élnek még ezek? című színdarabját Máté Gábor rendezésében a 2005–2006-os évadban előadták a Budapesti Katona József Színház, "Kamra" játszóhelyén.

Művei

szerkesztés
 
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
 
Szilágyi Lenke felvétele
  • A valóság édessége (verseskötet, 1984, Magvető Könyvkiadó, Budapest)
  • Manière (verseskötet, 1986, Magvető Könyvkiadó, Budapest)
  • Én senkivel sem üldögélek (verseskötet, 1989, Pannon Könyvkiadó, Budapest)
  • A Memória-part (rövidprózák, 1990, Magvető Könyvkiadó, Budapest, Év Könyve-díj; még németül, szlovénul, románul, lengyelül, horvátul, bolgárul, 1996–2000)
  • Azt mondja aki él (verseskötet, 1991, Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • Egy gyógynövény-kert (válogatott versek, 1993, Magvető Könyvkiadó, Budapest; portugálul 1997)
  • Napos terület (esszék, 1994)
  • Budapest – Papírváros (képeskönyv, 1994, Gink Károly fotóival. Városháza, Budapest)
  • Mintha már túl sokáig állna (rövidprózák, 1995, Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • Kedvenxc (esszék, 1996, Jelenkor Kiadó; németül 1999)
  • H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. (versciklus, 1999, Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • Három 100 darab (rövidprózák, 1999, Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • Rom. A szovjetónió története (esszéregény, 2000, Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • Kicsit majd kevesebbet járkálok (verseskötet, 2001, Jelenkor Kiadó, Pécs. Még németül, spanyolul, svédül)
  • TündérVölgy, avagy az emberi szív rejtelmeiről (regény, 2003, Kalligram Könyvkiadó, Budapest. Harmadik kiadás 2007. Még szlovákul, olaszul, bolgárul, németül)
  • Samunadrág. Komolyabb dolgok hat és háromnegyed éveseknek (gyerekversek, 2005, Kalligram Könyvkiadó, Budapest)
  • Rom. A komonizmus története (esszéregény, 2006, 2. bővített kiadás, Kalligram Könyvkiadó, Budapest. Még bolgárul, horvátul)
  • Kukorelly Endre legszebb versei (verseskötet, 2006, AB-ART, Dunaszerdahely)
  • Ezer és 3 avagy A nőkben rejlő szív (regény, 2009, Kalligram Könyvkiadó, Budapest)
  • Illúzió; képek Csurka Eszter, szöveg drMáriás, Kukorelly Endre, Kőrösi Zoltán; K. Petrys Ház, Bp., 2009
  • Mennyit hibázok, te úristen (verseskötet, 2010, Kalligram Könyvkiadó, Budapest. Még portugálul, franciául, angolul)
  • Reggel az egyik istennő. Három 100 darab. Rövidprózák (2011, Kalligram Könyvkiadó)
  • Országházi divatok (esszé a politikáról, a Parlamentről, 2014, Libri Kiadó, Budapest)
  • Mind, átjavított, újabb, régiek (összegyűjtött versek, 2014, Jelenkor Kiadó)
  • Porcelánbolt. Kedvenxcekről. Olvasókönyv (esszék az irodalomról, 2016, Jelenkor Kiadó, Budapest)
  • Pálya avagy Nyugi, dagi, nem csak a foci van a világon; Kalligram, Bp., 2018
  • Cé cé cé pé avagy Lassúdad haladás a kommunizmus felé; Kalligram, Bp., 2019
  • Egy belga revolver avagy "Mit is éltünk itt meg voltaképpen?" Esszék, publicisztika, interjúrészletek; Kalligram, Bp., 2019
  • Istenem, ne romolj. Versek, 2010-2020; Kalligram, Bp., 2021
  • Laikus tájékozódás. Képzőművészet, kedvenxcek; K.E.R.T. Kiadó, Bp., 2023
  • Ház, háború, halott avagy Nem arra való a szeme annak, akit Hermész vezet, hogy fura vidékeket lásson. Regény; Kalligram, Bp., 2024

Róla írt könyvek

szerkesztés
  • Farkas Zsolt: Kukorelly Endre. Pozsony/Budapest, Kalligram, 1996
  • András Sándor: Az otthonos idegen. Pozsony/Budapest, Kalligram, 2011
  • Harkai Vass Éva: Szív és nők, igen és nem. Írások Kukorelly Endréről; Forum, Újvidék, 2012

Díjai, elismerései

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kukorelly_Endre&oldid=27554733”