Kuncsorba
Kuncsorba község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Kuncsorba | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Törökszentmiklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Stassné Ullár Hajnalka (független)[1] | ||
Irányítószám | 5412 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 532 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 34′47.133333°N 20.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 34′47.133333°N 20.566667°E | |||
Kuncsorba weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuncsorba témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésAz Alföldön, a vármegye délkeleti részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szolnoktól körülbelül 35 kilométerre. A szomszédos települések: észak felől Örményes, északkelet felől Kisújszállás Csorba nevű településrésze, kelet felől Túrkeve, dél felől Mezőtúr, délnyugat felől Kétpó, nyugat felől pedig Törökszentmiklós.
Megközelítése
szerkesztésKözút: A település központján végighalad, nagyjából dél-északi irányban a 46-os főút kétpói szakaszától Örményesen át Fegyvernekig és a 4-es főútig húzódó 4204-es út, ezen érhető el az említett települések, illetve a két főút irányából is. Túrkevével a 4203-as út köti össze.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el.
Vasút: Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasútállomás a MÁV 100-as számú, Budapest–Záhony-vasútvonalának Fegyvernek-Örményes vasútállomása, a központtól körülbelül 8 kilométerre északra.
Története
szerkesztésA területet 1240-ben a kunok kapták meg. 1261-ben az egri püspökség birtoka volt. 1395-ben Csorba János szállása, később Csorbaszállás néven volt említve. A török hódoltság idején a vidék többi településéhez hasonlóan elnéptelenedett és pusztává vált.
1702-ben a Német Lovagrend birtokába került, 16 évvel később, 1718-ban Kunszentmárton vette árendába, nevét ekkor Kuncsorbai pusztaként említették. 1897-ben lett önálló település lett Kunszentmárton külterületéből, és a tiszai közép járáshoz csatolták.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Murányi Zsigmondné (független)[3]
- 1994–1998: Murányi Zsigmondné (független)[4]
- 1998–2002: Murányi Zsigmondné (független)[5]
- 2002–2003: Tarjányiné Bozóki Erzsébet (független)[6]
- 2003–2006: Rédai János (MSZP)[7]
- 2006–2010: Rédai János (MSZP)[8]
- 2010–2014: Rédai János (MSZP)[9]
- 2014–2019: Rédai János (MSZP)[10]
- 2019–2024: Stassné Ullár Hajnalka (független)[11]
- 2024– : Stassné Ullár Hajnalka (független)[1]
A településen 2003. július 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 18 %-ot is alulmúló eredményével mindössze az utolsó helyet tudta elérni a három induló közül.[7]
A települési önkormányzat képviselő-testülete – a vonatkozó jogszabályok módosításainak 2010-es hatályba lépése óta – a polgármesterből és négy képviselőből áll.
Nevének eredete
szerkesztésKuncsorba neve két részből tevődik össze. A kun- előtag a IV. Béla által 1240-ben a területre letelepített kunokra utal. A -csorba utótag pedig Csorba János nevére, akit egy 1395-ös oklevél is említ, mint a terület birtokosát.
Népesség
szerkesztésA jellegzetesen alföldi területű tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított község. 1240-ben kunok kapták meg, tehát eredeti kun település. Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert. 1718-tól már Kuncsorbai pusztaként említik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 627 | 612 | 618 | 559 | 510 | 523 | 532 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 34,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 27,2% (14,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,6% volt református, 12,9% római katolikus, 0,2% evangélikus, 0,6% egyéb katolikus, 36,3% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).[15]
Gazdasága
szerkesztésMezőgazdaság
szerkesztésA község talaja agyagos, másodlagos szikesedésre hajlamos. Kuncsorba lakosai mindig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A településen egy sertéstelep is működik.
Ipar
szerkesztésKuncsorbán sohasem volt jelentős ipari termelés. Jelenleg egy üzemben folyik takarmánytápok -és kiegészítők előállítása.
Vallás
szerkesztésA 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 41,7%-a református, 33,2%-a római katolikus vallású. 22,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 2,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[16]
Római katolikus egyház
szerkesztésAz Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. 1946-ban lett önálló plébánia, addig Törökszentmiklós filiája volt. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király.
Református egyház
szerkesztésA Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Önálló missziói egyházközség.
Evangélikus egyház
szerkesztésAz Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Nevezetességei
szerkesztésTestvértelepülés
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ a b Kuncsorba települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. július 27. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kuncsorba Helységnévtár
- ↑ Kuncsorba Helységnévtár
- ↑ [1][halott link]
Források
szerkesztés- Kuncsorba település rövid története. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
További információk
szerkesztés- Kuncsorba honlapja
- Kuncsorba térképe Archiválva 2008. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben