Wikipédia

Mór (település)

magyarországi város Fejér vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ez a szócikk a dunántúli városról szól. Hasonló címmel lásd még: Mór (egyértelműsítő lap).

Mór (németül: Moor) város Fejér vármegyében, a Móri járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Székesfehérvár és Dunaújváros után. Ősi bortermelő város, a Móri borvidék központja.

Mór
A Szent Kereszt-templom
A Szent Kereszt-templom
Mór címere
Mór címere		 Mór zászlaja
Mór zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMóri
Jogállásváros
PolgármesterFenyves Péter (Független)
Irányítószám8060
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 509 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség128,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság227[2] m
Terület108,61 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[3][4]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[3][4]
Földrajzi kistájMóri-árok[3][4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 18″, k. h. 18° 12′ 31″47.371667°N 18.208611°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 18″, k. h. 18° 12′ 31″47.371667°N 18.208611°E
Mór (Fejér vármegye)
Mór
Mór
Pozíció Fejér vármegye térképén
Mór weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Lamberg-kastély

Fekvése

szerkesztés

Fejér vármegye északnyugati részén, a Vértes és a Bakony hegység között elnyúló völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól mintegy 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 200 méter környékére tehető. A közel tizenegyezer hektáros kiterjedésű, változatos tájegyüttes főleg dombsági, illetve hegységi felszínekből tevődik össze. Fejlődésének története a Vértes kialakulásához kapcsolódik.

Az évmilliók során lerakódott folyóüledék és lösz által fedett területet sűrűn szabdalják völgyek és süllyedékek. A legnagyobb dombsági magasságok a Szőke-hegyen (283 méter) és a Dobosi-hegyen (269 méter) mérhetők; a Vértes táblás röghegységszerkezetének egyik kiugró pereme, a 479 méteres magasságú Csóka-hegy a térség legmagasabb pontja.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főúton érhető el a legegyszerűbben, amely a belvárost elkerülve, a belterület nyugati szélén húzódik, nagyjából észak-déli irányban. A főút felől a belvárosba a 8127-es út vezet be, amely aztán továbbfolytatódik Pusztavám-Kocs irányába; a környék nagyobb városai, Tata, Tatabánya és Oroszlány felől Mór ezen az úton érhető el.

Zirc és a Keleti-Bakony települései felől a 8216-os út vezet Mórra, ahol mintegy 34 kilométer megtétele után ér véget. (A 81-est ez az út csak felüljárón keresztezi, a két útvonalat a 81 811-es és a 82 101-es számú le- és felhajtó ágak kötik össze.)

Vasúton is elérhető a város, a MÁV 5-ös számú Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalán; vasútállomása a 81-es főúttól nyugatra esik, közúti megközelítését a 8216-os útból, annak 33. kilométere közelében, északnyugat felé kiágazó 82 304-es út biztosítja.

Történelme

szerkesztés

1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett.[5] Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.

1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták a móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött. A vereség következtében megnyílt az út a császári csapatok számára Pest-Buda elfoglalására.[6]

Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.[7]

2002. május 9-én ebben a városban, az Erste Bank Dózsa György utca bankfiókjában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablás” vagy „Móri mészárlás” néven elhíresült bűneset, ami 8 halálos áldozatot követelt, közülük az egyik az akkori polgármester, Schmidt Ferenc felesége volt.

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Schmidt Ferenc (nem ismert)[8]
  • 1994–1998: Schmidt Ferenc (MSZP-MNSZ)[9]
  • 1998–2002: Schmidt Ferenc (független)[10]
  • 2002–2006: Schmidt Ferenc (MSZP)[11]
  • 2006–2010: Fenyves Péter (Fidesz-KDNP-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-VP)[12]
  • 2010–2014: Fenyves Péter (Fidesz)[13]
  • 2014–2019: Fenyves Péter (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019–2024: Fenyves Péter (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2024– : Fenyves Péter (független)[16]

A településen az 1998-as polgármester-választás érdekessége volt, hogy a posztért két azonos nevű személy indult, egyikük függetlenként, másikuk négy jobboldali párt, illetve szövetség közös jelöltjeként; utóbbi megkülönböztetésül X előjelet kért feltüntetni a neve előtt.[10] A helyzet némi eltéréssel a 2002-es választáson is megismétlődött, a jobboldali pártok által delegált jelölt ezúttal az A. Schmidt Ferenc nevet használta; ellenfele egyik esetben sem használt a neve mellett megkülönböztető jelzést.[11]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
14 357
14 319
13 936
13 701
13 518
13 547
13 509
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 8,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 6,5%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,1% (29,3% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 1% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, bolgárnak és szlováknak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,8% volt római katolikus, 6% református, 2,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16% felekezeten kívüli (44,3% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
 Lásd még: Kategória:Móriak

Sportélete

szerkesztés

A Móri SE a Fejér vármegyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel.

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia

szerkesztés

A svábok lakta Mór kitűnik a többi hasonló nemzetiség lakta településtől, abban, hogy csak itt ismerik és készítik a katzenpratze, azaz „macskapracli” nevű ételt. Az a mondás járja erről a lakodalmi süteményről: „Ha megiszol két pohár bort és megeszel egy macskapraclit, az az érzésed támad, hogy csak egy pohárral ittál, és ezt követően addig eszel-iszol, míg szét nem pukkadsz”. A kvircedlit és a nuss-stanglit itt is készítik, több más németlakta településhez hasonlóan. További ételkülönlegessége a „paprikás-leves”.[19]

Testvérvárosai

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés
  •  
    Lamberg-kastély
  •  
    Lamberg-kastély
  •  
    Lamberg-kastély
  •  
    Lamberg-kastély
  •  
    Lamberg-kastély
  •  
    A kastélypark
  •  
    A kastélypark
  •  
    Szent István tér
  •  
    Szent István tér
  •  
    Szent Kereszt-templom
  •  
    A Szent Kereszt-plébániatemplom
  •  
    A Szent Kereszt-plébániatemplom főbejárata
  •  
    A Szent Kereszt-plébániatemplom oldalbejárata
  •  
    A Szent Kereszt-plébániatemplom egy részlete
  •  
    A belváros a Szent Kereszt-plébániatemplomtól délnyugat felé nézve
  •  
    A belváros a Szent Kereszt-plébániatemplomtól északnyugat felé nézve
  •  
    Boldog Gizella szobra (Nagy Benedek, 2001)
  •  
    Kerámia ismertető tábla Boldog Gizella szobránál
  •  
    Szent György-szobor (Nagy Benedek, 1994)
  •  
    Kerámia ismertető tábla Szent György szobránál
  •  
    Szent István szobra (Kligl Sándor, 2013)
  •  
    Kőkereszt a Szent Kereszt-templom oldalánál
  •  
    A Szent Rókus-kápolna a városközpont északi részén
  •  
    Épületegyüttes Mór-Tőröspusztán, a 8216-os út mellett

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Mór, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  3. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ http://www.moriborvidek.hu/
  6. ↑ 1848. december 30. - Perczel veresége Mórnál (Rubicon folyóirat)
  7. ↑ Mór a iránymagyarország.hu oldalon
  8. ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  10. ↑ a b Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  11. ↑ a b Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  12. ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  13. ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  14. ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  15. ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  16. ↑ Mór települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
  17. ↑ Mór Helységnévtár
  18. ↑ Mór Helységnévtár
  19. ↑ „Mór és környéke”. Gasztroangyal. Duna Televízió. 2015. november 2. 52 perc. Archiválás az eredetiről (2018. április 22.). Hozzáférés: 2018. április 21.

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mór_(település)&oldid=27566145”