Móricz Zsigmond körtér

A Móricz Zsigmond körtér (1929–1945 között Horthy Miklós körtér) Budapest XI. kerületében, Szentimreváros és Lágymányos városrészek találkozásánál található. Névadója Móricz Zsigmond író. Fontos közlekedési csomópont.

Móricz Zsigmond körtér
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest XI. kerülete
Névadó	Móricz Zsigmond
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Móricz Zsigmond körtér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 02′ 48″47.47715833, 19.04677778
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Zsigmond körtér témájú médiaállományokat.

Névváltozatok

Időszak Név 1929-ig névtelen 1929–1945 Horthy Miklós körtér 1945-től Móricz Zsigmond körtér

Határai

• Bartók Béla út 49.
• Himfy utca 12.
• Villányi út 1. és 2.
• Bartók Béla út 51. és 58.
• Fehérvári út 1. és 2.,
• Váli utca
• Karinthy Frigyes út 1. és 2.
• Bartók Béla út 56.

Történelem

A 20. század elején csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelölték, egyetlen épülete a Fehérvári Fogadó volt. Kiépítése a Lágymányos fejlődéséhez köthető. A teret 1929-től Horthy Miklós körtérnek nevezték. 1930-ban állították fel a tér közepén Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre herceg c. szoborcsoportját. 1945-től viseli a tér Móricz Zsigmond nevét.

A budapesti Móricz Zsigmond körtér az 1956-os forradalom idején a diktatúra és a szovjet megszállás ellen harcoló civil felkelők egyik legfontosabb ellenállási központja volt.

A legnagyobb harcok ebben a fontos csomópontban és környékén egyes források szerint a szovjet hadsereg két bevonulása utáni napokban, október 24. és október 26. közt, illetve november 4-én és november 5-én voltak. A környék azon a felvonulási útvonalon volt, amelyen keresztül a Dunántúli gyülekezési központokból érkező szovjet tankok megközelítették a budapesti Duna-hidakat. Pongrátz Ernő visszaemlékezése szerint egyik testvérével, Bandival a körtérnél már október 24-én hajnalban harcba keveredtek, amikor egy barikáddal, ill. szétlocsolt és meggyújtott benzinnel egy tankoszlopot kényszerítettek visszafordulásra a Fehérvári út bejáratánál.

A körtéri felkelők létszáma Horváth Miklós történész becslése szerint 200 és 300 fő közt ingadozhatott, összetételük más felkelőbázisokhoz hasonlóan állandóan változott, de a téren és környékén kialakultak többé-kevésbé állandó csoportok.

A felkelők kezdetben csak gyalogsági fegyverekkel rendelkeztek és nem csak civilek voltak köztük, hanem magyar katonák is.

Egyik lőszer- és fegyverraktáruk a körtér közepén ma is megtalálható épület, a "gomba" volt.

Van olyan forrás, amely szerint a körtéren lévő Népbüfé tetején géppuskás csoport működött, Albert Aladár parancsnoksága alatt és felkelők harcoltak a Móricz körtér 7., 9–10., illetve a 16-os számú háztömbökben, illetve a Bartók Béla út sarkán lévő OTP fiókban (ez utóbbi legalábbis egy ideig Vida József irányítása alatt). A 7-es számú háztömb felkelőinek parancsnoka Peer László volt.

Október 27-én a felkelőket kiszorították a körtérről, illetve a Szabadság híd környékéről, de később visszatértek.

November 4-étől a felkelők Oláh Jenő (1933–2001) volt hadnagy és Kiss Amadé vezetésével vették fel a harcot a támadó szovjet tankokkal. Bázisuk a 10. számú ház volt és a Népbüfé tetejéről kelepelt a géppuska. A mintegy 80 ellenállóhoz csatlakozott a pápai rohamlöveg-zászlóalj egy egysége, lövegeikkel együtt. November 5-én legalább három harckocsit sebesítettek meg és visszavonulásra késztették a támadókat. Egyes források szerint másnapra bekerítették őket, de van olyan visszaemlékezés, amely szerint a körtériek számára csak 7-én következett el a vég, 6-án még nem tudtak a hátuk mögé kerülni Kelenföld irányából, a vasúti töltésen túlról támadó szovjetek.

Oláh és Kiss távoztak az országból. Egyes források szerint a körtéri ellenállókat a megtorlások során nem érte retorzió, mert nem tudták azonosítani őket.

Kötöttpályás közlekedés a téren

A téren 1898-ban közlekedett először villamos. Ez a Bartók Béla úton át a Kelenföldi pályaudvarral kötötte össze a körteret. Egy évvel később, 1899-ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé. 1912-ben építettek hurokvágányt a mai Szent Imre szobor helyén akkoriban található parkocska köré. A mai Villányi úton 1932-ben indult meg a villamos. 1937-ben indult meg a villamos forgalom a Karinthy Frigyes úton. Ezek a vágányok mind össze voltak kötve egymással, a teret körbejáró hurokvágány-rendszeren keresztül. 1942-ben felépítették a jelenleg is látható, mára eredeti formájára felújított gombaépületet. E köré szintén hurokvágány épült, a Szent Gellért térről kiköltöztetett HÉV végállomás számára. 1963-ban a HÉV végállomás forgalmát a 41-es és 43-as villamos páros vette át, amelyeknek 1973-ig volt itt a végállomása. A 41-es 1993-ban visszakapta az Gomba körüli hurokvágányok belső felét. Ezt az 1990-es években le akarták aszfaltozni, végül 2002-ben szüntették meg. 1994-ben megszüntették a vágánykapcsolatot a Bartók Béla út és a Villányi út között. 2000 júniusában felszedték a Karinthy Frigyes út és a Bartók Béla út közötti összekötő vágányokat. A körvasút felüljárója és a Szent Gellért tér között a belső Bartók Béla út a térrel együtt először 2002-ben épült át. 2006. május 20-án megszüntették a 6-os villamos Siroki utcát és Váli utcát bejáró hurokvégállomását. A Karinthy Frigyes úton fejvégállomás épült. (Amit a villamosbarátok tréfából hamar "kígyóveremnek" neveztek el.) 2008-ban az M4-es metróvonal beruházásának részeként új vágánykapcsolatot építettek ki a Villányi út és a Fehérvári út között, keresztezve a Bartók Béla úti vágányokat. A tér alatt futó M4-es metróvonal 2014. márciusa 28. óta közlekedik, amely jelentősen átformálta a felszíni közösségi közlekedést. A korábbi gyakorlattal ellentétben a villamos viszonylatok a felszámolás helyett mindössze átrendeződtek. Csúcsidőszaki sűrű követésük változatlan, a vonalvezetésük igazodik a metróhoz.

Településmorfológia

A tér a budai villamoshálózat egyik legfontosabb csomópontja, 2014 óta metróállomás.

Találkozó utak

• Bartók Béla út
• Himfy utca
• Villányi út
• Fehérvári út
• Váli utca
• Karinthy Frigyes út

Közösségi közlekedés

A körteret az alábbi budapesti járatok érintik:

• Metró:
• Busz: 7, 27, 33, 33A, 58, 114, 213, 214, 240
• Villamos: 6, 17, 19, 41, 47, 48, 49, 56, 56A, 61
• Éjszakai autóbuszjárat: 907, 908, 908A, 918, 940, 941, 960, 972, 972B, 973, 973A

Galéria

• 
  A Horthy Miklós körtér 1940-ben, előtérben a Szent Imre-szobor
• 
  Szétlőtt harckocsi a Móricz Zsigmond körtéren 1956-ban
• 
  A tér 1950 vége felé. A Gomba körül fordult meg a törökbálinti HÉV
• 
  A Villányi út torkolata 1960 körül
• 
  Combino Supra villamos a 6-os villamos végállomásán, a Móricz Zsigmond körtéren 2007-ben
• 
  Az M4-es metróvonal Móricz Zsigmond körtéri állomásának építése 2008 áprilisában
• 
  Az 1942-ben épült "Gomba" épülete 2009-ben, a felújítása előtt. (1963-ig a Nagytétényi/Törökbálinti HÉV végállomása volt.)
• 
  Emléktábla az 1956-os harcok emlékére 2009-ben
• 
  Móricz Zsigmond szobra a róla elnevezett téren 2013-ban. (Varga Imre alkotása.) Azóta az új vágánykapcsolat kiépítése miatt a szobrot áthelyezték.
• 
  A körtér 2013-ban
• 
  A 4-es metró állomásának átadása 2014. március 28-án
• 
  A felújított Gomba belső udvara 2016-ban

Jelentősebb épületei

• A tér közepén a Gomba áll, amelyet 1942-ben építettek.
• 1. szám: Detoma-bérház, Detoma Alfonz és Fischer József tervei alapján 1906-ban épült.
• 2. szám: szintén Detoma Alfonz és Fischer József tervei alapján épült 1906-ban.
• 18. szám: bérház 1910-ből, Rainer Károly tervezte.
• A teret délről körbefogó és a Vásárhelyi Pál utcától elválasztó Simplon ház 1933-ban épült. (Az üres telken már 1910-ben megnyílt, majd a ház felhúzását követően 1934 és 1998 között üzemelt a Bartók Béla út felüli oldalon a Simplon, majd a Bartók mozi. (1945 után az Újbuda, 1947-1961 között a Szabadság nevet viselte.)

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 146. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája, Akadémiai Kiadó, 2003 ISBN 9630580268
• Dr. Seifert Tibor - A főváros nyugati kapuja (Újbuda önkormányzata, 1998) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-3-4828-4

További információk

• Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
• A tér közlekedéstörténete (magyar)
• Szigethy Gábor: 1956 – Emlékszilánkok
• Rövid 1956-os összefoglaló, fényképpel
• Barikádok a körtéren, fotók
• Feliratok, plakátok a körtéren 1956-ban
• A körtér romjai november 10-én, Bárd István fotója
• Gomba. Ötletpályázat; fel. szerk. Matyuc Péter; XI. ker. Önkormányzat, Budapest, 2010