Wikipédia

Mercedes-Benz

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 19.
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A Mercedes-Benz német járműmárka a német Mercedes-Benz Group AG cég számos országban bejegyzett védjegye. Magyarországon a Mercedes-Benz Group leányvállalatának neve Mercedes-Benz Manufacturing Hungary. A cég elsődlegesen személygépkocsikat, tehergépkocsikat, autóbuszokat és beléjük való motorokat gyárt és forgalmaz.

Mercedes-Benz
Termékek
TulajdonosMercedes-Benz Group
Gyártja
OrszágNémetország
Bejegyezve1926
Kapcsolódó márkaSetra
A Mercedes-Benz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mercedes-Benz témájú médiaállományokat.
Benz Patent Motorwagen
A DMG Mercedes Simplex 1906 a Deutsches Museumban
1957 Mercedes-Benz 300Sc Cabriolet
1959 Mercedes-Benz W120 Model 180

Története

szerkesztés

Előzmények

szerkesztés

A cég alapítói lényegében az első működőképes belső égésű járművek megalkotóinak számítanak, Karl Benz a felesége, Bertha Benz hozományából 1885-re Benz Patent Motorwagen néven alkotta meg az első Otto-motoros járművet, amit 1886-ban mutatott be. Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach is saját gépkocsit hoztak létre ugyanekkor, mely egy egyedi lovaskocsi átépítésével történt. Nem sokkal később az első motorkerékpár és az első motoros tehergépkocsi is megalkotásra került általuk. Benz neje, Bertha egy ízben pedig maga indult útnak két fiával Mannheimből a 106 km-re lévő Pforzheimbe férje autójával, így a világ első női autóvezetőjévé vált, az út nagy reklámot csinált az akkor új találmánynak.[1] Benz cége később egyesült a kezdetben konkurens Daimler és Maybach cégével, amivel letették a későbbi Mercedes-Benz alapjait.

A Mercedes 1901 óta

szerkesztés

Az 1890-ben alapított Daimler-Motoren-Gesellschaft (DMG) eredetileg nem a Mercedes márkanevet használta járműveik értékesítéséhez. A név csak huszadik század fordulóján született meg Emil Jellinek üzletember ötletére, aki 1898 óta Daimler járművek értékesítésével foglalkozott. Jellinek 1899-től vett részt a nizzai versenyhéten és más motorsport-rendezvényeken Mercedes álnéven, amit a lánya, Mercédès Jellinek neve után választott.

A „Mercedes” nevet kezdetekben kizárólag versenyzői névként használták, majd a DMG-vel kötött megegyezés után vált ismertté, amikor Jellinek 1900-ban beleegyezett egy új, nagy teljesítményű „Daimler-Mercedes” modellű motor gyártásába. Ekkor használták először a Mercedes márkanevet. Ezzel együtt Jellinek a Daimler autók és motorok értékesítési partnere lett, és ehhez 36 járművet rendelt 550 001 márka értékben, amit később további 36 db 8 lóerős motorral felszerelt Deimler gépjármű követett.

A Mercedes nevet a versenyautókra is kiterjesztették, amikkel sikeresen szerepelt az 1901-es nizzai versenyhéten, így ismeretségük egyre nőtt. 1902. június 23-án a Mercedes márkanevet a DMG számára jogilag levédették.[2] A Mercedes-csillagot 1909-ben jegyezték be védjegyként, és 1910-től hűtőrács-szimbólumként is használták, kezdetben még a csillag körüli gyűrű nélkül.[3]

Fúzió a Daimler-Benz AG megalakításával

szerkesztés

A Daimler-Motoren-Gesellschaft 1926-ban egyesült a Deutsche Bank vezetésével a versenytárs Benz & Cie-vel, melynek gépkocsija már 1886-ban "Benz" néven szerepelt, és megalapította a Daimler-Benz AGt. Ennek eredményeként jött létre az új Mercedes-Benz márkanév, s ugyanabban az évben Mercedes csillag logóval is levédték.

Az 1930-as években a legendás Ezüst Nyilak formálták a márka imázsát az Auto Union versenyében. A Mercedes-Benz felső- és luxuskategóriájú modelleket gyártott a személygépkocsik szektorában, és vezető helyet foglalhatott el itt.

A háború utáni években az autók gyártását csak 1947-ben kezdték újra. Az előző számokat gyorsan elérték. A termékek világszerte szintén sikeresek voltak a további külföldi gyártási lehetőségeknek köszönhetően. Különösen fontos volt az amerikai piac, mely az 1960-as évek eleje óta a Mercedes-Benz legnagyobb külföldi piacává vált. Az nyolcvanas évek végén a Mercedes-Benznek a BMW-vel és később az Audival, valamint az amerikai piacon a Lexusszal alakult ki komoly versenye. Ennek ellenére a Mercedes-Benz sikeresen megőrizte pozícióját a világpiacon, 2012-ben és 2013-ban rekordértékesítést ért el (1 461 680 eladott autóval). Repülőgép-motorokat időnként Mercedes-Benz márkanév alatt is gyártották. A személyautók kezdetben főleg felső, közép és sportkocsi kategóriákban voltak jelen, de szintén a nyolcvanas évektől nyitottak az alacsonyabb kategóriák felé, ami a későbbi évtizedekben további kisebb, terepjáró és SUV kategóriákkal bővült.

A sikeres, minőségi járműveket gyártó és sokféle innovációt felmutató cég száz év alatt az egyik legnagyobb presztízsmárkává nőtte ki magát, aminek személyautói gyakran váltak státuszszimbólumokká. Ezen kívül a buszok és teherautók piacán is az egyik legmeghatározóbb szereplővé vált.

A logó története

szerkesztés

Motorsport

szerkesztés

A Mercedes-Benz régóta foglalkozik az autósporttal, beleértve a Formula–1-et is. Az 1930-as években nagy sikert ért el az „Ezüst Nyilakkal” Alfred Neubauer vezetésével. A háború után Juan Manuel Fangio megnyerte a Formula–1-es világbajnokságot egy Mercedes-Benz W 196-tal, 1954-ben és 1955-ben.

1955-ben véget ért a Daimler-Benz elkötelezettsége a motorsportban, az első 24 órás verseny Le Mans utáni, súlyos baleset következtében (84 haláleset). Csak 1988-ban tért vissza a cég a versenyezéshez. A Formula–1-ben a Mercedes-Benz és a McLaren 1995-től megalakította a McLaren-Mercedes csapatát. A motorokat az Ilmor vagy a Mercedes leányvállalata, a Mercedes-Benz High Performance Engines gyártotta. 1998-ban és 1999-ben Mika Häkkinen és 2008-ban Lewis Hamilton a Formula–1 világbajnoka lett egy McLaren-Mercedesben.

2009. november 16-án a Daimler AG bejelentette, hogy átveszi a csapatrészvények 75,1%-át a Brawn GP-ben, amely ugyanabban az évben először versenyzett, és megnyerte a versenyzők és a kivitelezők világbajnokságát Mercedes motorokkal. Azóta a versenyző csapat Mercedes Grand Prix (2011-ig) vagy Mercedes AMG F1 Team (2012-es szezontól) néven versenyzett, mint Mercedes dolgozó csapat, német zászló alatt. A csapat hivatalos székhelye a Daimler stuttgarti központja. A csapat úgy működött, mint elődje, az angliai Brackley-ből származó Brawn GP. A Brawn GP megszerzése során a Mercedes-Benz befejezte kizárólagos partnerségét a brit McLaren Grouppal, és eladta 40 százalékos részesedését.

2014 és 2019 között a csapat egymás után hatszor nyert: mind a konstruktőri, mind a pilótabajnokság terén (Lewis Hamilton 2014-ben, 2015-ben és 2017-2019-ben, valamint Nico Rosberg 2016-ban).

A 2018-as szezon végén a Mercedes csapata 18 év után elhagyta a DTM-et.

Modellek

szerkesztés

Fontosabb népszerű modellek

szerkesztés

(A „C, E, S” stb. „osztályok” csak 1993 óta hivatalos elnevezések)

 Bővebben: Mercedes-Benz autók listája

Tanulmányautók

szerkesztés

Autóbuszok

szerkesztés

A cég 1895-ban a világ első motorikus buszát alkotta meg. Az 1950-es évektől jelentek meg kifejezetten busznak készült járművei, ennek első mérföldköve az O6600 H típus lett, de emlékezetes modellek voltak még az O3500, az O321 H, az O302, az O303 és az O404. Sok verzióban készültek még buszok és nem csak Németországban, hanem brazil, argentin és török érdekeltségekben is.

1995-ben a Mercedes buszos részlege és a Setra közös cégbe fuzionáltak, ez lett az EvoBus GmbH. 1994-től a Mercedes buszai elnevezéseket kaptak a gyári típuskódok helyett (ezt aztán a haszongépjárművekre is átvezették). Az első ilyen busz a Tourismo lett, ezt követték a Cito, Citaro, Integro, Intouro és Travego típusok. Sokféle buszalváz is készült a cégnél, amik modulárisan kívánság szerint alakíthatók.

A Citaro és a Conecto a legelterjedtebb városi típuscsaládok közé tartozik. Ezek igény szerint alacsonypadlós vagy alacsony belépésű buszok, melyekben a motor a jármű végében álló vagy fekvő helyzetben kap helyet. A típuscsaládoknak vannak szóló, midi és csuklós tagjai. Az ajtók száma a megrendelő igényeitől függ. A midi buszokon 2 db, szóló buszokon 2-3 db, a csuklós buszokon 3-4 db ajtó található.

Buszverziót a Mercedes-Benz Sprinterből és a T2 második generációjából is csináltak, utóbbit Vario néven, ezek jellemzően egyajtós kivitelűek.

Katonai járművek

szerkesztés

Kisteherautók

szerkesztés

Kamionok

szerkesztés

Dél-Amerikai típusok

szerkesztés

Speciális jármű

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Egy céltudatos nő, és a világ első tankolása – azaz Bertha Benz története multicore.hu
  2. ↑ Warenzeichen Mercedes gesetzlich geschützt. mercedes-benz-publicarchive.com. (németül) Mercedes-Benz AG (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  3. ↑ Die Entstehung des Markennamens Mercedes-Benz: Die Geburt des Mercedes-Sterns. daimler.com. (németül) Daimler AG arch
  4. ↑ C-111 (angol nyelven). [2005. február 13-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
  5. ↑ Mercedes C111 – A csillag, ami ragyoghatott volna Alapjárat, 2018. július 3.
  6. ↑ Mercedes-Benz Auto 2000 (angol nyelven). [2007. november 7-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
  7. ↑ Mercedes-Benz NAFA (angol nyelven). [2005. február 28-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
  8. ↑ Mercedes-Benz C112 (angol nyelven). [2007. december 2-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
  9. ↑ Mercedes-Benz F 100 (angol nyelven). [2007. november 23-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mercedes-Benz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
  • Mercedes-Benz Brand Experience. mercedes-benz.com. (angolul) Mercedes-Benz Group AG (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  • Mercedes-Benz Markenerlebnis. mercedes-benz.com. (németül) Mercedes-Benz Group AG (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  • Michael Rohde, Detlef Koch: Typenkompass Mercedes Benz Personenwagen 1945 – 1975, Motorbuch Verlag, ISBN 361302019X
  • Werner Oswald: Mercedes-Benz Personenwagen Band 1 1886-1945, Motorbuch Verlag, ISBN 3613021676
  • Werner Oswald: Mercedes-Benz Personenwagen Band 2 1945-1985, Motorbuch Verlag, ISBN 3613021684
  • Ami Guichard, Jean-Rodolphe Piccard: Mercedes-Benz 1886-1986 Band I-II, Edita, ISBN 2880011949
  • Joachim Hack: Mercedes-Benz G-Klasse – Seit 40 Jahren nicht zu stoppen, Motorbuch Verlag, ISBN 3613041723
  • Jörg Sand: Das neue grosse Mercedes G-Klasse Buch, Heel Verlag, ISBN 3898803392
  • Matthias Röcke: Das grosse Mercedes-Reisebus-Buch, Heel Verlag, ISBN 3893653929
  • Peter Schneider: Mercedes-Benz Omnibusse 1948–1982, Motorbuch Verlag, ISBN 3613024853
  • Achim Gaier: Mercedes-Benz LKW: Die legendären Langhauber 1945-1962, Motorbuch Verlag, ISBN 9783613043237
  • Achim Gaier: Mercedes-Benz LKW: Die unvergessenen Kurzhauber, Motorbuch Verlag, ISBN 9783613043718
  • Dieter Hasemann: DaimlerChrysler: die Lastwagenmarken eines Weltkonzerns, Podszun Verlag, ISBN 386133285X
  • Stefan Jung, Wolfgang Hauch: Mercedes-Benz: Schwerlast-Zugmaschinen, Podszun Verlag, ISBN 9783613043237
  • Michael Kern: Nutzfahrzeuge von Daimler-Chrysler seit 1896: Mercedes-Benz · Freightliner · Fuso, Motorbuch Verlag, ISBN 3613025418
  • Michael Kern: Mercedes-Benz Lastwagen seit 1945, Motorbuch Verlag, ISBN 3613026589
  • Werner Oswald: Deutsche Last- und Lieferwagen (Band 2.), Motorbuch Verlag, ISBN 3613023911
  • Werner Oswald: Deutsche Last- und Lieferwagen (Band 3.), Motorbuch Verlag, ISBN 3613024462
  • Werner Oswald: Mercedes-Benz: Lastwagen & Omnibusse 1896-1986, Motorbuch Verlag, ISBN 9783613041578
  • Udo Paulitz: Mercedes-Benz Feuerwehren L 3500/L 311, Motorbuch Verlag, ISBN 3613022990
  • Colin Peck: Mercedes-Benz Trucks, Veloce Publishing, ISBN 9781845846435
  • Ralf Poerschke: Mercedes-Benz-Trucks: Menschen, Mythen und Modelle, Heel Verlag, ISBN 3898805476
  • Bernd Regenberg: Die berühmtesten deutschen Lastwagen: von 1896 bis heute (1997), Podszun Verlag, ISBN 3923448899
  • Matthias Röcke: Mercedes-Benz: Die Dauerläufer NG und SK 1973-1998, Verlag Klaus Rabe, ISBN 9783926071590
  • Rod Ward: Mercedes-Benz Part Two: Commercial vehicles, Zeteo Publishing, OCLC 1104646945

Magyarul

szerkesztés
  • Harry Niemann–Susanne Hogl–Peter Aldenrath: A Mercedes-sztori. Egy siker története; ford. Rónaszegi Éva; Tessloff és Babilon, Budapest, 1999 (Mi micsoda)
  • Bancsi Péter: Mercedes-Benz; 3. bőv. kiad.; Nagykönyv, Nyíregyháza, 2018 (Híres autómárkák)
  • Bancsi Péter–Bíró Imre: Nagy Mercedes-Benz könyv; Nagykönyv, Nyíregyháza, 2005 (Nagy képes autótörténelem sorozat)
  • Bancsi Péter–Benedek Attila: Német autók. Audi, BMW, Maybach, Mercedes-Benz, Opel, Porsche, Volkswagen; Nagykönyv, Nyíregyháza, 2008
  • Simon Weber: Ezüstnyilak. Mercedes-Benz Motorsport; Ad Librum, Budapest, 2012
  • Mercedes-Benz Classic Magyarország. 10 éves jubileumi kiadvány; szerk. Ocskay Zoltán; Oldtimer Média, Budapest, 2013

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mercedes-Benz&oldid=27611678”