Nagyváradi vár

A nagyváradi vár műemlék Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-a-A-01052 sorszámon szerepel.

Nagyváradi vár
Ország	Románia
Mai település	Nagyvárad
Épült	11. század
Építő	I. (Szent) László magyar király
Rekonstrukciók évei	2009-2015
Állapota	jó
Látogatható	igen
LMI-kód	BH-II-a-A-01052
Elhelyezkedése
Nagyváradi vár Pozíció Nagyvárad térképén
é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 21° 56′ 34″47.051578, 21.942852
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyváradi vár témájú médiaállományokat.

Története

I. László magyar király 1083–1095 között építtette a váradi prépostsági monostort a mai vár helyén. A monostor védelmét feltehetőleg vizesárok, sövény- vagy palánkfal, később kőfal biztosította: az 1241-es tatárjáráskor az itt tartózkodó Rogerius mester szerint „a várat kőfallal igazíttattak ki, mivel egyik oldalán romlottnak látták.” A vár nem tudott ellenállni a tatárok kőhajító gépeinek, a vár és a város is elpusztult. A tatárok elvonulása után Vince váradi püspök kezdte el az újjáépítést.

1474. február 7-én Ali bég támadta meg Váradot. Elvonulása után Filipecz János püspök állíttatta helyre a várat. 1514-ben Dózsa György vezére, Lőrinc pap ostromolta. Amikor azonban a várat védő Pöstyén Gergely kapitány segítségére megérkezett Tomori Pál serege, az ostromlók elmenekültek.

Martinuzzi György megerősíttette a várat, egy új toronybástyát és a nyugati részen új védőfalat építtetett. Meggyilkoltatása után Zabergyei (Zabárdy) Mátyás püspök folytatta az építkezést. 1557. június 13-án az Izabella királyné pártján álló erdélyi hadak Varkoch Tamás vezetésével elfoglalták a várost és a várat.

1569–1570-ben a várat helyreállították, a munkálat anyagi támogatását az 1570. évi medgyesi országgyűlés is megszavazta. 1598. szeptember 29-én Szaturdzsi Mehmed pasa, szerdár ötvenezer tatár harcossal támadta meg. Noha a Király György kapitány és Nyáry Pál ezredes vezette védők csak kétezren voltak, az ostrom eredménytelennek bizonyult.

A vár 1617-ben

A vár alaprajza

Bethlen Gábor 1613-ban fejedelemmé választása után haladéktalanul elkezdette a vár kijavítását; az építkezést I. Rákóczi György is folytatta. 1660. augusztus 27-én Ali pasa hatvanezer fős sereggel vette körül a várat. Amikor a védők létszáma megfogyatkozott, és az élelmiszerkészletük is kiapadt, feladták a várat. 1664-ben Rákóczi László megpróbálta visszafoglalni, de a harc során halálos sebet kapott, és serege elvonult. 1689-ben Lajos Vilmos badeni őrgróf is eredménytelenül ostromolta, végül 1692. június 6-án vette be Heisler tábornok.

A császári sereg megkezdte a vár kijavítását, de az anyagi források akadozása miatt a munka csak lassan haladt. II. Rákóczi Ferenc elfoglalta a várost, de a várat nem sikerült bevennie. Az 1720-as években az építkezés folytatódott; az épületek az 1754-1755 és 1775-1777 között végzett munkálatok során nyerték el mai formájukat. A napóleoni háborúk idején a várban francia hadifoglyokat őriztek.

1836-ban a várost pusztító tűzvész a várat is súlyosan károsította. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a várban lakozó császáriak Glasser tábornokkal az élen a szabadságharc oldalára álltak. 1848. december 31-én az országgyűlés elhatározta, hogy a várat katonai bázisként használják.

1857-től a vár közvetlen katonai hasznosítása megszűnt, a továbbiakban csak kisegítő létesítményként működött. 1883-1887 között felújították. A két világháború között csendőriskola működött benne.

1947-1952 között a fejedelmi kastély északi szárnyát átmeneti lágerként használták. 1945–1989 között szintén katonai létesítmények működtek benne, de 1975 után több nagykereskedelmi raktárnak is helyet adtak; ekkor kezdődött a kastély állagának romlása.

Felújítás

Várkapu 2011-ben

Nagyvárad önkormányzata 2009-ben, valamint 2012-ben támogatást nyert a vár felújítására, így belefoghatott a felújításba. A hat évig (2009-től 2015-ig) tartó projekt 87,86 millió lejes költségéből 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított. Nyolc épületben 486 termet alakítottak ki összesen 25 380 m² hasznos területtel, valamint 26 400 m² teret is felújítottak. Kiépítették a víz-, szennyvíz-, villany- és fűtéshálózatot is.

A felújítást követően a megújult épületekben kap helyet a vár múzeuma, a városi múzeum, a kenyérmúzeum, a kőtár, egy gasztronómiai kiállítás, valamint a céhek utcája és egy többfunkciós kulturális tér. Ezek mellett több kulturális intézmény és egy házasságkötő terem is helyet kap. A tervek szerint egyházi múzeum, restauráló műhely, előadó- és próbatermek is lesznek a várban. 2015 végén már különböző rendezvényeknek, többek között főzőversenynek, rockfesztiválnak, karácsonyi vásárnak adott otthont.

Leírása

A középkori püspökvár helyén épült fel a 16. században az a vár, amelyre a törökökkel szembeni harcok miatt volt szükség. Olasz mérnökök tervezték meg a legkorszerűbb, ötszög alaprajzú, újolasz-bástyás, sáncokkal övezett későreneszánsz épületegyüttest. A vár két periódusban, 1569 és 1598, majd 1612 és 1650 között épült fel. Az Oszmán Birodalom több nagy támadás után 1660-ban tudta bevenni és csak 1692-ben foglalták ismét vissza. Ettől kezdve a Habsburg Birodalmi védelmi vonalának részévé vált és 1857-ig működött, utána már csak kiegészítő szerepe volt. A 18-19. században kaszárnyaszerűen átépítették. A később használaton kívül került épület mára rommá vált.

A vár a Calea Clujului vagy Strada Grivitei utcák felől közelíthető meg. A várban épített fejedelmi palota a későreneszánsz, olasz eredetű centrális kastélytípusok egyik legszebb példája. A vár ötszög alakú belső terébe koncentrikusan elhelyezett, szintén ötszögletű épületegyüttest tervezett a vernai Giacomo Resti észak-olasz építész, így falai párhuzamosak a várfalakkal. Főkapuja a déli oldalon volt. A Báthoryak korában épült az Aranyos- és Veres-bástya, majd a század végére készült el a Földbástya. Ezen utóbbit 1618 és 1627 között kőből átépítették és Bethlen-bástyának nevezték. Bethlen Gábor nevéhez fűződik korának egyik kiemelkedő alkotása a váradi palota nyugati szárnya, ahol egyedülálló figurális stukkó-kompozíciók maradványai maradtak fenn. A termet fiókos dongaboltozat fedi, amelyeken a stukkó-díszek helyet kaptak. Reális és fantasztikus állatokat, gyümölcsöket ábrázolnak. A törököktől történt visszafoglalás után a Habsburg Birodalom idején újabb nagyarányú építkezés zajlott a várban. Ekkor épültek a helyőrség számára szállások, lőszerraktárak, anyag- és élelmiszertároló terek. De ehhez az időszakhoz köthetők a vársáncon átvezető hidak újjáépítése, a fejedelmi palota épületszárnyainak helyreállítása, bővítése, valamint a helyőrségi kaszárnyák, nyugati elővédmű, raktárépületek, lőszer- és fegyverraktárak, tisztek és mérnökök lakosztályainak megépítése, a várárok kitisztítása és haszonkertek kialakítása. Ezen munkálatokhoz már osztrák építészeket szerződtettek.

Források

• Istoric Cetatea Oradea. www.oradea.ro (Hozzáférés: 2015. december 19.) arch
• Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. 2. kiadás. [Budapest]: Panoráma. 1990. 63–73. o. ISBN 963-243-388-2  
• Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

További információk

• Balogh Jolán: Vég-Várad vára. Kolozsvár: Minerva. 1947.  

Kapcsolódó szócikkek

• Nagyvárad ostroma (1598)
• Váradi kapitányok listája