Olympia (Manet-kép)

	Olympia (Olympia)
Művész	Édouard Manet (1863)
Műfaj	akt
Mozgalom	impresszionizmus; realizmus;
Magasság	130,5 cm
Szélesség	191 cm
Múzeum	Musée d’Orsay
Gyűjtemény	Musée d’Orsay
Katalógusszám	68 (Adolphe Tabarant, Manet et ses oeuvre, 1st edition); 82 (Jamot and Wildenstein, Manet, catalogue critique, 1st edition); 69 (Rouart and Wildenstein, Edouard Manet. Catalogue raisonné, 1st volume); 61 (Sandra Orienti, Tout l'œuvre peint d'Édouard Manet, 1st edition);
Anyag	olajfesték; vászon;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Olympia témájú médiaállományokat.

Az Olympia című festmény Édouard Manet alkotása, amely a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményének része.

Keletkezése

A képen egy alacsonyabb osztályból származó prostituált látható. A festmény egy rejtett, a francia polgárság előtt mégis jól ismert valóságot ábrázol. Célzottan provokatív, az 1865-ös párizsi képkiállításon sokkolta is a látogatókat. A felháborodott műkritikusok obszcénnek és alantasnak nevezték az alkotást.^[1] Felrótták a művésznek, hogy modelljének bőre sárga, lába piszkos, tekintete szégyentelen, a póz, amelyben fekszik, szemérmetlen.^[2] A meztelen nő modellje, Victorine Meurent volt, akit Manet sokszor megfestett, például a Reggeli a szabadban című képén.^[3]

Az Olympia egyértelmű utalás Tiziano Vecellio 1538-ban festett Urbinói Venusára, illetve Francisco José de Goya y Lucientes 1799 és 1800 között készült Meztelen Maja című képére.^[1] Szemben azonban Tiziano képével, nem egy mitologikus, allegorikus alak, hanem egy testét nem szégyellő nő bizalmas és egyedi portréja.^[1] A nő egy kurtizán, amit már a cím egyértelműen jelez: Olympiának a prostituáltakat nevezték a korban.^[2] A fekete szolgálólány által alkalmazójának mutatott virágcsokor pedig azt jelzi, hogy új vendég érkezett, aki a kurtizán tekintetéből ítélve nem lehet más, mint a festmény szemlélője.^[3]

A képről úgy tartják, hogy Charles Baudelaire 1857-es kötete, A Romlás virágaiban szereplő sorok ihlették.^[1] A festményt Az ékszerek című vers kíséretében állították ki, ami fokozta a botrányt.^[2]

Az Olympia „Szakítás az olasz reneszánszig visszanyúló hagyománnyal és a modern festészet nyitánya, amely nem idealizál, a realitást ábrázolja, akárcsak később Degas vagy Toulouse-Lautrec festményei vagy az irodalomban Zola Nanája” – fogalmazott a képről Magyar Miklós.^[2]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d The Art Story
↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Miklós
↑ ^a ^b Perspective

Források

↑ Magyar Miklós: Charles Baudelaire és Édouard Manet barátsága. Naputonline. Hozzáférés ideje: 2024. április 6.
↑ The Art Story: Olympia. The Art Story. Hozzáférés ideje: 2024. április 5.
↑ Perspective: Waldemar On The Hidden Meaning Behind 8 Iconic Paintings. Perspective. Hozzáférés ideje: 2024. május 7.

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[The_Art_Story_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] The Art Story

[Magyar_Miklós_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Magyar Miklós

[Perspective_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Perspective

[1]

[2]

[3]

Olympia (Olympia)

Művész	Édouard Manet (1863)
Műfaj	akt
Mozgalom	impresszionizmus realizmus
Magasság	130,5 cm
Szélesség	191 cm
Múzeum	Musée d’Orsay
Gyűjtemény	Musée d’Orsay
Katalógusszám	68 (Adolphe Tabarant, Manet et ses oeuvre, 1st edition) 82 (Jamot and Wildenstein, Manet, catalogue critique, 1st edition) 69 (Rouart and Wildenstein, Edouard Manet. Catalogue raisonné, 1st volume) 61 (Sandra Orienti, Tout l'œuvre peint d'Édouard Manet, 1st edition)
Anyag	olajfesték vászon
A Wikimédia Commons tartalmaz Olympia témájú médiaállományokat.