Peloponnészosz

A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre. Teljes egészében Görögországhoz tartozik.

Peloponnészosz (Πελοπόννησος)
Peloponnészoszi panoráma
Közigazgatás
Ország	Görögország
Legnagyobb település	Pátra
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Pátra népessége	173 600 fő (2021) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Földközi-tenger
Terület	21 549,6 km²
Tengerszint feletti magasság	2407 994 m
Legmagasabb pont	Hágiosz Ilíasz (2407 m)
Elhelyezkedése
Peloponnészosz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 20′ 59″, k. h. 22° 21′ 08″37.349722222222, 22.352222222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Peloponnészosz témájú médiaállományokat.

Földrajza

A Peloponnészoszi-félsziget az űrből

A félsziget területe 21 549 km². A Peloponnészosz alkotja a kontinentális Görögország déli részét, bár szűk értelemben véve ez nem igaz, hiszen a Korinthoszi-csatorna megépítése (1893) óta a Peloponnészosz tulajdonképpen sziget, azaz nem érintkezik az európai szárazfölddel.

A csatorna a Korinthoszi iszthmoszt vágta át, egy keskeny földhidat, amely a történelmi időkben a Peloponnészosz egyetlen kapcsolata volt a görög szárazfölddel. 2004-ben adták át a Peloponnészoszt a szárazfölddel északon összekötő Rio–Antirrio hidat.

A félsziget partvidéke erősen tagolt, belső területe jórészt hegyvidék. Legmagasabb pontja a Tajgetosz-hegységben van (2404 m). A Peloponnészosznak négy déli irányban futó félszigete van: Messzénia, a Mani-félsziget, a Malea-fok (vagy Epidaurosz Limera) és északkeleten az Argolisz.

Partjai közelében két szigetcsoport terül el: keletre az Argo-Szaronikosz szigetek, nyugatra a Jón-szigetek (ez utóbbiakhoz tartozik a Peloponnészosztól délre fekvő Küthéra szigete is).

Gyakoriak a földrengések errefelé (lásd: 2008-as peloponnészoszi földrengés).

Történelme

Nevei

Mai neve a görög mitológiából származik, nevezetesen a Pelopsz nevű hős történetéből, aki a monda szerint meghódította a területet. A Peloponnészosz név azt jelenti: Pelopsz szigete. A középkorban máshogy nevezték: neve Morea volt. A nép etimológia szerint ezt a nevet azért kapta, mert amikor a keresztesek ideérkeztek, sok eperfát találtak itt (az eperfa görög neve moreai), amelyeket a virágzó selyemipar hasznosított.

Ókori története

Mükéné vára

A félszigetet a történelem előtti időktől lakják. A legkorábbi idők görög civilizációja, a bronzkori égei civilizáció, vagy mükénéi kultúra központja a peloponnészoszi Mükéné volt, a félsziget északkeleti csücskében. A görög klasszikus antikvitás virágkorában a Peloponnészosz az események középpontjában állt nagyhatalmú városállamai miatt. Sorsdöntő, véres csatákat vívtak területén. Itt volt az ókori Spárta, Korinthosz, Argosz és Megalopolisz és a félsziget volt a Peloponnészoszi Szövetség magja. A félsziget részt vett a görög–perzsa háborúkban, majd i. e. 431 és 404 közt a peloponnészoszi háború hadszínterévé vált.

A felemelkedő Róma i. e. 146-ban hódította meg. A félszigetből lett Achaea provincia. Ezt követően a Peloponnészosz évszázadokra a Bizánci Birodalom része lett.

Bizánc és a Oszmán Birodalom

A bizánciaktól később a félsziget bizonyos területeit a Velencei Köztársaság szerezte meg. A frankok 1205-ben alapították meg Achaea hercegséget a Peloponnészosz északi felében. A velenceiek több kikötővárost alapítottak, amelyek a 15. századig virágoztak, mint Monemvaszia, Pülosz és Koroni. A bizánciak a félsziget déli részét tudták megtartani és ezeket a területeket a Spárta közelében lévő megerődített városból, Müsztraszból kormányozták. A 13. század közepétől a 15. század közepéig uralmuk szilárd volt, 1458 és 1460 közt azonban összeomlott a Peloponnészoszon az oszmán törökök támadásai alatt.

1669 és 1718 között a félsziget bizonyos részeit ismét a velenceiek vették birtokukba, elfoglalva a törököktől, de a török uralom ekkor még erős volt ebben a régióban, bár időnként felkelések törtek ki ellene a Mani-félszigeten, a Peoloponnészosz legdélibb részén.

Régészeti feltárási helyei

Tirünsz

A félszigeten jelentős feltárási helyek vannak különböző korokból, a bronzkortól a középkorig. A legjelentősebbek:

• Bassai (ókori város Epikúriosz Apolló templomával)
• Korinthosz (ókori város)
• Epidaurosz (ókori vallásos központ, gyógyhely, színházzal)
• Messzéna (ókori város)
• Misztra (ókori város Spárta közelében)
• Monemvaszia (középkori erődváros)
• Mükéné (város, vár az égei civilizáció korából)
• Olümpia (az olümpiai játékok első színhelye)
• Pülosz (Nesztór palotája)
• Tegea (ókori város, vallási központ)
• Tirünsz (ókori város, vár)

Közigazgatási beosztása

Görögország és a Peloponnészosz

A Peloponnészoszi-félszigetet közigazgatásilag hét prefektúrára (görögül νομοί [nomoi]) osztották. A hét prefektúra két régióba esik.

• Peloponnészosz régió:
  • Árkádia
  • Argolisz
  • Korinthia
  • Lakonía
  • Messzénia
• Nyugat-Görögország régió:
  • Akhaia
  • Élisz
• A félsziget keleti részének egy apró területe a Szaróni szigetekkel együtt Attika régióhoz tartozik.

Városok

A félsziget fontosabb városai a 2001-es cenzus népességadataival:

• Pátra (169 242 lakos)
• Kalamáta (54 065)
• Korinthosz (30 434)
• Trípoli (28 976)
• Árgosz (25 068)
• Pürgosz (24 765)
• Aigion (21 966)
• Spárta (16 473)
• Návplio (13 124)

További információk

• Tillai Gábor: A bizánci Pompei: Misztra – Hetedhéthatár
• Peloponnészosz.lap.hu – Linkgyűjtemény