Pireneusok

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.

Pireneusok
Magasság	3404 m
Hely	Andorra Spanyolország Franciaország
Legmagasabb pont	Aneto (3404 m)
Terület	19 000 km2
Hosszúság	491 km
Kor	Eocén (40 millió év)
Elhelyezkedése
Pireneusok Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 40′, k. h. 1° 00′42.666666666667, 1
Térkép
SummitPost
A Wikimédia Commons tartalmaz Pireneusok témájú médiaállományokat.

Pireneusok
Világörökség
A Központi-Pireneusok a Pic du Midi de Bigorre csúcsáról
Adatok
Ország	Spanyolország és Franciaország
Típus	Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok	III, IV, V, VII, VIII
Felvétel éve	1997, 1999
Elhelyezkedése
Pireneusok Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 40′, k. h. 1° 00′42.666666666667, 1
A Wikimédia Commons tartalmaz Pireneusok témájú médiaállományokat.

Területén három ország osztozik, déli részén Spanyolország, északi részén Franciaország, és közéjük ékelődött be Dél-Európa legnagyobb törpeállama, Andorra.

Földrajz

A Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig, mintegy 415 km hosszan terül el láncolata. Legkeletibb pontja a Cap de Creus a Costa Brava vidékén. A hegység magját, központi vonulatát kristályos, kőzetek, főképp gránit építi fel. A gránitból álló középső magot középidei gyűrt üledékes, mészkőből álló köpeny veszi körül. A hegység felgyűrődése az oligocénben történt, a francia Központi-hegyvidék és a Mezeta között elhelyezkedő üledékeket a hatalmas nyomóerő préselte össze. Az északi oldala meredek, a déli lankásabb. A hegyvidéken az átkelés nehéz, így a közlekedés inkább a tengerparti sávban bonyolódik le még napjainkban is.

A jégkorban már az 1500-1700 méteres magasságokat is jég borította, így a leghosszabb gleccsere 40 km is lehetett. A glaciális formák napjainkban is megfigyelhetők: kárfülkék, cirkuszvölgyek, kártavak. Napjainkban a hóhatár már a 3000 méteres magasságban húzódik. A hegység középső, magas részei sok csapadékot kapnak, akár 1500 mm-t is évente, ennek egy részét hó formájában.

Űrfelvétel a Pireneusokról

A Pireneusokat általában három fő részre bontják: a Középső-, az Atlanti- vagy Nyugati-, és Keleti-Pireneusokra.

A Középső-Pireneusok a Somport-hágótól a Val d'Aran völgyig terjednek. A legmagasabb csúcsok a területen belül: Aneto (franciául Pic de Néthou), 3404 m, Mont Posets, 3375 m, és a Monte Perdido, 3355 m.

Az Atlanti-Pireneusokban az átlagos magasság fokozatosan csökken kelettől nyugat felé, mindaddig, amíg össze nem olvadnak a Baszk-hegységgel, a Vizcayai-öböl közelében. A Keleti-Pireneusokban az átlagos magasság jellemzően egyenletes, mindaddig, amíg egy hirtelen zuhanás be nem következik az Albières láncában.

Csúcsok

Aneto (3404 m), a legmagasabb csúcs

A Gavarnie-cirkuszvölgy

Monte Perdido (3355 m)

Legmagasabb csúcsok

Aneto (3404 m), a legmagasabb pont, Spanyolországhoz tartozik Posets (3375 m) Monte Perdido (3355 m) Pic Maudit (3350 m) Pic du Cylindre (3328 m) Pic de la Maladeta (3308 m) Vignemale (Pique Longue) (3298 m) Clot de la Hount (3289 m) Pic du Marboré (3248 m) Pic de Cerbillona (3247 m) Pic de Perdiguère (3222 m) Pic de Montferrat (3220 m) Pic Long (3192 m) Pic Schrader (Grand Batchimale) (3177 m) Pic de Campbieil (3173 m) Pic de la cascade orientale (3161 m) Pic Badet (3160 m) Pic du Balaïtous (3144 m) Pic du Taillon (3144 m) Pica d'Estats (3143 m) Punta del Sabre (3136 m) Pic de la Munia (3134 m) Pointe de Literole (3132 m)

Pic des Gourgs Blancs (3129 m) Pic de Royo (3121 m) Pic des Crabioules (3116 m) Pic de Maupas (3109 m) Pic Lézat (3107 m) Pic de la cascade occidental (3095 m) Pic de Néouvielle (3091 m) Pic de Troumouse (3085 m) Pics d'Enfer (3082 m) Pic de Montcalm (3077 m) Grand pic d' Astazou (3077 m) Épaule du Marboré (3073 m) Pic du port de Sullo (3072 m) Pic des Spijeoles (3066 m) Pic de Quayrat (3060 m) Pic des Trois Conseillers (3039 m) Turon de Néouvielle (3035 m) Pic de Batoua (3034 m) Petit Vignemale (3032 m) Pic de Besiberri Sud (3017 m) Tour du Marboré (3009 m) Casque du Marboré (3006 m) Grande Fache (3005 m)

Nevezetesebb csúcsok 3000 m magasság alatt

Pic de Palas (2974 m) Pic de Comapedrosa (2942 m) – Andorra legmagasabb pontja Pic Carlit (2921 m) Collarada (2886 m) Pic du Midi d'Ossau (2885 m) Pic du Midi de Bigorre (2876 m) Mont Valier (2838 m) Petit Pic du Midi d'Ossau (2812 m)

Pic du Canigou (2786 m) Pic d'Anie (2504 m) Pic de Madrès (2469) Grande Aiguille d'Ansabère (2376 m) Pic du Soularac (2368 m) Pic du Saint Barthélémy (2348 m) Pic des Trois Seigneurs (2199 m) Pic d'Orhy (2017 m)

Folyók

A hegységben számos folyó ered: a francia területek felé halad az Adur, a Garonne, a Nivelle, a Tec, a Têt, az Aglí és az Ande, a spanyol területek felé folyik a Bidasoa, az Aragón, a Gállego, a Cinca, az Ésera, a Segre, a Ter, a Llobregat, a Muga és a Fluviá.

Sport

A Pireneusokban lévő sícentrumok:

• Spanyolország: Candanchú, Astún, Formigal, Panticosa-Los Lagos, Cerler, BoíTaül Resort, Baqueira Beret, Port-Ainé, Port del Comte, Espot Esquí Parc, Tavascan, La Molina, Masella, Vall de Núria, Vallter 2000, Rasos de Peguera.
• Andorra: Ordino Arcalis, Pal Arinsal, Pas de la Casa-Grau Roig, Soldeu el Tarter, La Rabassa.
• Franciaország: La Pierre-st Martín, Artouste, Gourette, Luz Ardiden, Cauterets, Hautacam, Bareges, Gavarnie-Gèdre, La Mongie, Piau Engaly, Saint Lary, Val Louron, Peyragudes, Luchon Superbagneres, Porte Puimorens, Ax-Les-Thermes, Font Romeu, Les Angles, Puyvalador, Formigueres, Puigmal 2600, Cambré d´Aze, Guzet, Les Mont d´Olmes, Ascou-Pailheres, Mijanes-Donezan.

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Pireneusok témájú médiaállományokat.

Források

• Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 44, 92-93. o. (2007). ISBN 9789634633198 

További információk

• Komlós Attila: Túrák a Pireneusokban - Hetedhéthatár