Schöpflin Gyula
Schöpflin Gyula (írói álneve: Nagypál István) (Budapest, 1910. augusztus 24. – Sorrento, 2004. június 18.) magyar író, műfordító, diplomata, Schöpflin György apja.
Schöpflin Gyula | |
Élete | |
Született | 1910. augusztus 24. Budapest |
Elhunyt | 2004. június 18. (93 évesen) Sorrento |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Schöpflin Aladár (1872-1950) Maderspach Irén (1887-1977) |
Házastársa | Balázs Katalin (1938-?) |
Gyermekei | Schöpflin György András (1939–2021) Schöpflin Katalin Anna Veronika (1942) |
Pályafutása | |
Írói álneve | Nagypál István |
Jellemző műfaj(ok) | regény, novella, esszé |
Első műve | Budapest nem felel (regény, 1941) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Schöpflin Gyula témájú médiaállományokat. |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Schöpflin Aladár (1872–1950) és Maderspach Irén (1887–1977) voltak. 1928 és 1932 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott magyar–angol szakos tanulmányokat Eötvös-kollégistaként. Diákként kommunista szervezkedésben vett részt, ezért több hónapi fogházbüntetésre ítélték. 1933 és 1935 között a Révai Könyvkiadó lektora volt. 1938-tól 1944-ig a Budakalászi Textilművek tisztviselőjeként dolgozott. Regényeit, elbeszéléseit, esszéit a Nyugat, a Századunk és a Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. 1945 és 1949 között a Magyar Rádió műsorigazgatója volt. 1949–1950-ben stockholmi, oslói és koppenhágai követ volt. 1950-ben lemondott és Angliába költözött. 1954 és 1962 között Skóciában gépgyári tisztviselő volt. 1964-től 1979-ig egy londoni műszaki főiskola előadójaként működött. 1979-ben nyugdíjba vonult.
Sírja a Kerepesi temetőben található.
Munkássága
szerkesztésAldous Huxley, Virginia Woolf, Charles Morgan műveinek magyarra fordítója volt. Donáth Ferenc, Bibó István, Kis János, Vajda Mihály, Haraszti Miklós, Konrád György szamizdat írásait fordította angolra.
Magánélete
szerkesztés1938-ban házasságot kötött Balázs Katalinnal. Két gyermekük született: György András (1939–2021) és Katalin Anna Veronika (1942).
Művei
szerkesztés- Budapest nem felel (regény, 1941)
- Börzsönyi hó (novellák, 1945)
- A korszerű rádió (1947)
- A korszerű rádió dramaturgiája (1947)
- Szélkiáltó (emlékezések, 1983)
- Marokszedés (esszék, tanulmányok, 2000)
Műfordításai
szerkesztés- A. Bennett: Vasúti baleset (regény, 1933)
- H. R. Major: A végzet katonái (regény, 1938)
- E. N. Marais: A fehér hangya lelke (1939)
- Aldous Huxley: És múlnak az évek (regény, 1941)
- W. E. Aughinbaugh: Öt világrész orvosa (regény, 1942)
- Aldous Huxley: A szerelem útjai (regény, 1942)
- Charles Morgan: A láng (regény, 1942)
- O. Schreiner: Afrikában történt (regény, 1942)
- Charles Morgan: Az utazás (regény, 1943)
- K. Pinkerton: Asszony a vadonban (regény, 1943)
- J. Van Druten: Rivaldafény (regény, 1943)
- Virginia Woolf: Clarissa (regény, 1947)
Díjai, kitüntetései
szerkesztésForrások
szerkesztés- Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4