Siracusa megye
Siracusa megye (olaszul Provincia di Siracusa) Olaszország Szicília régiójának megyéje. Székhelye Siracusa.
Siracusa megye (Provincia di Siracusa) | |||
Piazza del Duomo, Siracusa | |||
| |||
Adatok | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Szicília | ||
Székhely | Siracusa | ||
Terület | 1511 km² | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám |
| ||
Autójelzés | SR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 404 271 fő (2011)[1] +/- | ||
Elhelyezkedése | |||
Siracusa megye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Siracusa megye témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésSiracusa megye Szicília keleti részét foglalja el. Keleten és délen a Jón-tenger és a Földközi-tenger határolja, északon Catania, nyugaton Ragusa megyével szomszédos.
A megye domborzata hegyvidéki jellegű. A legnagyobb síkvidék a Milazzo körüli tengerparti síkság. A legnagyobb folyója az Alcantara valamint a Timeto és Pollina.
Hegyek
szerkesztésA megye domborzatát nagyban befolyásolta az egykori vulkáni tevékenység, amelynek eredményeképp a megye területe elsősorban dombvidék, kivéve a tengerpart egyes sík részeit.
Legfontosabb hegyvidéke a Iblai-hegység, amely egyben természetes határt is képez Ragusa megyével. Legmagasabb pontja a Monte Lauro (986 m).
Folyók
szerkesztésA megye vizekben gazdag. Legfontosabb vízfolyása a Margi-San Leonardo, a Ciane, az Anapo, a Cassibile, az Asinaro és a Tellaro.
Tengerpart
szerkesztésA siracusai partokat a Jón-tenger és a Szicíliai-csatorna vizei mossák. A tengerpart szaggatott, több öble és szigete is van: (Augustai-öböl, Porto Grande di Siracusa, Notoi-öböl), Ortigia-sziget, Isola di Capo Passero), és a félszigetei: (Magnisi, Maddalena és Capo Passero).
Szigetei:
- Isola di Augusta
- Isola di Ortigia
- Isola di Ognina
- Vendicari-sziget
- Isola di Capo Passero
- Isola delle Correnti
Klíma
szerkesztésA megye klímáját enyhe tél (átlagosan 10 °C) és meleg nyár jellemzi, amikor a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot is.
Demográfia
szerkesztésSiracusa megye a majd négyszázezer lakosával Szicília hatodik legnépesebb megyéje. A megyében a legtöbb lakosa Siracusa városnak van. A legsűrűbben lakott Floridia.
Községek
szerkesztésSiracusa megyéhez 21 község (comuni) tartozik:
Község | Lakosok (fő) |
Terület (km²) |
---|---|---|
Augusta | 34.062 | 109,33 km² |
Avola | 31.679 | 74,27 km² |
Buccheri | 2.182 | 57,43 km² |
Buscemi | 1.153 | 51 km² |
Canicattini Bagni | 7.354 | 15 km² |
Carlentini | 17.586 | 157 km² |
Cassaro | 839 | 19,38 km² |
Ferla | 2.636 | 24,77 km² |
Floridia | 22.600 | 26,22 km² |
Francofonte | 12.523 | 73,95 km² |
Lentini | 24.036 | 215,75 km² |
Melilli | 12.897 | 163,03 km² |
Noto | 24.004 | 550,86 km² |
Pachino | 21.731 | 50,47 km² |
Palazzolo Acreide | 9.061 | 86,34 km² |
Portopalo di Capo Passero | 3.684 | 14,87 km² |
Priolo Gargallo | 12.189 | 57,58 km² |
Rosolini | 21.581 | 76,15 km² |
Siracusa | 124.016 | 204 km² |
Solarino | 7.503 | 13,01 km² |
Sortino | 8.986 | 93,19 km² |
Gazdaság
szerkesztésA siracusai gazdaság jelenleg erősen stagnál, csak az agrárium, a turizmus és a vegyipar jelentős.
Mezőgazdaság
szerkesztésAz 1960-as évekig, a prioloi petrolkémiai ipar születéséig a megye szinte csak mezőgazdasági jellegű volt. Területén elsősorban citrusféléket, olívát, mandulát és paradicsomot termelnek.
Termékek
szerkesztésA megye legfontosabb agrártermékei:
- A szicíliai vérnarancs, amelyet elsősorban Lentiniben, Francofontéban, Carlentiniben, Buccheriben, Melilliben, Augustában, Priolo Gargallóban, Siracusában, Floridiában, Solarinóban, Sortinóban és Notóban állítanak elő.
- A Monti Iblei olívaolaj
- A Caciocavallo sajt, Ragusa
- Moscato di Noto muskotálybor és habzóbor
- Moscato di Siracusa, muskotálybor.
Ipar
szerkesztésAz ipar a Priolo, Augusta és Melilli által körbezárt területet jellemzi, itt is csak olajfinomítókat és vegyipart találunk. Sok üzemet bezártak, az ágazat válságban van, három finomító maradt fenn, az ERG, az Esso és a volt AGIP.
Halászat
szerkesztésA halászati szektor kifejezetten fejlett Portopalo, Marzamemi és Notovidékén, és figyelemreméltó a kagylótenyésztés Siracusa és Augusta partjainál.
Turizmus
szerkesztésAz idegenforgalom jelentősége folyamatosan növekszik. A legnagyobb vonzerőt a megyeszékhely és a világörökségi helyszínek jelentik: (Noto, Palazzolo Acreide és Pantalica), valamint a tengerparti üdülőhelyek, mint (Noto, Avola, Portopalo di Capo Passero, Fontane Bianche, Arenella, Marzamemi, Brucoli és Agnone Bagni). Lényegesek a régészeti lelőhelyek is: Leontinoi, Akrai, Megara Iblea, Eloro, Avola Antica, Noto Antica).
Közlekedés
szerkesztésAutópályák
szerkesztésA megyét az NSA339-es autópálya és az A18-as autópálya érinti, és összesen 57 km autópályával rendelkezik.
Vasút
szerkesztésA jelenlegi vasúti hálózat gyakorlatilag végig egyvágányos, kivéve a Siracusa és Targia közötti szakaszt és csak Catania irányában villamosított.
Kikötők
szerkesztésA megye nem rendelkezik fontos kikötőkkel, a leglényegesebb a siracusai, az augustai, ahol katonai célokra is használják.
Repterek
szerkesztésA megyében nincs polgári reptér, csak egy katonai légikikötő Sigonellaban. A legközelebbi civil repülőtér a cataniai.
Világörökség
szerkesztésSiracusa megye két világörökségi helyszínnel rendelkezik:
- A Val di Noto késő barokk városai (2002)
- Siracusa óvárosa és Pantalica nekropolisza (2005)
Folklór
szerkesztésA megye folklórját elsősorban a vallási ünnepek jellemzik, amelyeket az év minden szakában tartanak.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Istat