Szászy Béla

(1865–1931) magyar jogász, az MTA levelező tagja, politikus, államtitkár, miniszter
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 1.

Szászy Béla (Pócsmegyer, 1865. november 26.Budapest, 1931. június 17.) magyar jogász, az MTA levelező tagja (1931). Fia, Szászy István (1899–1976) jogász, az MTA tagja.

Szászy Béla
igazságügyi minisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 7. – 1919. augusztus 15.
ElődJuhász Nagy Sándor
UtódBaloghy György

Született1865. november 26.
Pócsmegyer
Elhunyt1931. június 17. (65 évesen)
Budapest

GyermekeiSzászy István
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászy Béla témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Szülei Szászi István lelkész és Poór Etel voltak.[1] 1888-ban a budapesti tudományegyetemen jogtudomány doktori oklevelet kapott. 1889–1892 között Kecskeméten jogakadémiai tanár volt. 1892-ben a bíróság szolgálatába lépett, majd az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályára került. 1913–1918 között miniszteri tanácsosi rangban dolgozott. 1918–1919 között, valamint 1919–1931 között államtitkár volt. 1919. augusztus 7-től augusztus 15-ig Magyarország igazságügyminisztere volt. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Jelentős a Magyar Magánjog Törvénykönyvének tervezetével (1928) kapcsolatban kifejtett munkássága, mellyel lényegesen befolyásolta a bírói gyakorlatot is. Bizonyos vonatkozásokban felismerte a közjog-magánjog felosztás tarthatatlanságát, egyébként azonban a törvénykönyv általa irányított tervezete – az általános politikai helyzetnek megfelelően – számos retrográd vonatkozást is (házassági vagyonjog, öröklési jog, hitbizományi jog stb.) tükröz.

  • Az alapítvány létrejötte (Budapest, 1906)
  • Az alapítvány létrejövetelének kérdése a bírói joggyakorlatban (Budapest, 1916)
  • A nemibetegek kötelezõ gyógykezeltetésének kérdése (Budapest, 1917)
  • Magyarország magánjogi törvénykönyvének törvényjavaslatáról (Budapest, 1928)
  • Korunk jogfejlődésének irányát jelző eszmék (Budapest, 1930)

További információk

szerkesztés
  • Kolozsváry Bálint: Emlékbeszéd (MTA Emlékbeszédek, 22. Budapest, 1934)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerkesztette: Kerkápoly M. Emil. Budapest, 1930.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
Előző
Juhász Nagy Sándor
Magyarország igazságügy-miniszterei
1919
Következő
Baloghy György