Szalóka

Szalóka (Szolovka, Solovka, ukránul: Соловка [Szolovka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Szalóka (Соловка)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Csap község
Rang	falu
Alapítás éve	~1240
Polgármester	Bíró Sándor
Irányítószám	89462
Körzethívószám	(031)2
Népesség
Teljes népesség	896 fő (2020)
Magyar lakosság	774
Népsűrűség	5 600 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	103 m
Terület	0,16 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 21″, k. h. 22° 16′ 19″48.3725, 22.271944444444
Szalóka Pozíció Kárpátalja térképén

Fekvése

Csaptól 11 km-re délkeletre, Lónyától 3 km-re, Ungvártól ~46 km-re, a Tisza jobb partján, a magyar határ mellett fekszik.

Története

Szalóka nevét már egy 1240-es évekbeli oklevélben is említik Zalók, majd 1464-ben Zaloka néven említették az oklevelekben.

Árpád-kori falu, mely az 1240-ben királyi birtok volt, melyet V. István király a Rosd nemzetségbeli I. Mihálynak adományozott Lónya, Bátyú, Bótrágy, Szentmiklós és Szolyva nevű falvakkal együtt.

1464 körül a leleszi prépostság birtoka volt, melynek itt még a 20. század elején is voltak birtokai, de birtokos volt itt a Betke, majd a Lónyay család is. A falu lakosságának nagy része a reformáció idején református hitre tért.

1910-ben 791 magyar lakosa volt. Ebből 11 görögkatolikus, 762 református, 11 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Szabolcs vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Népesség

Ma 795 lakosából 774 (97%) magyar.

2020

896

Közlekedés

Szalókát közúton két irányból lehet megközelíteni: Eszeny és Kisbakos felől. Kisbakos felé az utak nagyon rossz állapotban vannak, már-már járhatatlanok, aki teheti inkább Nagydobrony felől jöjjön kerülővel, Eszeny felől még járhatóak, bár rengeteg a kátyú. A falu mellett van az államhatár és egy csak teherforgalom számára megnyitott vasúti híd a Tisza felett. A települést vonattal nem lehet megközelíteni, mivel a legközelebbi megálló Eszeny mellett van (kb. 5 km)

Nevezetességek

Református temploma 1783-ban épült barokk-klasszicista stílusban a régi kőtemplom helyett. A Szalókai református templom nevezetessége a kazettás mennyezet, melynek minden kazettáján más-más magyar virágmotívum van. 2009-ben kívül-belül felújították a templomot. Új tetőt kapott, mivel a régi már több helyen beázott, és így veszélyeztette a kazettás mennyezet épségét. Kívülről kipucolták a templomot, és restauráltak három darab kazettát, azokat, amelyeken szövegek találhatóak.

Testvértelepülések

A községgel határos magyarországi Lónya község a falu testvértelepülése.

Források

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
• Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
• Kovács Viktória 2015: A leleszi premontreiek szalókai birtoklásának háttere. Történelmi Szemle