Sziklay Ferenc

Sziklay Ferenc Ernő Alfonz (Aranyida, 1883. október 11. – Kassa, 1943. december 19.) középiskolai tanár, író, újságíró, 1922 márciusától 1938-ig a csehszlovákiai magyar pártok ún. Kultúrreferátusának vezetője. 1939-től Kassán tanügyi tanácsos, majd haláláig a kassai tankerület főigazgatója. Fia, Sziklay László (1912–1987) neves irodalomtörténész, a szlovák-magyar kulturális kapcsolatok kutatója.

Sziklay Ferenc
Élete
Született	1883. október 11. Aranyida
Elhunyt	1943. december 19. (60 évesen) Kassa
Gyermekei	Sziklay László
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény, színmű

Pályája

Egy polgári származású családban született. Apja, Sziklay Alfonz (1852-1918), bányatanácsos, bányaigazgató, anyja, Platzer Irén (1855–1889) volt. Apai nagyapja, eredetileg Sziegler Vilmos, kereskedő volt; gyermeke a "Sziklay" nevet vette fel.

Középiskoláit Kassán végezte, majd Kolozsvárott szerzett bölcsészdoktori diplomát 1909-ben. Több város, így Pozsony, Szatmár (1909–1911), Fehértemplom és 1913-1919 között Kassa főreáliskolájában tanított. Részt vett az első világháború harcaiban, 1914–1916-ban az orosz harctéren, 1917-ben Kassán pótüteg segédtiszt, 1917-1918-ban a román és olasz harctéren. 1919–1921 között a kassai Esti Újság szerkesztője volt, majd a Prágai Magyar Hírlap irodalmi főmunkatársa. 1938–1943 között a kassai tankerület főigazgató-helyettesi tisztét látta el.

Tanári és újságírói munkássága mellett szépirodalommal is foglalkozott. Cseh és szlovák szerzők munkáiból fordított magyarra. Az elcsatolás után a Felvidék magyar regényírását ő indította el 1924-ben kiadott történeti regényével, a Hangzatkával. Csermák Antal, a csehországi születésű, de magyarrá lett 19. századi hegedűművész szomorú szerelmi történetét dolgozta föl benne.

Hagyatéka nagyrészt máig feldolgozatlan.

Művei

• Arany János magyar verselése. Egy fejezet a magyar ritmus fejlődéstörténetéből; Kuhn Ny., Fehértemplom, 1912
• A császár bora; Wunder Ny., Fehértemplom, 1913
• Catullus (dráma, Kassa, 1920)
• A Cseh-Szlovák köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. A községi közkönyvtárakról és az állampolgári nevelésről; összeáll. Sziklay Ferenc; Szent Erzsébet Ny., Kosice, 1923
• Hangzatka (regény, Berlin, 1924)
• A fekete ember (regény, Berlin, 1926; Cserni Jován rác kalandor története a mohácsi vész után)
• A Pünkösthy lányok (színmű, Kassa, 1926)
• Lírai antológia. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar költőinek alkotásaiból; szerk. Sziklay Ferenc; Voggenreiter, Berlin, 1926
• Harminc év. Kazinczy évkönyv 1898-1928, 3-14.
• A világ ura (1929)
• A jöttment (regény, Kassa, 1932)
• Hová? (1934)
• A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei (Kassa, 1935)
• Kassa (Budapest, 1938)
• Kassa lelke. Napkelet 17/1, 1939, 37-40.
• Felvidéki magyar kultúrélet válaszútján. Láthatár 7/2, 1939, 63-71.
• Falusi Madonna. Életkép, 3 felv.; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1942 (A "Magyar lélek" műkedvelő könyvtára)
• Mikor az óra üt (regény, Kassa, 1943)
• Összehasonlító statisztikai kimutatás Szlovenszkó azon községeiről, melyekben magyar többség, vagy legalább 200 főnyi magyar kisebbség van, valamint ezen községek iskolai helyzetéről (Košice)
• Kassa magyarsága a 20 cseh év alatt
• A szlovenszkói magyar népoktatás helyzetrajza; szerzői, Bratislava-Pozsony, s.a.

Irodalom

• Sziklay László 2002: Egy kassai polgár emlékei
• A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
• Mészáros Györgyi 1983: Száz éve született Sziklay Ferenc. A Hét 28/41, 15 (1983. október 7.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Hagyományőrző elbeszélők / Elbeszélők és színműírók c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
• Madarász, E. (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Budapest, 688.
• Révai nagylexikon
• Ványi: Magyar irodalmi lexikon