Várady Lipót Árpád
Várady Lipót Árpád (Temesvár, 1865. június 18. – Kalocsa, 1923. február 18.)[1] katolikus pap, győri püspök, kalocsai érsek, teológiai doktor, egyházi író.
Várady Lipót Árpád | |||||
Született | 1865. június 18. Temesvár | ||||
Elhunyt | 1923. február 18. (57 évesen) Kalocsa | ||||
Állampolgársága | magyar | ||||
Foglalkozása |
| ||||
Tisztsége |
| ||||
Iskolái | Temesvári Piarista Gimnázium | ||||
kalocsai érsek | |||||
Vallása | római katolikus egyház | ||||
Pappá szentelés | 1888. július 26. | ||||
Püspökké szentelés | 1911. június 18. | ||||
Szentelők |
| ||||
Hivatal | győri püspök | ||||
Hivatali idő | 1911–1914 | ||||
Elődje | Széchényi Miklós | ||||
Utódja | Fetser Antal | ||||
Hivatal | kalocsai érsek | ||||
Hivatali idő | 1914–1923 | ||||
Elődje | Csernoch János | ||||
Utódja | Zichy Gyula | ||||
Társszentelt püspökök | |||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Várady Lipót Árpád témájú médiaállományokat. | |||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
szerkesztésVárady Lajos és Hassler Leopoldina gyermeke. A középiskola első 6 osztályát a szentesi gimnáziumban végezte el, majd a temesvári gimnáziumban fejezte be. Teológiai tanulmányait Budapesten és 1886-tól a bécsi Augustineumban végezte. 1888. augusztus 16-án szentelték pappá.
Tanulmányi felügyelő és teológiai tanár volt a temesvári papnevelőben, 1889-től zsinati vizsgáló és a hittanárokat képesítő bizottság tagja. 1890. július 19-én teológiai doktor, szeptember 15-én püspöki szertartó és szentszéki jegyző, 1891. július 1-jén püspöki titkár és a Szent István Társulat tudományos osztályának tagja, 1895-től pápai kamarás, 1897. január 7-én vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos lett. 1899. október 2-án megkapta a csanádi székeskáptalanban levő Bonnaz-féle idősebb kanonokságot.
1902-ben szebenikói választott püspök, apátkanonok és miniszteri tanácsos lett. Megkapta a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjét. Hivatalos tevékenysége mellett szeretettel foglalkozott a külföldre szakadt magyarság nemzeti és egyházi gondozásával, a kivándorlással. Bejárta Bukovinát, a hazai és külföldi kikötőket, előmozdította a kikötői lelkészség szervezését Fiuméban és Hamburgban. A szószéken úgy a fővárosban, mint a vidéken szívesen szerepelt. Közreműködött a budai Oszlop utcai kollégium és gimnázium létesítésében, a katholikus háziasszonyok országos szövetségében.
Püspöki pályafutása
szerkesztés1911. március 9-én kinevezték győri püspöknek. Június 18-án szentelte püspökké Széchényi Miklós nagyváradi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és Kutrovátz Ernő győri segédpüspök segédletével.
1914-től haláláig kalocsai érsek. 1916-ban kalocsai érsekként ő koronázta Magyarország utolsó királynéját, Zita királynét. 1919. június 24-én Szamuely Tibor népbiztos és az általa vezetett Lenin-fiúk, akik Kalocsán tömeges gyilkosságokat hajtottak végre, betörtek az érseki palotába is, megverték és megkínozták Váradyt, aki azonban szerencsésen túlélte a bántalmazást.[2]
Munkái
szerkesztésSok cikket írt a havi Közlönybe, a Munkálatokban (Budapest, 1887. A szegényápolás története Magyarországon), a Bölcseleti Folyóiratban (1888. A kamatszedés erkölcsi jogosultsága), az Emlékkönyvben (1894. XIII. Leo pápa és a szociális kérdés), a Magyar Államban (1908. 85. sz. A kereszt az életben).
- A kongrua ügyről. Budapest (1887)
- Lelki gyógytár azok számára, kik örökké akarnak élni. Írta Müller Ernő Mária, ford. Uo. 1889 (Kis Könyvtár 10-12. és Uo. 1894. 2. kiadás. Lelki patika cz. Uo. 1902)
- Egyházi beszéd Szent Gellért vértanú első csanádi püspök tiszteletére 1900. szept. 25. Velenczében. Uo. 1900
- Egyházi beszéd a Magyarország ezredéves fennállásának emlékére újonnan épült Temesvár-gyárvárosi római katolikus plébániatemplom felszentelése alkalmával 1901. okt. 13. Uo. 1901
- Igazság-, vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű katholikus papok hagyatéka tárgyában. A vonatkozó törvényszakaszokkal és rendeletekkel bővítve. Uo. 1904 (melyet Lányi Bertalannal, a kodifikaczionális osztály akkori vezetőjével dolgozott ki)
- Széljegyzetek Timon Ákos Magyar alkotmány- és jogtörténetéhez. Uo. 1904 (Különny. a Hittud. Folyóiratból)
- A népmissók jelentőségéről és terjesztésük módjáról. Temesvár, 1905
- Bevezető a nők lelkigyakorlatához. Bpest, 1906-09
- Egyházi beszéd az abbáziai apátsági templomban 1907. márcz. 31. Uo. 1907
- A párbérkérdésről. Uo. 1908 (Különny. a Kath. Szemléből)
Megemlítendő még: A hiteles helyi levéltárak felügyeletét szabályozó rendelet, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban dolgozott ki.
Emléke
szerkesztés1932 óta utca viseli nevét Szentesen (a szentesi gimnáziumnak volt tanulója). Éder Gyula 1935-ben megfestette portréját, mely a Szent Anna Plébánia épületében látható.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halálesete bejegyezve Kalocsa állami akv. 32/1923. folyószám alatt
- ↑ Illés György (Cinó): Megemlékezés az 1919-es vörös terror kalocsai áldozatairól. kalohirek.hu, 2020. június 26. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
szerkesztés- Archbishop Lipót Árpád Várady, Catholic-Hierarchy (angol)
Előde: Széchényi Miklós |
Győri püspök
1911–1914 |
Utóda: Fetser Antal |
Előző uralkodó: Csernoch János |
Kalocsai érsek
1914–1923 |
Következő uralkodó: Zichy Gyula |