Várady Lipót Árpád

	Várady Lipót Árpád
Született	1865. június 18.; Temesvár
Elhunyt	1923. február 18. (57 évesen); Kalocsa
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	győri püspök (1911. április 22. – ); kalocsai érsek (1914–);
Iskolái	Temesvári Piarista Gimnázium
	kalocsai érsek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1888. július 26.
Püspökké szentelés	1911. június 18.
Szentelők	Széchényi Miklós (főszentelő); Fischer-Colbrie Ágoston (társszentelő); Kutrovátz Ernő (társszentelő);
Hivatal	győri püspök
Hivatali idő	1911–1914
Elődje	Széchényi Miklós
Utódja	Fetser Antal
Hivatal	kalocsai érsek
Hivatali idő	1914–1923
Elődje	Csernoch János
Utódja	Zichy Gyula
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Mikes János	1912. január 7.
Horváth Győző	1912. április 14.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Várady Lipót Árpád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Várady Lipót Árpád (Temesvár, 1865. június 18. – Kalocsa, 1923. február 18.)^[1] katolikus pap, győri püspök, kalocsai érsek, teológiai doktor, egyházi író.

Pályafutása

Várady Lajos és Hassler Leopoldina gyermeke. A középiskola első 6 osztályát a szentesi gimnáziumban végezte el, majd a temesvári gimnáziumban fejezte be. Teológiai tanulmányait Budapesten és 1886-tól a bécsi Augustineumban végezte. 1888. augusztus 16-án szentelték pappá.

Tanulmányi felügyelő és teológiai tanár volt a temesvári papnevelőben, 1889-től zsinati vizsgáló és a hittanárokat képesítő bizottság tagja. 1890. július 19-én teológiai doktor, szeptember 15-én püspöki szertartó és szentszéki jegyző, 1891. július 1-jén püspöki titkár és a Szent István Társulat tudományos osztályának tagja, 1895-től pápai kamarás, 1897. január 7-én vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos lett. 1899. október 2-án megkapta a csanádi székeskáptalanban levő Bonnaz-féle idősebb kanonokságot.

1902-ben szebenikói választott püspök, apátkanonok és miniszteri tanácsos lett. Megkapta a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjét. Hivatalos tevékenysége mellett szeretettel foglalkozott a külföldre szakadt magyarság nemzeti és egyházi gondozásával, a kivándorlással. Bejárta Bukovinát, a hazai és külföldi kikötőket, előmozdította a kikötői lelkészség szervezését Fiuméban és Hamburgban. A szószéken úgy a fővárosban, mint a vidéken szívesen szerepelt. Közreműködött a budai Oszlop utcai kollégium és gimnázium létesítésében, a katholikus háziasszonyok országos szövetségében.

Püspöki pályafutása

1911. március 9-én kinevezték győri püspöknek. Június 18-án szentelte püspökké Széchényi Miklós nagyváradi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és Kutrovátz Ernő győri segédpüspök segédletével.

1914-től haláláig kalocsai érsek. 1916-ban kalocsai érsekként ő koronázta Magyarország utolsó királynéját, Zita királynét. 1919. június 24-én Szamuely Tibor népbiztos és az általa vezetett Lenin-fiúk, akik Kalocsán tömeges gyilkosságokat hajtottak végre, betörtek az érseki palotába is, megverték és megkínozták Váradyt, aki azonban szerencsésen túlélte a bántalmazást.^[2]

Munkái

Sok cikket írt a havi Közlönybe, a Munkálatokban (Budapest, 1887. A szegényápolás története Magyarországon), a Bölcseleti Folyóiratban (1888. A kamatszedés erkölcsi jogosultsága), az Emlékkönyvben (1894. XIII. Leo pápa és a szociális kérdés), a Magyar Államban (1908. 85. sz. A kereszt az életben).

A kongrua ügyről. Budapest (1887)
Lelki gyógytár azok számára, kik örökké akarnak élni. Írta Müller Ernő Mária, ford. Uo. 1889 (Kis Könyvtár 10-12. és Uo. 1894. 2. kiadás. Lelki patika cz. Uo. 1902)
Egyházi beszéd Szent Gellért vértanú első csanádi püspök tiszteletére 1900. szept. 25. Velenczében. Uo. 1900
Egyházi beszéd a Magyarország ezredéves fennállásának emlékére újonnan épült Temesvár-gyárvárosi római katolikus plébániatemplom felszentelése alkalmával 1901. okt. 13. Uo. 1901
Igazság-, vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű katholikus papok hagyatéka tárgyában. A vonatkozó törvényszakaszokkal és rendeletekkel bővítve. Uo. 1904 (melyet Lányi Bertalannal, a kodifikaczionális osztály akkori vezetőjével dolgozott ki)
Széljegyzetek Timon Ákos Magyar alkotmány- és jogtörténetéhez. Uo. 1904 (Különny. a Hittud. Folyóiratból)
A népmissók jelentőségéről és terjesztésük módjáról. Temesvár, 1905
Bevezető a nők lelkigyakorlatához. Bpest, 1906-09
Egyházi beszéd az abbáziai apátsági templomban 1907. márcz. 31. Uo. 1907
A párbérkérdésről. Uo. 1908 (Különny. a Kath. Szemléből)

Megemlítendő még: A hiteles helyi levéltárak felügyeletét szabályozó rendelet, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban dolgozott ki.

Emléke

1932 óta utca viseli nevét Szentesen (a szentesi gimnáziumnak volt tanulója). Éder Gyula 1935-ben megfestette portréját, mely a Szent Anna Plébánia épületében látható.

Jegyzetek

↑ Halálesete bejegyezve Kalocsa állami akv. 32/1923. folyószám alatt
↑ Illés György (Cinó): Megemlékezés az 1919-es vörös terror kalocsai áldozatairól. kalohirek.hu, 2020. június 26. (Hozzáférés: 2020. október 20.)

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

További információk

Archbishop Lipót Árpád Várady, Catholic-Hierarchy (angol)

Előde:
Széchényi Miklós

Győri püspök
1911–1914

Utóda:
Fetser Antal

Előző uralkodó:
Csernoch János

Kalocsai érsek
1914–1923

Következő uralkodó:
Zichy Gyula

Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Halálesete bejegyezve Kalocsa állami akv. 32/1923. folyószám alatt

[2] Illés György (Cinó): Megemlékezés az 1919-es vörös terror kalocsai áldozatairól. kalohirek.hu, 2020. június 26. (Hozzáférés: 2020. október 20.)

[1]

[2]