Škoda Vagonka

A Škoda Vagonka a. s. (magyarul: Škoda Vagongyár Rt.) korábban ČKD Vagónka, Vagónka Studénka, Vagónka Tatra Studénka, csehországi vasúti járműgyár, a Škoda Transportation a. s. leányvállalata. Központja és gyártóbázisa Ostravában található. Vasúti személykocsikat és elővárosi villamos motorvonatokat gyárt. A cég elődje, a Vagonka Studénka az alapítása óta több néven működött Studénkában. Az 1991-t követő időszakban több átalakuláson ment keresztül. Az egykori studenkai vagongyár közvetlen utóda a napjainkban MVS Metal Studénka a. s. néven működő cég, amely vasútijármű-részegységeket gyárt. Az egykori vagongyár személykocsi gyártó részlegét az akkori tulajdonos, a ČKD 2001-ben áttelepítette Studénkából Ostravába. Ezt a céget 2005-ben megvásárolta a Škoda Holding, 2009-ben pedig annak egyik utódvállalata, a Škoda Transportation a.s. tulajdonába került.

Škoda Vagonka
Típus	üzleti vállalkozás vállalkozás
Alapítva	2001. január 1.
Székhely	Ostrava Studénka Ostrava
Forma	cseh részvénytársaság
Anyavállalata	Škoda Transportation Ringhoffer Vagongyár
A(z) Škoda Vagonka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Vagonka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A gyár ábrázolása 1910-ből

A studenkai vasúti járműgyártás az 1800-as évek második feléig nyúlik vissza. Az 1853-ban Ignác Šustala által Kopřivnicében  alapított Ignaz Schustala & társa kocsi- és hintógyár (napjainkban Tatra autógyár) 1881-ben vasúti kocsik szállítására szerződött az épülő Studenka–Štramberk vasútvonalhoz. A vasútikocsi-gyártás műszaki vezetője Hugo Fischer lett a Schustala és társa cégnél. A kocsigyár 1890-ben részvénytársasággá alakult és felvette a Kopřivnicei kocsigyár (Kopřivnicka vozovka) nevet, a cég igazgatója Hugo Fischer lett.

Ignác Šustala 1891-ben meghalt. Fiai ezután elhagyták a kopřivnicei céget és egy új gyárat alapítottak, kifejezetten vasúti járművek előállítására. Egyik fia, Adolf Šustala 1900-ban alapította meg a Staudinger Waggonfabrik A. G. vállalatot a Studénka melletti Butovicében. 1990 májusában kezdték el az építkezést, a társaságot 1900. december 12-én jegyezték be a Nový Jičín-i járásbíróság cégjegyzékébe. A gyárat a győri vagongyárról mintázták. Első igazgatója, Rudolf Feldbacher is a győri vagongyárban dolgozott korábban. A gyártás 1901-ben kezdődött, és 1902 végére több mint ezer vasúti kocsit gyártottak. A vállalat az 1901–1903-as gazdasági válság ellenére is sikeres volt. A vállalatot az első világháború előtti és alatti időszakban a kormányzati megrendelések segítették. 1918 után a fő megrendelő az újonnan létrehozott Csehszlovák Államvasutak (ČSD) lett.

1928-ban Hans Ringhoffer megvásárolta a részvények többségét. 1928. november 9-től a vállalat neve Morva-sziléziai Kocsigyár (Moravskoslezská vozovka, a. s.) lett, majd 1929. január 28-án a cég teljesen beolvadt a Ringhoffer Művekbe. Az 1900–1945 közötti időszakban összesen 31 419 vasúti kocsit és motorkocsit gyártottak Studénkában. A tehervagonok és személykocsik mellett a gyár 1927 motorkocsikat is előállított.

A második világháború alatt a gyár a Mährisch-schlesische Fahrzeugwerke AG Stauding néven járműveket gyártott a német Birodalmi Vasút számára, mellette hadiipari tevékenységet is végzett, például kísérőkocsikat készített a Dora vasúti lövegekhez.

A második világháború után, 1945-ben a vállalatot először a helyi nemzeti bizottság felügyelete alá került, majd az egész Ringhoffer vállalatot nemzeti igazgatás alá helyezték. A Ringhoffer Műveket 1945. október 24-i elnöki rendelettel államosították. A studénkai vagongyár 1946. január 1-jétől a Tatra nemzeti vállalat része volt és a Tatra nemzeti vállalat studenkai üzeme nevet használ (Tatra, n.p. závod Studénka). 1949 végére a gyárat újjáépítették és kibővítették, beleértve a lakó- és kulturális létesítmények építését is.

1990 után

1990. július 1-jén az állami tulajdonú vállalat új neve Morva-sziléziai vagongyár (Moravskoslezká vagónka, s.p.) lett, majd 1994-ben részvénytársasággá alakították. A céget 1998-ban megvásárolta az 1994-ben privatizált és a menedzsment által alapított INPRO cég többségi tulajdonában álló ČKD nehézipari vállalat, és 1998. november 14-től a cég a ČKD Vagonka Studénka, a.s. nevet kapta, a vagónka szó hossz „ó”-ját rövidre változtatták. A tulajdonos ČKD azonban 1998 végére csőd közeli helyzetbe került. A CKD egyes cégeit ekkor felszámolták, a holding pedig visszakerült állami tulajdonba (az ISP állami bankon keresztül). A cseh kormány 1999. július 28-án határozatot fogadott el a ČKD Vagonka Studenka helyzetének rendezéséről. Ennek részeként tárgyalásokat kezdtek a lehetséges szakmai befektetőkkel.

MSV Metal Studénka

Végül 2000. február 28-án jóváhagyták az amerikai Thrall Car Manufacturing Company belépését a cégbe. Az amerikai cég a csehországi Thrall Europa s.r.o. leányvállalatán keresztül szállt be befektetőként a cseh cégbe, 2000. március 8-án aláírták a Vagonka Studénka részvényeinek megvásárlásáról szóló megállapodást. 2000. június 8-án a céget átnevezték Thrall Vagonka Studénka névre. 2003-ban a Thrall Europa s.r.o. beolvadt a Thrall Vagonka Studénkába, majd 2006. augusztus 28-án a cég új neve MSV Metal Studénka lett. A cég részvényeinek többsége először az amerikai Trinity Rail Grouphoz került, majd 2005 szeptemberétől a cég egyedüli tulajdonosa 2012-ig luxemburgi székhelyű International Railway Sytems SA romániai vállalat lett. A studénkai gyár ezt követően hanyatlásnak indult. A tevékenység egy részét áthelyezték Romániába, Studénkában már csak vasúti részegységeket (vonóhorgok, ütközők stb.) és egyéb kovácsoltvas termékeket gyártanak. A cég 2012-ben az MVS Holding s.r.o. tulajdonába került, majd 2013-ban a Jet Investmenthez tartozó brnói Roca Capital a.s., 2015-től  pedig közvetlenül a Jet Investment lett a tulajdonos. A cég 2020-tól a třineci székhelyű, többek között vasúti síneket is gyártó Moravia Steel tulajdonában van.

Források

• 100 let Vagonky ve Studénce - Vagonářské muzeum. www.vagonarske-muzeum.cz. (Hozzáférés: 2022. január 15.)

További információk

• ˙AZ MSV Metal Studénka honlapja