Vezércsel
A vezércsel az egyik legrégebbi ismert sakkmegnyitás, amelyet először a Göttingeni kéziratban említenek. Igazán népszerűvé a 19. században vált.
Története
szerkesztésA legkorábbi archívumokban fellelhető néhány vezércsel megnyitású sakkjátszmát Gioachino Greco játszotta névtelen ellenfelek ellen.
A modern sakk korai időszakában a vezérgyalog megnyitások nem voltak divatosak, így a vezércsel sem volt elterjedt egészen az 1873-as Bécsben rendezett nagymester versenyig. Ezen megnyitás elméleti fejlődéséhez Steinitz és Tarrasch nagyban hozzájárult – növelve a pozíciós játékstílus népszerűségét. A vezércsel 1920 és 1930 között érte el népszerűségének tetőpontját.
Az 1927-es sakkvilágbajnokság döntőjében José Raúl Capablanca és Alekszandr Aljechin 32 játszmában alkalmazta ezt a megnyitást az összesen lejátszott 34 partiból.
A második világháború után a megnyitás egyre kevesebbszer fordult elő a versenygyakorlatban, mivel 1.d4 -re sötét válaszlépése egyre gyakrabban 1...Hf6 volt – a szimmetrikus állások helyett divatba jöttek a nem szimmetrikus indiai védelmek.
Azonban a vezércsel mai napig szerepel a sakknagymesterek, sőt még a volt világbajnok, Visuvanátan Ánand megnyitási repertoárjában és időről időre előfordul a szupernagymesterek partijaiban.
Leírás
szerkesztés
Kezdő lépések:
A 2.c4 lépéssel világos megpróbálja lecserélni a c4 szélső gyalogot a d5 centrum gyalogra és előkészíteni egy későbbi e2-e4 gyalog előrenyomulást.
A vezércsel egy nem valódi csel - mivel sötét nem tudja megtartani a gyalogelőnyt pl. 1.d4 d5 2.c4 dxc4 3.e3 b5? (Sötét megpróbálja megvédeni a gyalogot, de inkább fejlődnie kellene 3...e5! lépéssel) 4.a4 c6? 5.axb5 cxb5?? 6.Vf3! világos döntő előnyével.
Fő változatok
szerkesztésA vezércselnek két fő változata van, attól függően, hogy sötét d5 gyalog leüti-e a c4 világos gyalogot: elfogadott vezércsel vagy elhárított vezércsel. Az elfogadott vezércselben sötét a 2...dxc4 lépéssel ideiglenesen feladja a centrumot, hogy szabad fejlődési lehetőséghez jusson. Az elhárított vezércselben sötét játéka a d5 pont megtartása. Sötét állása gyakran nyomott lesz, de cserékre törekszik és a gyalogstruktúra robbantására a c5 és e5 pontokon, hogy kiegyenlítse az állást.
- 2...dxc4 (elfogadott vezércsel)
- 2...Hc6 (Csigorin-védelem)
- 2...c5 (szimmetrikus védelem)
- 2...c6 (szláv védelem)
- 2...e5 (Albin-ellencsel)
- 2...e6 (elhárított vezércsel)
- 2...Ff5 (balti változat)
- 2...Hf6 (Marshall-védelem)
- 2...g6 (Aljechin-változat)
Technikailag amennyiben sötét válasza nem 2...dxc4 (vagy amennyiben sötét korai lépései között nem szerepel 2...dxc4 - tehát nem fogadja el a c4 gyalogot ideiglenes áldozatként) elhárított vezércselnek minősül. De a szláv védelem, a Csigorin-védelem és az Albin-ellencsel külön önálló megnyitások.
Számos megnyitási variáció van 2...e6 -ot követően, némelyik változat önálló megnyitásként van nyilvántartva. Ilyen például az ortodox védelem és a Tarrasch-védelem.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Marović, Dražen. Play the Queen's Gambit. Cadogan Books (1992). ISBN 1857440161
- Ward, Chris. Play The Queen's Gambit. Everyman Chess (2006). ISBN 1-85744-411-6
- Schandorff, Lars. Playing the Queen's Gambit: A Grandmaster Guide. Quality Chess. ISBN 978-1-906552-18-3 (2009)
- Komarov, Dmitry, Djuric, Stefan; Pantaleoni, Claudio. Chess Opening Essentials, Vol. 2: 1.d4 d5 / 1.d4 various / Queen’s Gambits. New In Chess (2009). ISBN 978-90-5691-269-7