Vita:„0” kilométerkő

Legutóbb hozzászólt Peyerk 16 évvel ezelőtt a(z) Megnevezése témában
Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: December/Redirect (vita), értékelés dátuma: 2010. február 27.
Budapest témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hibák

szerkesztés

Úgy tudom, hogy az egyszámjegyű főutakat számozzák a Nulla km-kőtől, kivéve a 8-ast, amely Székesfehérvártól indul, s így a hosszát is onnan mérik. Mivel nemcsak egyszámjegyű főútvonalak vannak, belejavítottam a cikkbe. Üdv. G. Ági 2005. november 27., 18:47 (CET)Válasz

Néhány stiláris javítást is végeztem a cikkben, ami egyébként szerintem nagyon jó, remélem, nem haragszol érte. Üdv. G. Ági 2005. november 27., 19:17 (CET)Válasz

Itt senki nem haragszik semmiért, a wiki köztulajdon, és ezt a cikket is már öten szerkesztették előtted :) Nyugodtan javítgass mindent, amit jónak látsz. Alensha  2005. november 27., 19:24 (CET)Válasz

Pontosítok:itt sokan haragudnak sokmindenért. Viszont nem jogosan. A többi stimmel :) ˘˛˘ 2005. november 27., 21:52 (CET)Válasz

Egyetértek, mostanában egyesek túllihegik a dolgokat. No türelem meg megértés. Nem szép dolog... NCurse üzenet 2005. november 27., 21:58 (CET)Válasz

A képen (alig) látható szobor pedig Borsos Miklós alkotása. OsvátA. 2005. november 27., 22:03 (CET)Válasz

További érdekes információk

szerkesztés

A sulineten és az építészforumon, sajnos forrásmegadás nélkül, idevonatkozó információkra bukkantam: [1] és [2]
A kijelölésről is valamicske információ: Százötven éve jelölte ki a reformkor városépítő lendülete a főváros közepét, ahol ma a nulla kilométerkő áll. [3] Ha valaki az adatokhoz használható forrást találna, bele lehetne dolgozni a cikkbe.
 Karmelaposta 2008. április 24., 19:12 (CEST)Válasz

Esetleg a kultura.hu-n írj Götz Eszternek, hogy adja meg az adat forrását (ő a cikk szerzője). misibacsi*üzenet 2008. április 24., 21:30 (CEST)Válasz
Majd a cikk alkotói, akkinek jobban a szívén fekszik ez a kő. Én csak ötletet akartam adni.  Karmelaposta 2008. április 24., 21:35 (CEST)Válasz

Megnevezése

szerkesztés

Az eszmecsere kezdete

szerkesztés

A helyes elnevezésről jelenleg vita folyik a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) lapon, szakaszcím: Nulla, 0.-ik, 0-ás, Nullás, Nulladik, „0” kilométerkő .  Karmelaposta 2008. április 25., 10:36 (CEST)Válasz

Ámozgatva a Kocsmafalról

szerkesztés
Az időközben zátonyra futott megbeszélés a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) lapról áthozva
Nulla, 0.-ik, 0-ás, Nullás, Nulladik, „0” kilométerkő

Mindegyikkel találkoztam már. A mi cikkünk: Nulla kilométerkő. Helyes ez így?  Karmelaposta 2008. április 24., 19:35 (CEST)Válasz

A magam részéről a nulladik kilométerkő alakot használnám, de ha nulla-kilométerkő, akkor – lévén hét szótagos háromszoros összetétel – kötőjellel tagolva egybeírnám mint jelentéssűrítő szóösszetételt (egyúttal iderángatván a nullapont és a többi analógiáját). Ahogy most van a szócikk címe, az nem jó, a 0.-ik, „0” megoldások szintén felejtősek, a nullás köznyelvi pongyolaság (mnt a háromórás busz), a 0-ás pedig még helytelenül is van írva. Pasztilla 2008. április 24., 19:47 (CEST)Válasz
Közben eszembe jutott egy másik megoldás: ha a nulla fok mintájára a mértéket jelölő, különírandó összetételt (nulla kilométer) vesszük alapul, akkor jöhet a mozgószabály: nullakilométer-kő. Ez persze nyilván senkinek nem fog tetszeni, de rendszer van benne. Pasztilla 2008. április 24., 19:48 (CEST)Válasz
Ja, és a 0.-ik is rosszul vagyon írval. Pasztilla 2008. április 24., 19:51 (CEST)Válasz
Mivel a 10. kilométer kövét sem tízkilométer-kőnek hívjuk, bármily érdekes is ez a megoldás, én elvetném a nullakilométer-követ. Inkább nulladik kilométerkő legyen. –   Zimmy Há mér? Mér? Nem? De! 2008. április 24., 21:04 (CEST)Válasz
Jogos, túl hamar belelkesedtem. Pasztilla 2008. április 24., 21:49 (CEST)Válasz
A kilencvenedik kilométer kapcsán én inkább a kilencvenes kilométerkőt hallottam emlegetni. Van-e minden kilométernél kilométerkő, nem tudjátok? Mert csak akkor lehetne egyáltalán a kilencvenedik kő.  Karmelaposta 2008. április 24., 21:32 (CEST)Válasz
Hogyne lenne. De az egyébként sem a köveket számolja, hanem a kilométereket. Nulladik biztos van. A kilencvenes kilométerkő pongyolának tűnik. –   Zimmy Há mér? Mér? Nem? De! 2008. április 24., 21:42 (CEST)Válasz
A kilencvenes kilométerkő pongyola is, pontosabban tényleg lehet hallani a kilencvenes kilométertábla kifejezést a nagy fehér kilencvenessel díszelgő zöld táblákra, ebben az esetben szerintem elfér az -s képző a tábla jelzőjében. Egyébként ha nincs is minden egyes kilométeren kő, a kilencvenedik kilométerkő akkor is a kilencvenedik kilométert jelöli, és nem a kilencvenes kilométert, mert olyan nincs is. Pasztilla 2008. április 24., 21:49 (CEST)Válasz
Ebben sem vagyok biztos, mivel például az autópályán a 78. kilométernél van a 78-as leágazás (ez egy mostanában terjedő értelmes új divat), ami nem a 78. leagázás, hanem esetleg csak a 12., csak a kilométerszámról van elnevezve. És a 78-as leágazásnál (ami persze igazából a 78. kilométer vége közelében, szabályos kerekítéssel a 78. kilométer végéhez közelebb lévő leágazás) miért ne lehetne a 78-as kilométer, ha ezt elnevezésként használjuk? Az útfenntartók, közlekedésiek például beszélnek 78-as kilométerszelvényről is. Tehát szaknyelvi alakban akár ez is elképzelhető, hogy a kilométerek így meg legyenek nevezve. Bináris ide 2008. április 25., 10:41 (CEST)Válasz

Akkor átnevezzem Nulladik kilométerkővé?  Karmelaposta 2008. április 25., 00:34 (CEST)Válasz

Ne nevezd át! Itt szerintem egy kis félreértés van. Nem felsorolásról van szó, nem sorszámról, amiben létezik mondjuk "nulladik, első, második... kilométerkő", hanem egy nevezetes pontról (amit az úthálózat kiindulópontjának választottak), ami egy természetes egész szám: nulla, egy, kettő, három... misibacsi*üzenet 2008. április 25., 09:14 (CEST)Válasz

Ezt nem egészen értem. De ha így, akkor is át kell nevezni nulla-kilométerkő alakra, mert a jelenlegi nulla kilométerkő azt jelenti, hogy sehány kilométerkő. Pasztilla 2008. április 25., 10:24 (CEST)Válasz

Sajnos már (elhamarkodva) átneveztem. Most viszont várok, amig egy megállapodás születik, és aztán megreparálom a dolgot.  Karmelaposta 2008. április 25., 10:32 (CEST)Válasz

  (Szerkesztési ütközés után)

Itt van az, amikor a szabály már kezd életszerűtlenné és ezért öncélúvá válni. A korrekt és precíz elnevezés ugyanis az lenne, hogy a nulladik kilométert jelző kő, a kilencvenedik kilométert jelző kő, sőt már inkább tábla, mert a nullás kilométerkő kivételével a nagyobb utakon kimentek a divatból a kövek, csak régi mellékutakon látni ilyent. Azt meg, hogy a nulladik kilométert jelző kő, élő ember nemcsak hogy ki nem mondja, de szerintem el sem szívesen olvassa mondjuk egy wikicikkben. A nagyon pontos, szabatos kifejezéseknek akkor van létjogosultságuk, ha az egyértelműséget szolgálják. A matematikában és a jogban mindenképpen. Ha a kilencvenedik kilométert jelző zöld fémtáblát kilencvenes kilométerkőnek mondjuk, az csökkenti a fogalmazásunk egyértelműségét? Szerintem nem, egyszerűen csak életszerű. Egyébként igenis tartható az, hogy nullás, kilencvenes, mert például a nullás egy nagy nullát ábrázol kőből, a kilencvenes meg egy 90-es számot ábrázol szép nagy fehér számjegyekkel, és emellett persze mutatja az útnak a nulla kilométerkőtől vagy a közeli felsőbbrendű út elágazási pontjától mért kilencvenedik kilométerének a végpontját. Ugye, hogy nem célszerű a túl szabatos fogalmazás ilyen dolgokban? Szóval itt ki lehet választani egy viszonylag értelmes megoldást (ami semmiképpen nem a helytelen "0-ás"), mivel az összes felsorolt megoldásba mind bele lehet kötni, mert pontatlanok. Bináris ide 2008. április 25., 10:35 (CEST)Válasz

A megoldás valószínúleg ott lapul, hogy a kilencvenes tábla nem biztos hogy az utolsó kilométer végét jelzi: lehet, hogy inkább az egész nullától odáig tartó kilencven kilométeres szakasz végét mutatja. Azaz a tábla/kő nem sorszámoz, hanem hosszúságot mér: onnantul idáig ennyi. (Fölmerült bennem, hogy vajon miért nem vésnek/pingálnak dik-pontot a számjegyek után ... ) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. április 25., 12:35 (CEST)Válasz
Nagyon bátran és nagyképűen bánnak egyesek a "pongyola" szóval.
A kilencvenes táblateljesen szabatosan írja le azt az útszéli táblát, melyen semmi, de semmi nincs, kivéve a 90-es szám. Mit kell annyit okoskodni ezen?
Ezen az alapon pedig bizony a köznyelvben teljesen normális és egyértelmű nullás kő vagy nullás kilométerkő is teljesen rendben van. Formáját illetően hibátlan magyarságú kifejezés, jelentését illetően pedig teljességgel félreérthetetlen, tessék az utcán rákérdezni!
Peyerk vita 2008. április 26., 12:55 (CEST)Válasz
A helyesírás nem feltétlenül azon alapszik, hogy a nép hogy beszéli vagy írja. Ld. a fenti Gordon szetter vitát. –   Zimmy Há mér? Mér? Nem? De! 2008. április 26., 13:11 (CEST)Válasz
És ennek mi köze a helyesíráshoz? Nem azon vitatkoznak itt a lelkes nyelvművelők, hogyan kell írni a "nullás kilométerkő", a "nulladik kilométerkő", a "nulla kilométerkő" és hasonló kifejezéseket, hanem azon, hogy ezek közül melyiket kell használni.
Nyelvhelyességi, stilisztikai kérdésekben pedig bizony nagyon sokat számít a tényleges nyelvhasználat. Ha van több lehetséges és nem helytelen változat, akkor azok között bizony a nép, a beszélők közössége fog választani, nem azok, akik ezt is megpróbálják helyesírási szabályok alapján megoldani. Alkalmatlan eszközzel megkísérelt népnevelési kísérlet volna.
Szóval ebbe most felesleges volt így beleszólni...
Peyerk vita 2008. április 26., 13:17 (CEST)Válasz

Hölgyek/Urak! Ez egy építőmérnöki és földmérői munkát érintő elnevezési probléma, legszakszerűbb megoldása a kérdésnek az, hogy keríteni kell a két szakma képviselői közül valakit (vagy erről szóló kézikönyvet). Nekem érthető okokból nincs útépítéssel kapcsolatos szakkönyvem, de helyes Nullextra felvetése, miszerint hosszmérő eszköz: „[...] a kilencvenes tábla [...] az egész nullától odáig tartó kilencven kilométeres szakasz végét mutatja. Azaz a tábla/kő nem sorszámoz, hanem hosszúságot mér: onnantul idáig ennyi.”.
Peyerk és Zimmy: Lévén lexikont szerkesztünk, ami rendszerint nem a köznyelv által beszélt elnevezési szokásokat alkalmazza, hanem a (jelen esetben műszaki) szabványokban, szabadalmi dokumentumokban szereplő terminológiai kifejezéseket. --Gyantusz vita 2008. április 26., 13:57 (CEST)Válasz

Érdekes szempont még, hogy mit tekintünk témának: A főútvonalak kiindulópontját? A Borsos Miklós alkotta szoborot? Ez utóbbi kontextusban többször találtam a következő formát: „0” kilométerkő. A szoborról beszélve ez jogos is, hiszen a 0 számot ábrázolja (már azoknak, akik nem valami nőiesebbet látnak bele...).  Karmelaposta 2008. április 26., 15:01 (CEST)Válasz

Abból hogy lexikont szerkesztünk, nem következik sehogyan sem, hogy helyesírási kérdésnek lehetne bármikor bármit kinevezni. Az meg marhaság, hogy egy lexikon "rendszerint" ne a köznyelvi elnevezési szokásokat alkalmazná. De igen, rendszerint azt. Ha nem, annak meg jó oka kell legyen. Például az, hogy a tárgyalt fogalom köznyelvi megnevezése pontatlan, vagy egyéb okból alkalmatlan.
Nem hiszem hogy a technokrata megközelítés a megoldás kulcsa. Szerinted komolyan van valami "szabadalmi dokumentum", ami eldönti, hogyan nevezik magyarul az emberiség által legalább négyezer éve, a magyarok által is sok száz éve használt mérföld- illetve kilométerköveket? Lehet hinni benne, de akkor ez vallási, nem nyelvi kérdés. Ha nem volna régesrégen nyelvünk része ez a dolog, akkor nem beszélhetnénk kőről, miközben fémcsövek és -lemezek állnak az út mellett betonnal alapozva.
A szakmai nevet még senki nem idézte be ide. Ha már racionalizálási kényszerünk szakmát keres, akkor az útüzemeltető műszakiak sajátíthatnák ki az elnevezés jogát. Ez nem indokolatlan felvetés, érdekes lenne tudni, ők miként nevezik, csak aztán nehogy kilométerszelvény meg egyéb szavak keveredjenek a vitába :)
Peyerk vita 2008. április 26., 15:06 (CEST)Válasz
Karmela: A szócikkből ki kellene derülni, hiszen nem lényegtelen információ. De ha nem jön szakirányú addig, akkor a jövő héten utána járok a dolognak a megyei és/vagy DE-MFK könyvtárban. Egyébként nagyon valószínű, hogy a kövön van egy jelzés, amitől mérik a távolságot, hiszen meghatározott időközönként és eseményenként hitelesíteni kell (az anyagminőség sem elhanyagolható, ld. erózió)! Nem mellesleg a BME-s hallgatók nagy val'séggel mértek/mérnek is onnan (pl. geodézia, térinformatika tárgyak és vidékeik), a hivatásosok pedig egészen biztosan. Főútvonalak kezdete már csak azért is, hiszen ezeknek egyik jellemző adata hosszúságuk, amit természetesen ettől a ponttól mérnek és egyes szelvényeiket ehhez viszonyítják (ill. egyes alappontokhoz, de ez már egy másik történet). Jelölése pedig lehet kifejezi geometriai alakját is, egyelőre nem tudom.
Peyerk: Műszaki szempontból és műszaki témájú szócikkek esetében tökéletesen agyrém lenne, ha a köznyelvi elnevezéseket alkalmaznánk bennük! (esetleg lábjegyzetben fel lehet hívni rá bennük a figyelmet, hogy ezt kőmírges „Józsi bá'” így szokta nevezni...) Műszaki nagyjaink (és nem a köznép és még csak nem is a szakmunkások, hanem többnyire tudományos fokozattal rendelkező mérnökök) azért hozták létre anno a Magyar Szabványügyi Hivatalt (ma Testület), mert el akartak szakadni a – gondolom az akkor is jelen levő – nyelvi pongyolaságtól, és elhatározták, hogy olyan műszaki irányelveket alkotnak meg közösen (több szakma együtt), amelyekkel később minden, a műszaki munkában ténykedő szakember egyetért és alkalmaz (ezek ismeretétől válik valaki „szakemberré” – rendszerint az egyet nem értésből és az elavulásból születnek a szabványmódosítások). Pont mint a wiki-irányelvek... Lévén beléptünk az EU-ba, így kénytelenek vagyunk jogharmonizálni a rendszerrel, ezért az átdolgozott MSZ-eink után bigyesztik az EN betűket is (MSZ EN), nemzetköziek esetében pedig MSZ ISO lesz. Itt [4] van ez-az. A szelvény (pl. hossz-szelvény és keresztszelvény) fogalma megint más történet, aminek egyik speciális esete lehet a kilométerszelvény. --Gyantusz vita 2008. április 26., 16:10 (CEST)Válasz
Azt kihagytam, hogy teljesen természetes módon a műszaki közép- és felsőoktatás tananyagait épp eme műszaki irányelvek szerint kell(ene) megalkotni és oktatni. Az sem „furcsa”, hogy egy rakat tankönyvünk az 1960-as, 70-es, 80-as években íródott... ma pedig utánnyomott, irreális árakon (ld. BME-s tankönyvek nagy része). A műszaki tudományok ápolása és továbbfejlesztése meg többek között az MTA dolga, ahol megintcsak nem „Józsi bácsi” és „Mariska néni” szájíze szerint fogalmaznak... --Gyantusz vita 2008. április 26., 16:19 (CEST)Válasz
Köszönöm hogy kifejtetted egy hosszú bekezdésben, amit fentebb fél mondatban leírtam: nem jó a köznyelvi megjelölés, ha "a tárgyalt fogalom köznyelvi megnevezése pontatlan, vagy egyéb okból alkalmatlan". A másik félmondatnyi kérdést viszont még közelítőleg sem sikerült érintenie a fejtegetésnek: "van valami »szabadalmi dokumentum«, ami eldönti, hogyan nevezik magyarul".
Köszönöm. Már nem halok meg hülyén.
Peyerk vita 2008. április 26., 18:55 (CEST)Válasz
Kezdem végképp elveszteni a türelmemet... Mi a fr csuda köze van mindennek a vitatott elnevezéshez?!?!?!
Mindenki idedobja, ami az eszébe jut a témáról, közben egy árva szó nem született napok óta, ami az elnevezés dolgához valami újat adott volna hozzá. Ha vitázom a leírtakkal, akkor csak fokozom a fecsegést, ha meg nem, akkor egyszercsak valaki átnevezi a lapot...
Nem jó ez így! Tessék konkrétan érveket hozni az elnevezéshez!
(Persze tudom, ez a hií. kocsmafal, szerintem meg nem is hí. kérdésről van szó. De erről sincs senkinek véleménye?)
Peyerk vita 2008. április 26., 18:47 (CEST)Válasz
Szomorú vagyok én is, hogy az általam írt „hosszú bekezdésben” nem találtad meg a lényeget. A „[...] van valami "szabadalmi dokumentum", ami eldönti, hogyan nevezik magyarul [...]” félmondatnyi kérdésedre ott a válasz: igen van. A Magyar Szabványokban és a magyar nyelvű szakkönyvekben!!! De mivel nem vagyok építőmérnök, így nem tudhatom, lévén nem kerültem eddig ilyen (vita)szinten kapcsolatba vele. A másik lehetséges – és értelmes – választ Karmela említette, mely szerint geometriai okokból lehetséges a „0” kilométerkő megnevezés is, természetesen ez csak feltételezés. Mivel szombat este van és a könyvtárak valószínűleg nem nyitnak ki a kedvünkért holnap, így leszel szíves megvárni a jövő hetet, vagy ha Neked azonnali válasz kell, akkor leszel szíves felhívni telefonon a Magyar Közút Kht. Ügyfélszolgálatát [5] és azután ide beírni a válaszukat (esetleg írhatsz nekik levelet is)! Egyéb esetben: „Az MSZT Szabványinformációs Központja a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett telefonos információszolgáltatást is nyújt.” Lásd itt: [6] Szépen elmész, és kikeresed, ami Téged érdekel. Ha sok zsozsód van, még meg is veheted a konrét szabványt. Ha pedig végképp tanácstalan maradsz, javaslom, üsd fel a négykötetes Mérnöki kézikönyv éppen aktuáélis kötetét (az egész van vagy 6000–6500 oldal). Csak hogy én is elveszítsem a törelmemet... További jó információkeresést, megadtam jópár forrást. --Gyantusz vita 2008. április 26., 19:57 (CEST)Válasz
Leegyszerűsítem én is a kérdésemet: tudod amit írsz, vagy csak hiszed?
Nem adtál semmi forrást, csak felsoroltál mindenfélét, amiről azt hiszed hogy köze lehet a dologhoz. Szerintem ez nagyon kevés ahhoz, hogy megcáfold a köznyelvi szóhasználat helyességét. Az utca embere azt mondja, "nullás kő" vagy "nullás kilométerkő", te azt mondod nem ez a helyes név. Aztán azt mondod, keressem ki én az állításod forrását abból a pár ezer oldalból, amiről úgy hiszed, esetleg tartalmazhatja.
Ne már...
Egyébként a "nullás kő" az egy szobor. Nem műszaki berendezés, nem építmény, nem épület, semmi hasonló. (Mellesleg ezeknek a jelentésével nagyon pontosan tisztában vagyok, mert bár műszaki szabványok ügyében nem vagyok képben, az építési jog fogalomrendszerében nagyonis.) Egy műalkotás elnevezéséről beszélünk. Ennek megfelelően erősen kétlem, hogy az elnevezése megtalálható lenne bárhol az általad felsorolt lehetséges forrásokban.
Peyerk vita 2008. április 27., 19:12 (CEST)Válasz
Jó olvasni, amikor valaki a nép hangjaként nyilvánul meg, és kétmillió ember végigkérdezése után, kellő határozottsággal vág sorokat az ellene szegülő nyakas plebszben, és el is fogadom én, hogy az istenadta nullás kőnek hívja (én ez ügyben nem tekinteném enmagam a nép sűrejének, és a nullás kő kifejezést még nem használtam sose, biztosan többet kellene utcán járnom), de szerintem nem kellett volna idehozni ebbe a már-már parttalan erőlködésbe a műalkotás elnevezésének kérdését, mert e tekintetben az utca emberét kérdezik meg legutoljára, elsőként a művész és a megrendelője szokott ez ügyben odanyilatkozni, és akkor is az a neve a festményének, hogy Égő zsiráf vagy Sagrada Familia, ha az utca embere úgy tartja számon, hogy hátba szúrt emberes Dalí-kép vagy az a fura templom Velencében... vagy Madridban... nem tudom hol. Azaz ha a műalkotás nevére vagy kíváncsi, totálisan indifferens, hogy az utca embere hogy ismeri, mert a szobor nevének a Nulla kilométer kő látszik lenni, talán akként értelmezve, hogy a kő, amelynek neve Nulla kilométer, nem tudom, Borsost már nem lehet megkérdezni, de nagy mellényúlásnak innen nézve sem tűnik a nulla-kilométerkő alak.
Szerintem ebben a vitában új szempontokat már senki nem fog felvetni, hallhattunk érveket a nulla, nulladik, nullás használatához, ahogy Peyerk írja, ez nem helyesírási kérdés, de ha megvan az elfogadható alak, akkor mégis rendbe kell tenni helyesírásilag a dolgot. Pasztilla 2008. április 27., 20:01 (CEST)Válasz
Én nem az elfogadható alakot keresem, hanem a kő (szobor) nevét. Amit belinkeltél, az egy a sok-sok fotós lap közül, ahol a fénykép készítője valamilyen nevet adott az általa feltöltött cuccnak. Más hasonló lapokon más elnevezések vannak.
Azt hiszem a szobor valódi nevét a Budapest Galéria fogja tudni megmondani, ők gondozzák a közterületi szobrokat. Ez persze megint csak egy ötlet :)
Természetesen lehet élcelődni azon, hogy a 2 millió budapestinek vagy a 15 millió magyarnak mekkora részét kérdeztem meg, de az általunk és a környezetünk által ismert verziót érdemes másokéival összevetni. Felétek mi a neve?
Peyerk vita 2008. április 27., 20:45 (CEST)Válasz
Tudom, hogy azt keresed, ezért pofáztam bele azt, amit. Én nulladikkilométerkőnek szoktam nevezni és így ismerem, és nekem még a nullakilométerkő is ismeretlennek hatott a vita elején. A belinkelt lap természetesen esetleges, a műemlék-felügyelet köztériszobor-listáját meg fogom nézni, amint könyvtárközelbe kerülök. Pasztilla 2008. április 27., 21:21 (CEST)Válasz
A fentebb nevezett Mérnöki kézikönyvek egyikében van egy fejezet a földméréstanról, ez nem hit, hanem ténykérdés (ill. mivel tudom hogy van, így hiszek is benne...). Azt is tudom, hogy a négy kötet megtalálható a debreceni ex-Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának olvasótermében (és még azt is tudom, hol), jelenleg ez [7]. Mivel nem olvastam végig – hiszen nem azért vannak ezek, hogy regényként kezeljük, nem is lehet – így természetesen csak gondolom, hogy benne van a válasz. Holnap megyek és megnézem. Továbbá ha nem lenne benne, elbattyogok a jelenleg Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karának könyvtárába, ahol 200 %, hogy találok útépítési kézikönyveket. Ez megint ténykérdés. Ha minden kötél szakad és lesz elég vastag bőr a Zarcomon (bár most beretválkoztam...), akkor felmegyek a 2. emeleten található Mélyépítési tanszék illetékes agytudorjához és megkérdezem tőle eme nevezetes problémát... (de egyébként lehet feladom neki a leckét) Egyébként meg nincs igazad: ez egy mérnöki/műszaki célból létrehozott építmény, aminek a felépítménye egy megrendelésre elkészített szobor! Ez szerintem nem lehet kérdés, lévén (ha úgy tetszik) az útépítésben a hosszmérés egyik alapvető eszközéről beszélünk, aminek „mozdulatlannak” kell maradnia sok-sok-sok-sok és sok évig. => Az alépítménye nem lehet piskóta, bár kérdés az, hogy milyen az altalaly: Ősduna-hordalékon leledzik, vagy sziklás, kemény-e az... (ez meg a geológia és az alapozás tantárgyak vidéke) Lehetne még sorolni a műszaki problémákat a létrehozásának idejéből, ez úgy látszik elkerülte a figyelmedet. Az megint egy másik tészta, hogy ez a pont többször át lett helyezve (pl. háborús sérülések). A szócikkből kiderül, hogy a jelenlegi állapot 1975-ben készült el. Ebben az időben már bőven volt sok geodéziai alappont szerte az országban, és lévén ezek is egységes műszaki irányelvek (értsd szabványok) alapján készültek és készülnek a mai napig (pont a mozdulatlanság problematikája miatt), így feltételezem(!), hogy ennek a főfő pontnak is vannak valahol műszaki tervdoksijai (mondjuk Budapest Főváros Levéltára [8], de azért ne bányásszunk ennyire mélyre). Egyébként istenbizony, ha legközelebb Budapesten járok, megnézem magamnak ez az „ojjektumot”! Az, hogy a szobor nevéről, vagy a „műszaki célú építményről” vitázunk-e, az egyértelműen kiderül a szócikk első mondatából.
Egyébként egy huszáros vágással kettévágom minden eddigi írásomat, ugyanis még ha találok is valamit, lévén műszakiak vagyunk és nem nyelvtudorok, nem biztos, hogy nyelvtanilag helyes lesz a végeredmény... xD :P Mindenesetre egy próbát megér. --Gyantusz vita 2008. április 27., 21:35 (CEST)Válasz
Ééértem! Tehát szerinted a szobor valójában egy földmérési alappontot rejt! Eddig ez a szempont nem merült fel. Az valóban mérnöki létesítmény a maga módján.
De ha így is van, annak a neve szerintem nem az lesz, amit mi keresünk, hiszen egy földmérési alappontnak sorszáma van. Másrészt én tamás vagyok ez ügyben, szerintem ott nincs alappont. Már csak azért sem, mert az utak mérésének tényleges kezdőpontja a körforgalom közepe, a szobor csupán jelkép.
Peyerk vita 2008. április 27., 21:43 (CEST)Válasz
Felteszek egy kérdést, válaszolj rá, légy oly' kedves: Hogyan lehetséges szerinted egy olyan építményről/től mérni akármit, amin nincs semminemű viszonyítási jel?
Mivel az alappontoknak (és telepítéseiknek) vannak szabványaik, így feltételezem, hogy ennek is lennie kell valamiféle műszaki leírásának. Ha budapesti vagy, egyszerűbb a helyzeted, mint nekem, mert csak felülsz valamelyik nap a villanyosra/buszra/akármire és megnézed, hogy van-e rajta szintezőcsap, -tárcsa, kiskutyafüle meg akármi, amit még akarsz (galambguánó). Lévén műszaki létesítmény (már ha egyáltalán tényleg ettől mérik-e a távolságot...), így lennie kéne, bár az eddig látott fotókon nem látszik. Ha meg nincs neki semmi és tényleg csak egy szobor, akkor jön a nagy talány, hogy honnan mérik a nulla kilométert? --Gyantusz vita 2008. április 27., 22:59 (CEST)Válasz
Pontosabban a nullát nem mérik sehonnan, viszont a többit ige'... :) --Gyantusz vita 2008. április 27., 23:03 (CEST)Válasz
A galambguánót látatlanban megerősítem, ki se sétálok miatta. Akkor ez megoldva.
Valóban hozzáértő műszaki tudná megmondani, hogy az utak kilométerjelölése a földmérés szokásos eljárásaival és pontosságával történik-e. Lehet hogy így van, de egy ennek ellenkezőjére utaló jel van: ha valahol egy elsőrendű úton pár méteres rövidülést vagy hosszabbodást eredményező átalakítást végeznek, én még nem láttam, hogy átrakosgatták volna az irányonkénti pár száz táblát... A "hogyan lehet" kérdésed ugyanis csak akkor releváns, ha geodéziai pontosságot igényel a dolog.
Mint fentebb írtam, szerintem az utak hosszát a körforgalom közepétől mérik. Maga a szobor ugyanis a téren átfutó utaktól több tíz méterre helyezkedik el. Ha az utak hosszát geodéziai precizitással mérnék, akkor különösen meglepő lenne, ha ezt egy olyan pontról tennék, ami nem az úton van. Visszakérdésem tehát: ezt elképzelhetőnek tartod?
Peyerk vita 2008. április 27., 23:17 (CEST)Válasz
Hárásó! Azért gyanús nekem ez az egész, mert ide-oda pakolgatták a „kilométerkövet” az idők folyamán, ezek szerint mindíg utána kellene mérni, hitelesíteni stb. (ami alapvetően nem tétel) Azt viszont abszolut nem tudom megmondani, hogy a kilométertáblákat átpakolják-e és ha igen mikor? Révén nem dolgoztam még ilyen helyen és még csak nem is tanultam erről. Az, hogy nem a körforgalomban van, elvileg nem probléma, hiszen bármit ki lehet mérni akár mm-es pontossággal is (megfelelő szórás mellett), a mai hordozható geodéziai mérőállomásokkal meg pláne. Egyébként az útpálya nyomvonalát ki kell tűzniük az útépítőknek, így a keresztszelvények egymástól való távolsága is adott, pont ettől a ponttól. A mérési pontosság pedig ebben az esetben is „tűréssel” értelmezhető, hiszen elég ritka az az eset, mikor megindulnak a kezdőponttól és folyamatosan építi egy cég az egészet a végéig. A gyakorlat az, hogy egyes pályaszakaszokat kiadnak más kivitelezőnek és ha a két szakasz a kivitelezés végén pontosan összeér, akkor mindenki örül (hídépítésnél viszont nagyon pontosan kell dolgozni, bár ez most nem téma). Bár látótávolságon belül már nem kérdés a pontosság... Ha tényleg nincs rajta semmi jel és tényleg nem onnan mérik az utak hosszát, akkor ezt ki kell javítani a szócikkben! Ettől függetlenül megnézem holnap a dolgot. --Gyantusz vita 2008. április 27., 23:35 (CEST)Válasz

Összefoglalom: Gyantusz tudja, hol kell utánanézni a szakmai háttérnek, és fel is ajánlotta, hjogy utánanéz, majd ha kinyit a könyvtár. Akkor ezt szerintem illik kivárni, mivel eddig ez volt a legszakszerűbb hozzászólás-sorozat. Tehát ne várjunk tőle konkrétumokat, amíg nem tud utánanézni.

Peyerk: bocs, de a hozzászólásodból levettem a megoldva szóról a sablont, mivel megtévesztő, és még az archiválóbot félrevezetésére is alkalmas. Bináris ide 2008. április 28., 07:46 (CEST)Válasz

Egy laikus hozzászólás/összefoglaló:
A fentieket én úgy értelmezem, hogy nem egy, hanem több megnevezést keresünk:

  1. Alaposan megnézve a szobor belinkelt fotóját, a kőből való nullás szám alatt, szintén kőbe vésve, azt láttam: km.
    Ebből én most azt gyanítom, hogy a szobornak magának az a neve, hogy: „0 km”.
    Kivéve persze, ha valamilyen dokumentummal bizonyítható, hogy Borsos Miklós a szoborra valamilyen másik elnevezést vezetett be. Ennek gondolom az a helyes olvasata, hogy nulla kilométer, de az írott forma ettől még : 0 km. Ennek a 0 km megnevezésnek a szobor alkotójának akarata ad legalitást.
  2. Gyantusz hamarosan kideríti az útmérnöki fogalmat, azt, ahogy a főútvonalak „kiindulására” vonatkozó útmérnöki mérőpontot a szakma nevezi. Ezt a megnevezést a szakirodalom fogja „legalizálni”.
  3. Több olyan város is van, Magyarországon is, külföldön is, ahol a városcentrumot valamilyen szoborral, táblával díszitik, arra emlékeztetve, hogy valahol ott, a szobor vagy a tábla tájékán van az utak kiindulópontja. Lásd: en:Kilometre Zero, en:Milliarium Aureum A budapesti szobrot ide-oda helyezték, magát a szobrot is lecserélték, ez is mutatja, hogy ennek az intézménynek a megnevezését nem kell sem a szobor nevéhez, sem a mérnöki szaknyelvhez kötnük: ez esetleg egy harmadik megnevezés, aminek a legalitását a nyelvhelyességi meggondolások adják.

A cikken belül mindig az adott szűkebb szövegkörnyezetnek megfelelően lenne jó hol az egyik, hol a másik megnevezést választani.
Redirekttel mindhárom kifejezésből el kell jutnunk a cikkhez. A cikk címéül pedig a fentiekben harmadikként felsorolt kifejezést tartanám jónak, de ellátva a budapesti jelzővel, hiszen a cikknek ez a budapesti intézmény a témája, nem pedig az általános fogalom.
 Karmelaposta 2008. április 28., 13:20 (CEST)Válasz

melyik fent és melyik harmadik? Pasztilla 2008. április 28., 13:58 (CEST)Válasz
A város/országközponti emlékművek még megtalálandó általános megnevezésére gondoltam, ellátva a budapesti jelzővel.  Karmelaposta 2008. április 29., 12:31 (CEST)Válasz


Nos. Voltan „fentebb” nevezett (;)) helyeken és találtam sok érdekes olvasnivalót a témában... rittig pont azt nem, amit kerestem, de Murphy törvényei már csak ilyenek (ráadásul a DE-MFK is már DE-AMTC-MK – semmi se a régi). Az I. és a IV. kötet a nyerő, de vannak még mások is. Végső (l)elkese(re)désemben nekivágtam a geodézia tanszéknek, hátha találkozok ősöreg Kalina tanárapánkal, de ez sem jött be (kedden rendel). Viszont találkoztam két 40 körüli földmérőmérnökkel (ez egy remek szó) és ők egyöntetűen állították, hogy ama Clark Ádám téri objektumnak vannak magasságponti koordinátái. Kérdésemre, hogy milyen jelek vannak ezen, nem tudtak konkrét választ adni. Azt javasolták, hogy nézzem meg a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján. Így is tettem, egyelőre nem sok sikerrel, viszont itt megint leletem 1-2 jó dolgot... Tehát megnéztem mind a Vízszintes (VAB), mind a Magassági Alapponthálózat (MAG) adatbázisát, de lehet csipás vagyok és csak én nem látom, hogy nevezett helyen lenne valami (az, hogy egyik se legyen, az azért gyanús). Mindegy, írok egy levelet egy általam kiválasztott koponyának, aztán majd kiderül, egyszer. Ha meglesz, beírom a szócikkbe!
[OFF]Egyébként az útjelzőtáblák átpakolászására azt a választ adták, hogy egy-egy útvonalhossz-változás után nem elég csak a táblákat átrakni, hanem át kell(ene) rajzolni és írni az összes földmérési (és egyéb) térképet is, ami fellelhető az országban (értelemszerű). Ez persze tetemes összeg és idő, majd ha egyszer digitális lesz minden, majd akkor, talán... Addig is az út menti információs táblákon () zárójelben megadják az eltéréseket. Ráadásul már majdnem minden nagyvárosnak elkészültek az elkerülő körgyűrűi, így ez az I. kerületi főpont már régen nem fő-főpont, hiszen ezen városokban is megvannak a kihelyezett viszonyítási főalappontok. Nagyjából ennyit a műszaki részéről.[/OFF]
Hogy melyik változat legyen, kevés lövésem van, de egy biztos: én anno megemlítettem Ádámnak, hogy még nem láttam egy szócikket sem a papír alapú lexikonokban, amelyik címe „”-jelben lett volna írva, így nem értem, hogy egy hadműveleti szócikk (egyelőre 1 db van ilyen) miért lett így átnevezve (még ha MTA-szerint így a jó). De alapvetően meghajlok a nyelvtudós kollégák ismeretei előtt! --Gyantusz vita 2008. április 28., 22:32 (CEST)Válasz
Csak hogy növeljem a variációkat egy témára, most nézem a Budapest térképemet (DIMAP & Szarvas András Térképészeti Ügynökség, Budakeszi, 2006), ahol a B1 lapon 0-km kő-ként írják a nevét.
Pasztilla: a műemlék-felügyelet neve Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)[9], a náluk való keresés sem tűnik hiábavalónak (érdekesség, hogy netes adatbázisukban „Clark Ádám”-ra csak az alagút keleti bejáratát és a Lánchidat adja). --Gyantusz vita 2008. április 29., 12:23 (CEST)Válasz
Ma már lehet, hogy ez a neve, de én még az Országos Műemlék-felügyelet (biztos nem így volt írva, höhhh) által cirka húsz éve kiadott fővárosi szobor- és emléktáblajegyzékre gondoltam, ami az OSZK-ban a segédkönyvtári részben, az ablakoknál, a felső polcokon áll. Pasztilla 2008. április 29., 12:56 (CEST)Válasz
xD np --Gyantusz vita 2008. április 29., 16:34 (CEST)Válasz
Mi lenne a en:Kilometre Zero cikknek, tehát ahol több városra is felsorolják a nevezetes intézményt, a jó magyar címe? Ha ezt megtaláljuk, akkor már egyszerű dolgunk van: a mi cikkünk címe ugyanaz, de a budapesti jelzővel ellátva. A szoborról beszélve egyelőre úgy néz ki, hogy a 0 km a helyes (ez látszik a fotón kőbe vésve). Esetleg A nulladik kilométer Budapesten esetleg? vagy talán A budapesti nullás kilométerkő?  Karmelaposta 2008. április 29., 13:28 (CEST)Válasz

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)[10] oldalán kerestem, de semmi nyoma, vagyis nem védett tárgy. Amikor a képet készítettem, a szobor talapzatán nem láttam földmérési pontra utaló jelet, hacsak hátul nincs, ahol nem látszik (vagy nem voltam elég figyelmes). Alkalomadtán megnézem, de szerintem inkább műalkotásról van szó, és nem egy műszaki létesítményről. misibacsi*üzenet 2008. április 29., 20:51 (CEST)Válasz

Én se nem, mivel továbbra is bántja a nyelvérzékemet. A nulla kilométerkő' viszont különírva továbbra is azt jelenti, hogy „sehány kilométerkő”. Pasztilla

(@_@)
Most akkor mi legyen? Nincs egy olyan változat, amiben egyetértenétek?  Karmelaposta 2008. május 1., 23:45 (CEST)Válasz

banánevés

szerkesztés

Ha én elkezdem enni a banánokat, soha sem a nulladikkal kezdem, mindig az elsővel. Hogy is van ez??? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dr.koba (vitalap | szerkesztései) 2008. május 10., 13:55

Mi köze lehet a te banánevési szokásaidnak a szócikk címéhez? Több dolog lehetséges:

  • majom vagy és 1-től kezded a számozást (ha 1000-ig el tudsz jutni a számolásban, az szerintem nagyon jó eredmény)
  • óvodás vagy és még csak az ujjacskáidon tudsz számolni
  • hiányoztál az általános iskolában, amikor a számokat oktatták (0, 1, 2, 3...)
  • középiskolás vagy, és hiányoztál a matematika órákról, amikor a természetes számokat (0, 1, 2, 3...) vagy a koordinátarendszer fogalmait (pl. origó!) magyarázták
  • felsőfokú, humán orientációjú iskolába jársz, és még nem tanultátok a "távolság" fogalmát
  • már ezek közül mindenféle iskolát elvégeztél, de régen volt és elfelejtetted ezeket a dolgokat

A következő kérdésed az lesz: hogyan lehet valamiből -1 (mínusz 1 darab)? (erre a szemléltető válasz: 1 ember van a buszon és 2 leszáll, fent marad -1).

Egyébként, mint ezek szerint nem eléggé nyilvánvaló, nem darabszámról, hanem távolságról van szó, ez a kiindulópont, ahonnan a többi út távolságát számítják, innen a első kilométer 1 kilométer távolságra van.

Ui. kérdésedet a Wikipédia:Tudakozóban kellett volna feltenned. misibacsi*üzenet 2008. május 11., 09:12 (CEST)Válasz

Átnevezés

szerkesztés

A cikket átneveztem „0” kilométerkő névre.  Karmelaposta 2008. május 6., 10:00 (CEST)Válasz

24-én, kedden voltam többek között a Clark Ádám téren (a Várba menet), ahol megvizslattam a követ is. Nos, 100 %-os biztonsággal kijelenthetem, hogy nincs rajta semminemű műszaki jelölés, mérési pont! Azaz ez egy szobor... ;) --Gyantusz vita 2008. június 28., 19:47 (CEST)Válasz
...ugyanazzal a magabiztossággal, mint korábban az ellenkezőjét :)
Drága Gyantusz, ez még mindig csak Saját Kutatás. Nem attól szobor, hogy te nem találtál rajta valamit.
Peyerk vita 2008. július 1., 23:47 (CEST)Válasz
Tökéletesen igazad van. De mivel én azt állítottam – tévesen, tanulmányaim alapján – hogy innen mérik a km-hosszakat, így cáfolom magamat, lévén – én legalább is – nem találtam rajta semminemű jelölést (az alja egyébként is elég ramaty állapotban van), pedig nyújtogattam a nyakamat, mint a fa alatt ülő gomba... (és még volt is a fejemben „nagy kalap”) Persze ettől még lehet műszaki mérőeszköz is (xD), de elég kicsi a valsége... ;) --Gyantusz vita 2008. július 2., 01:10 (CEST)Válasz
Szerintem összekevered a mérőeszközt és a vonatkoztatási rendszert, pontosabban annak fizikai megjelenítését. Két különböző dolog, hogy honnan mérik az utakon a kilométereket és hogy hogyan mérik azokat. Az előbbit, esetünkben a a körforgalom közepét egyáltalán nem szükséges megjelölni. A földmérési alappontok pedig nem jelentenek semmiféle kitüntetett helyet, ez nem szükséges a működésükhöz, ahhoz elég a megjelölésük.
A kövünk meg egy harmadik dolog: köztéri szobor, aminek ügyében pedig a Budapest Galéria az illetékes.
Peyerk vita 2008. július 2., 01:46 (CEST)Válasz

Akkor most végül honnan mérik a km-hosszakat? Ádám 2008. július 2., 15:09 (CEST)Válasz

Peyerk: Nem vitatkozom, mert nincs min. Állapodjunk meg az ügyben, hogy a múltkori vita során rossz irányban indultam el és ezt beismertem. Én szvsz el tudnám képzelni, hogy a kezdőpontra pakoljanak valami szobrot, lévén az a „nulladik”, kitüntetést érdemelhetne.
Ádám: Kérdésedre egyelőre nem tudom a választ. A körforgalom közepébe nem mentem, mert nagy volt a forgalom (ami nem akadály), meg nem volt semmi kijelölt út, nem szeretem egy rendezett területen széttapicskolni a füvet. Majd legközelebb (bár addigra úgyis kiderül). --Gyantusz vita 2008. július 2., 23:04 (CEST)Válasz
Ez hihetetlen :) + :( Pedig műszaki vagy...
Miért ragaszkodsz csökönyösen ahhoz, hogy azt a pontot, ahonnan a távolságot mérik, meg kell jelölni valamivel? A földmérés technológiájának lényege, hogy megfelelő viszonyítási pontok rendszerét állítják fel abból a célból, hogy bármely szükséges mérést elvégezhessenek. Ismétlem, bármilyen mérést. Tehát két pont távolságának megméréséhez semmi szükség nincs arra, hogy e két pont földmérési alappont legyen. Ha pedig ez így van, akkor bármilyen pont lehet egy út hosszának kezdőpontja, nem?
A körforgalom közepén nincs semmi, a távolságokat mégis onnan mérik. Ilyen egyszerű.
Peyerk vita 2008. július 4., 02:37 (CEST)Válasz
Na hát, utolsó előtti mondatodban szereplő állításod elég érdekes. Ha nincs semmi jelölés a „valamin”, akkor hogy tudsz mérni onnan? Honnan tudod, hogy a jó semmitől mérsz és nem a rossz semmitől? A semmitől csak a semmit lehet mérni, egyebet nem...! Egyébként félre érted. Nem állítottam, hogy minden szelvényhez kell alappont. A „műszaki jelölés, mérési pont” nálam nem feltétlenül geodéziai alappont, hanem lehet vonás a műkőbe, egy x, akármi. De mivel nincs rajta semmi ilyesmi, így a szobor egyik porcikája sem lehet mérési eszköz/tárgy (lehet vonatkoztatási rendszer egy pontja is az - de ez már nyelvtan), vagy aminek akarod. Alappontsűrítést más módon is el lehet és kell is végezni (mint írod: „megfelelő viszonyítási pontok rendszerét”, tehát Ők sem a semmiről mérnek). Ezért vannak a földmérők, ez a dolguk. Attól még hogy leírod „onnan mérik” engem nem győztél meg, mert ez tudományos (és műszaki) szemmel mérve „semmi” és ez „ilyen egyszerű”. Jelen helyzetben a szakma jeles képviselői is tanácstalanok vitáinkat illetően, úgyhogy sok okosat én sem tudok írni... (úgy látszik, túl apró dolog ez ahhoz, hogy bárki foglalkozott volna vele) Mellesleg, amin vitázol: ha rajtam múlott volna, ami nem, a mérési nullpontra (nevezzük origónak) én egy akkora szobrot állíttattam volna, ami felér a Citadella tetejéig, hogy 33 év múltán se kérdőjeleződjön meg senkiben az, hogy hol is található ez a pont, olyan alapozással, ami kibírja egy Cár-bomba robbanását is.
Mindössze két kérdés van csupán, amire felelni kell: 1. Mi a pontos neve a szobornak? 2. Honnan mérik konkrétan a utak hosszát? Minden más érdemben felesleges. --Gyantusz vita 2008. július 5., 04:09 (CEST)Válasz
Őszintén szólva tényleg nem értem már hogy miről beszélsz.
Jópofa a szójáték a "semmivel", de nem ül. Nem "semmitől" mérik az utakat, hanem egy konkrét ponttól. Szerinted ennek a pontnak tartósan megjelöltnek kell lennie, ez azonban tévedés. Az üres papírlapon végtelen sok pont van akkor is, ha ceruzával nem jelölöd meg azokat egyenként. Egy négyzethálós lapon nem csak a vonalak metszéspontjaira vonatkozó számítások végezhetők el érvényesen, hanem a vonalak által kijelölt négyzetek középpontjaira vonatkozóan is, és ehhez nyilvánvalóan nem kell megjelölni ezeket. Sőt, bármely pontra vonatkozóan érvényes számítások végezhetők, amelynek ismerjük a helyzetét a viszonyítási rendszerünkben (mondjuk a koordinátái által).
A földmérésnek a rögzített viszonyítási (alap)pontokon alapuló rendszerében bármely pont helyzetét elegendő egyetlen egyszer meghatározni. Attól kezdve ennek a pontnak a helyzete ismert lesz a viszonyítási rendszerünkben, tehát ismételt helyzetmeghatározás, bármiféle mérés nélkül tetszőleges számítások elvégezhetők e pontra vonatkozóan. Ebből következően ahhoz, hogy egy pontra vonatkozóan méréseket végezzünk, nem kell azt tartósan megjelölni. Tartósan megjelölni csak azt a néhány pontot kell, amelyekre ahhoz van szükség, hogy az új, korábban meg nem határozott pontok beméréséhez segédeszközként, viszonyítási pontként használjuk fel. Ezek az alappontok.
Tehát az utaknak a körforgalom közepétől való hosszméréséhez elég volt egyetlen egyszer egy póznával odamenni és leszúrni azt, majd elvégezni a rá vonatkozó méréseket, és ez a pózna nem kellett hogy nyomot hagyjon. De tovább megyek, a pont meghatározásához még ki sem kellett menni a helyszínre, bőven elég lehetett a kör középpontjának számítással való meghatározása is. Ezután minden további "mérés" valójában számítás a pontot a viszonyítási rendszerben reprezentáló adatokkal.
Kérdéseidre pedig a válasz:
  • 1. A szobor neve: „0” kilométerkő.
  • 2. Az utak hosszát a körforgalom közepétől mérik.
Megjegyzem, legaláb ilyen érdekes kérdés, hogy merre mérik :)))
Peyerk vita 2008. július 5., 10:18 (CEST)Válasz
Visszatérés a(z) „„0” kilométerkő” laphoz.