Vita:„0” kilométerkő
Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Színvonalas | Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Kevéssé fontos | Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: December/Redirect (vita), értékelés dátuma: 2010. február 27. | |||
|
Hibák
szerkesztésÚgy tudom, hogy az egyszámjegyű főutakat számozzák a Nulla km-kőtől, kivéve a 8-ast, amely Székesfehérvártól indul, s így a hosszát is onnan mérik. Mivel nemcsak egyszámjegyű főútvonalak vannak, belejavítottam a cikkbe. Üdv. G. Ági 2005. november 27., 18:47 (CET)
Néhány stiláris javítást is végeztem a cikkben, ami egyébként szerintem nagyon jó, remélem, nem haragszol érte. Üdv. G. Ági 2005. november 27., 19:17 (CET)
Itt senki nem haragszik semmiért, a wiki köztulajdon, és ezt a cikket is már öten szerkesztették előtted :) Nyugodtan javítgass mindent, amit jónak látsz. Alensha 寫 词 2005. november 27., 19:24 (CET)
- Pontosítok:itt sokan haragudnak sokmindenért. Viszont nem jogosan. A többi stimmel :) ˘˛˘ 2005. november 27., 21:52 (CET)
Egyetértek, mostanában egyesek túllihegik a dolgokat. No türelem meg megértés. Nem szép dolog... NCurse üzenet 2005. november 27., 21:58 (CET)
- A képen (alig) látható szobor pedig Borsos Miklós alkotása. OsvátA. 2005. november 27., 22:03 (CET)
További érdekes információk
szerkesztésA sulineten és az építészforumon, sajnos forrásmegadás nélkül, idevonatkozó információkra bukkantam: [1] és [2]
A kijelölésről is valamicske információ: Százötven éve jelölte ki a reformkor városépítő lendülete a főváros közepét, ahol ma a nulla kilométerkő áll. [3]
Ha valaki az adatokhoz használható forrást találna, bele lehetne dolgozni a cikkbe.
Karmelaposta 2008. április 24., 19:12 (CEST)
- Esetleg a kultura.hu-n írj Götz Eszternek, hogy adja meg az adat forrását (ő a cikk szerzője). misibacsi*üzenet 2008. április 24., 21:30 (CEST)
- Majd a cikk alkotói, akkinek jobban a szívén fekszik ez a kő. Én csak ötletet akartam adni. Karmelaposta 2008. április 24., 21:35 (CEST)
Megnevezése
szerkesztésAz eszmecsere kezdete
szerkesztésA helyes elnevezésről jelenleg vita folyik a Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) lapon, szakaszcím: Nulla, 0.-ik, 0-ás, Nullás, Nulladik, „0” kilométerkő . Karmelaposta 2008. április 25., 10:36 (CEST)
Ámozgatva a Kocsmafalról
szerkesztésNulla, 0.-ik, 0-ás, Nullás, Nulladik, „0” kilométerkő |
---|
Mindegyikkel találkoztam már. A mi cikkünk: Nulla kilométerkő. Helyes ez így? Karmelaposta 2008. április 24., 19:35 (CEST)
Akkor átnevezzem Nulladik kilométerkővé? Karmelaposta 2008. április 25., 00:34 (CEST) Ne nevezd át! Itt szerintem egy kis félreértés van. Nem felsorolásról van szó, nem sorszámról, amiben létezik mondjuk "nulladik, első, második... kilométerkő", hanem egy nevezetes pontról (amit az úthálózat kiindulópontjának választottak), ami egy természetes egész szám: nulla, egy, kettő, három... misibacsi*üzenet 2008. április 25., 09:14 (CEST)
Sajnos már (elhamarkodva) átneveztem. Most viszont várok, amig egy megállapodás születik, és aztán megreparálom a dolgot. Karmelaposta 2008. április 25., 10:32 (CEST) Itt van az, amikor a szabály már kezd életszerűtlenné és ezért öncélúvá válni. A korrekt és precíz elnevezés ugyanis az lenne, hogy a nulladik kilométert jelző kő, a kilencvenedik kilométert jelző kő, sőt már inkább tábla, mert a nullás kilométerkő kivételével a nagyobb utakon kimentek a divatból a kövek, csak régi mellékutakon látni ilyent. Azt meg, hogy a nulladik kilométert jelző kő, élő ember nemcsak hogy ki nem mondja, de szerintem el sem szívesen olvassa mondjuk egy wikicikkben. A nagyon pontos, szabatos kifejezéseknek akkor van létjogosultságuk, ha az egyértelműséget szolgálják. A matematikában és a jogban mindenképpen. Ha a kilencvenedik kilométert jelző zöld fémtáblát kilencvenes kilométerkőnek mondjuk, az csökkenti a fogalmazásunk egyértelműségét? Szerintem nem, egyszerűen csak életszerű. Egyébként igenis tartható az, hogy nullás, kilencvenes, mert például a nullás egy nagy nullát ábrázol kőből, a kilencvenes meg egy 90-es számot ábrázol szép nagy fehér számjegyekkel, és emellett persze mutatja az útnak a nulla kilométerkőtől vagy a közeli felsőbbrendű út elágazási pontjától mért kilencvenedik kilométerének a végpontját. Ugye, hogy nem célszerű a túl szabatos fogalmazás ilyen dolgokban? Szóval itt ki lehet választani egy viszonylag értelmes megoldást (ami semmiképpen nem a helytelen "0-ás"), mivel az összes felsorolt megoldásba mind bele lehet kötni, mert pontatlanok. Bináris ide 2008. április 25., 10:35 (CEST)
Hölgyek/Urak! Ez egy építőmérnöki és földmérői munkát érintő elnevezési probléma, legszakszerűbb megoldása a kérdésnek az, hogy keríteni kell a két szakma képviselői közül valakit (vagy erről szóló kézikönyvet). Nekem érthető okokból nincs útépítéssel kapcsolatos szakkönyvem, de helyes Nullextra felvetése, miszerint hosszmérő eszköz: „[...] a kilencvenes tábla [...] az egész nullától odáig tartó kilencven kilométeres szakasz végét mutatja. Azaz a tábla/kő nem sorszámoz, hanem hosszúságot mér: onnantul idáig ennyi.”. Érdekes szempont még, hogy mit tekintünk témának: A főútvonalak kiindulópontját? A Borsos Miklós alkotta szoborot? Ez utóbbi kontextusban többször találtam a következő formát: „0” kilométerkő. A szoborról beszélve ez jogos is, hiszen a 0 számot ábrázolja (már azoknak, akik nem valami nőiesebbet látnak bele...). Karmelaposta 2008. április 26., 15:01 (CEST)
Összefoglalom: Gyantusz tudja, hol kell utánanézni a szakmai háttérnek, és fel is ajánlotta, hjogy utánanéz, majd ha kinyit a könyvtár. Akkor ezt szerintem illik kivárni, mivel eddig ez volt a legszakszerűbb hozzászólás-sorozat. Tehát ne várjunk tőle konkrétumokat, amíg nem tud utánanézni.
Egy laikus hozzászólás/összefoglaló:
A cikken belül mindig az adott szűkebb szövegkörnyezetnek megfelelően lenne jó hol az egyik, hol a másik megnevezést választani.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)[10] oldalán kerestem, de semmi nyoma, vagyis nem védett tárgy. Amikor a képet készítettem, a szobor talapzatán nem láttam földmérési pontra utaló jelet, hacsak hátul nincs, ahol nem látszik (vagy nem voltam elég figyelmes). Alkalomadtán megnézem, de szerintem inkább műalkotásról van szó, és nem egy műszaki létesítményről. misibacsi*üzenet 2008. április 29., 20:51 (CEST)
(@_@) |
banánevés
szerkesztésHa én elkezdem enni a banánokat, soha sem a nulladikkal kezdem, mindig az elsővel. Hogy is van ez??? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dr.koba (vitalap | szerkesztései) 2008. május 10., 13:55
Mi köze lehet a te banánevési szokásaidnak a szócikk címéhez? Több dolog lehetséges:
- majom vagy és 1-től kezded a számozást (ha 1000-ig el tudsz jutni a számolásban, az szerintem nagyon jó eredmény)
- óvodás vagy és még csak az ujjacskáidon tudsz számolni
- hiányoztál az általános iskolában, amikor a számokat oktatták (0, 1, 2, 3...)
- középiskolás vagy, és hiányoztál a matematika órákról, amikor a természetes számokat (0, 1, 2, 3...) vagy a koordinátarendszer fogalmait (pl. origó!) magyarázták
- felsőfokú, humán orientációjú iskolába jársz, és még nem tanultátok a "távolság" fogalmát
- már ezek közül mindenféle iskolát elvégeztél, de régen volt és elfelejtetted ezeket a dolgokat
A következő kérdésed az lesz: hogyan lehet valamiből -1 (mínusz 1 darab)? (erre a szemléltető válasz: 1 ember van a buszon és 2 leszáll, fent marad -1).
Egyébként, mint ezek szerint nem eléggé nyilvánvaló, nem darabszámról, hanem távolságról van szó, ez a kiindulópont, ahonnan a többi út távolságát számítják, innen a első kilométer 1 kilométer távolságra van.
Ui. kérdésedet a Wikipédia:Tudakozóban kellett volna feltenned. misibacsi*üzenet 2008. május 11., 09:12 (CEST)
Átnevezés
szerkesztésA cikket átneveztem „0” kilométerkő névre. Karmelaposta 2008. május 6., 10:00 (CEST)
- 24-én, kedden voltam többek között a Clark Ádám téren (a Várba menet), ahol megvizslattam a követ is. Nos, 100 %-os biztonsággal kijelenthetem, hogy nincs rajta semminemű műszaki jelölés, mérési pont! Azaz ez egy szobor... ;) --Gyantusz vita 2008. június 28., 19:47 (CEST)
- ...ugyanazzal a magabiztossággal, mint korábban az ellenkezőjét :)
- Drága Gyantusz, ez még mindig csak Saját Kutatás. Nem attól szobor, hogy te nem találtál rajta valamit.
- – Peyerk vita 2008. július 1., 23:47 (CEST)
- Tökéletesen igazad van. De mivel én azt állítottam – tévesen, tanulmányaim alapján – hogy innen mérik a km-hosszakat, így cáfolom magamat, lévén – én legalább is – nem találtam rajta semminemű jelölést (az alja egyébként is elég ramaty állapotban van), pedig nyújtogattam a nyakamat, mint a fa alatt ülő gomba... (és még volt is a fejemben „nagy kalap”) Persze ettől még lehet műszaki mérőeszköz is (xD), de elég kicsi a valsége... ;) --Gyantusz vita 2008. július 2., 01:10 (CEST)
- Szerintem összekevered a mérőeszközt és a vonatkoztatási rendszert, pontosabban annak fizikai megjelenítését. Két különböző dolog, hogy honnan mérik az utakon a kilométereket és hogy hogyan mérik azokat. Az előbbit, esetünkben a a körforgalom közepét egyáltalán nem szükséges megjelölni. A földmérési alappontok pedig nem jelentenek semmiféle kitüntetett helyet, ez nem szükséges a működésükhöz, ahhoz elég a megjelölésük.
- A kövünk meg egy harmadik dolog: köztéri szobor, aminek ügyében pedig a Budapest Galéria az illetékes.
- – Peyerk vita 2008. július 2., 01:46 (CEST)
Akkor most végül honnan mérik a km-hosszakat? Ádám ✉ 2008. július 2., 15:09 (CEST)
- Peyerk: Nem vitatkozom, mert nincs min. Állapodjunk meg az ügyben, hogy a múltkori vita során rossz irányban indultam el és ezt beismertem. Én szvsz el tudnám képzelni, hogy a kezdőpontra pakoljanak valami szobrot, lévén az a „nulladik”, kitüntetést érdemelhetne.
- Ádám: Kérdésedre egyelőre nem tudom a választ. A körforgalom közepébe nem mentem, mert nagy volt a forgalom (ami nem akadály), meg nem volt semmi kijelölt út, nem szeretem egy rendezett területen széttapicskolni a füvet. Majd legközelebb (bár addigra úgyis kiderül). --Gyantusz vita 2008. július 2., 23:04 (CEST)
- Peyerk: Nem vitatkozom, mert nincs min. Állapodjunk meg az ügyben, hogy a múltkori vita során rossz irányban indultam el és ezt beismertem. Én szvsz el tudnám képzelni, hogy a kezdőpontra pakoljanak valami szobrot, lévén az a „nulladik”, kitüntetést érdemelhetne.
- Ez hihetetlen :) + :( Pedig műszaki vagy...
- Miért ragaszkodsz csökönyösen ahhoz, hogy azt a pontot, ahonnan a távolságot mérik, meg kell jelölni valamivel? A földmérés technológiájának lényege, hogy megfelelő viszonyítási pontok rendszerét állítják fel abból a célból, hogy bármely szükséges mérést elvégezhessenek. Ismétlem, bármilyen mérést. Tehát két pont távolságának megméréséhez semmi szükség nincs arra, hogy e két pont földmérési alappont legyen. Ha pedig ez így van, akkor bármilyen pont lehet egy út hosszának kezdőpontja, nem?
- A körforgalom közepén nincs semmi, a távolságokat mégis onnan mérik. Ilyen egyszerű.
- – Peyerk vita 2008. július 4., 02:37 (CEST)
- Na hát, utolsó előtti mondatodban szereplő állításod elég érdekes. Ha nincs semmi jelölés a „valamin”, akkor hogy tudsz mérni onnan? Honnan tudod, hogy a jó semmitől mérsz és nem a rossz semmitől? A semmitől csak a semmit lehet mérni, egyebet nem...! Egyébként félre érted. Nem állítottam, hogy minden szelvényhez kell alappont. A „műszaki jelölés, mérési pont” nálam nem feltétlenül geodéziai alappont, hanem lehet vonás a műkőbe, egy x, akármi. De mivel nincs rajta semmi ilyesmi, így a szobor egyik porcikája sem lehet mérési eszköz/tárgy (lehet vonatkoztatási rendszer egy pontja is az - de ez már nyelvtan), vagy aminek akarod. Alappontsűrítést más módon is el lehet és kell is végezni (mint írod: „megfelelő viszonyítási pontok rendszerét”, tehát Ők sem a semmiről mérnek). Ezért vannak a földmérők, ez a dolguk. Attól még hogy leírod „onnan mérik” engem nem győztél meg, mert ez tudományos (és műszaki) szemmel mérve „semmi” és ez „ilyen egyszerű”. Jelen helyzetben a szakma jeles képviselői is tanácstalanok vitáinkat illetően, úgyhogy sok okosat én sem tudok írni... (úgy látszik, túl apró dolog ez ahhoz, hogy bárki foglalkozott volna vele) Mellesleg, amin vitázol: ha rajtam múlott volna, ami nem, a mérési nullpontra (nevezzük origónak) én egy akkora szobrot állíttattam volna, ami felér a Citadella tetejéig, hogy 33 év múltán se kérdőjeleződjön meg senkiben az, hogy hol is található ez a pont, olyan alapozással, ami kibírja egy Cár-bomba robbanását is.
- Mindössze két kérdés van csupán, amire felelni kell: 1. Mi a pontos neve a szobornak? 2. Honnan mérik konkrétan a utak hosszát? Minden más érdemben felesleges. --Gyantusz vita 2008. július 5., 04:09 (CEST)
- Na hát, utolsó előtti mondatodban szereplő állításod elég érdekes. Ha nincs semmi jelölés a „valamin”, akkor hogy tudsz mérni onnan? Honnan tudod, hogy a jó semmitől mérsz és nem a rossz semmitől? A semmitől csak a semmit lehet mérni, egyebet nem...! Egyébként félre érted. Nem állítottam, hogy minden szelvényhez kell alappont. A „műszaki jelölés, mérési pont” nálam nem feltétlenül geodéziai alappont, hanem lehet vonás a műkőbe, egy x, akármi. De mivel nincs rajta semmi ilyesmi, így a szobor egyik porcikája sem lehet mérési eszköz/tárgy (lehet vonatkoztatási rendszer egy pontja is az - de ez már nyelvtan), vagy aminek akarod. Alappontsűrítést más módon is el lehet és kell is végezni (mint írod: „megfelelő viszonyítási pontok rendszerét”, tehát Ők sem a semmiről mérnek). Ezért vannak a földmérők, ez a dolguk. Attól még hogy leírod „onnan mérik” engem nem győztél meg, mert ez tudományos (és műszaki) szemmel mérve „semmi” és ez „ilyen egyszerű”. Jelen helyzetben a szakma jeles képviselői is tanácstalanok vitáinkat illetően, úgyhogy sok okosat én sem tudok írni... (úgy látszik, túl apró dolog ez ahhoz, hogy bárki foglalkozott volna vele) Mellesleg, amin vitázol: ha rajtam múlott volna, ami nem, a mérési nullpontra (nevezzük origónak) én egy akkora szobrot állíttattam volna, ami felér a Citadella tetejéig, hogy 33 év múltán se kérdőjeleződjön meg senkiben az, hogy hol is található ez a pont, olyan alapozással, ami kibírja egy Cár-bomba robbanását is.
- Őszintén szólva tényleg nem értem már hogy miről beszélsz.
- Jópofa a szójáték a "semmivel", de nem ül. Nem "semmitől" mérik az utakat, hanem egy konkrét ponttól. Szerinted ennek a pontnak tartósan megjelöltnek kell lennie, ez azonban tévedés. Az üres papírlapon végtelen sok pont van akkor is, ha ceruzával nem jelölöd meg azokat egyenként. Egy négyzethálós lapon nem csak a vonalak metszéspontjaira vonatkozó számítások végezhetők el érvényesen, hanem a vonalak által kijelölt négyzetek középpontjaira vonatkozóan is, és ehhez nyilvánvalóan nem kell megjelölni ezeket. Sőt, bármely pontra vonatkozóan érvényes számítások végezhetők, amelynek ismerjük a helyzetét a viszonyítási rendszerünkben (mondjuk a koordinátái által).
- A földmérésnek a rögzített viszonyítási (alap)pontokon alapuló rendszerében bármely pont helyzetét elegendő egyetlen egyszer meghatározni. Attól kezdve ennek a pontnak a helyzete ismert lesz a viszonyítási rendszerünkben, tehát ismételt helyzetmeghatározás, bármiféle mérés nélkül tetszőleges számítások elvégezhetők e pontra vonatkozóan. Ebből következően ahhoz, hogy egy pontra vonatkozóan méréseket végezzünk, nem kell azt tartósan megjelölni. Tartósan megjelölni csak azt a néhány pontot kell, amelyekre ahhoz van szükség, hogy az új, korábban meg nem határozott pontok beméréséhez segédeszközként, viszonyítási pontként használjuk fel. Ezek az alappontok.
- Tehát az utaknak a körforgalom közepétől való hosszméréséhez elég volt egyetlen egyszer egy póznával odamenni és leszúrni azt, majd elvégezni a rá vonatkozó méréseket, és ez a pózna nem kellett hogy nyomot hagyjon. De tovább megyek, a pont meghatározásához még ki sem kellett menni a helyszínre, bőven elég lehetett a kör középpontjának számítással való meghatározása is. Ezután minden további "mérés" valójában számítás a pontot a viszonyítási rendszerben reprezentáló adatokkal.
- Kérdéseidre pedig a válasz:
- 1. A szobor neve: „0” kilométerkő.
- 2. Az utak hosszát a körforgalom közepétől mérik.
- Megjegyzem, legaláb ilyen érdekes kérdés, hogy merre mérik :)))
- – Peyerk vita 2008. július 5., 10:18 (CEST)